Évek helyett hónapok? Így rövidítenék le a protézisműtétek várólistáját

Aki ma csípő- vagy térdprotézis-műtétre vár, sokszor hónapokig, akár évekig él fájdalommal és bizonytalanságban. Ezen változtat a kormány várólista-csökkentési programja, amely október 15-én indult el, és összesen 21,6 milliárd forintból valósul meg. A program indulásakor Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a székesfehérvári Szent György Kórházba látogatott, ahol Zahár Ákos miniszteri biztos, a kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrumának vezetője mutatta be az országosan is mintául szolgáló gyakorlatot. A cél, hogy 2027 végére a várakozási idő a fekvőbeteg-ellátásban 6 hónap, a járóbeteg-ellátásban 2 hónap alá csökkenjen.

Október közepén hivatalosan is elindult a várólista-csökkentő program

A Tisza-kormány újabb választási ígéretét teljesítette: október közepén hivatalosan is elindult a kormány várólista-csökkentő programja. A NEAK 2026. júniusi adatai szerint csípőprotézis-műtétre közel 12 ezer, térdprotézis-műtétre mintegy 23 ezer beteg vár. A legalább 180 napja tartó várakozások több mint 90 százaléka erre a két műtétre esik, ezért a program egyelőre ezekre vonatkozik. A várakozók és az újonnan regisztrált esetek száma alapján már a várólisták szinten tartásához is jelentős műtéti többletteljesítmény kell.

Székesfehérvár: így működik a gyakorlatban

A székesfehérvári kórház Mozgásszervi Sebészeti Centrumában, amelyet a programért felelős miniszteri biztos, Zahár Ákos vezet, a műtők jobb kihasználásával az elmúlt években folyamatosan emelték a kapacitásokat. A kórház ortopédiai szakrendelőjében várólista-csoport működik, amelynek munkatársai a csípő- és térdprotézis-műtétre várókat a kivizsgálástól a műtétig kísérik. Hegedűs Zsolt a látogatáson azt mondta:

- A legdrágább idő az, amikor a műtőben nem történik semmi, üresen áll. Itthon is vannak már nagyon jó gyakorlatok, mint itt, Fehérváron, ezeket kell most országosan bevezetni. Más kórházak csapatait el lehet hívni ide egy napra, hogy megnézzék, hogyan optimalizálják a kapacitásokat a fehérvári kollégák. Zahár Ákos szerint a program kormányzati ciklusokon átívelő projekt:

- Mi, sebészek évtizedekben mérünk: azt szeretnénk, hogy egy beültetett protézis 10, 20, 25 évig jól működjön. Azt akarjuk, hogy a betegeket tartósan, hatékonyan és jó eredménnyel lássuk el.

Mi változik a várakozó betegek számára?

A program a várólisták átvizsgálásával és az adatok tisztításával indul, hogy láthatóvá váljanak a valós számok és a területi igények. Az elmúlt években ugyanis sok beteg a saját ellátási területén kívül kért ellátást. A legalább 12 hónapja várakozó betegeket egyenként megkeresik, és dokumentáltan felülvizsgálják a helyzetüket. A kórházak november 15-ig minden 180 napnál régebben várakozó beteg helyzetét is egyenként felülvizsgálják. Frissített várólistaszámok 2026 novemberében várhatók.

A betegeket az a kórház keresi meg, ahol a műtéti előjegyzésük van, szükség esetén pedig az NNGYK Egészségvonal munkatársai is. A megkeresés elsősorban telefonon történik, akit így nem érnek el, postán kap tájékoztatást.

A műtétek többsége rendes munkaidőben, a műtők jobb kihasználásával zajlik, jellemzően reggel 8 és délután 4, egyes kórházakban 7 és 15 óra között. Ahol korábban 2-3 műtétet hajtottak végre naponta rendes munkaidőben, ott mostantól akár napi négy műtétet is fognak tudni végezni. Ahol pedig a műtői és osztályos kapacitás engedi, délutánonként, kampányszerűen szombaton is operálnak, amihez a program anyagi ösztönzőket biztosít. Éjszaka tervezett műtétet csak végső esetben végeznek, mert az éjszakai műszak a sürgős esetek ellátására szolgál.

Bővül azoknak a beavatkozásoknak a köre, amelyek után a beteg már akár aznap hazamehet (egynapos sebészet). Szükség esetén a kórházak együttműködnek, és műtéti teamek is bevethetők másik kórház műtőjében. A programba minden közfinanszírozott kórházat bevonnak. A becslések szerint egyes intézményekben évente 400–1000-rel több műtét valósulhat meg, mint 2019-ben.

A magyar egészségügy egyik legnagyobb hiányossága, hogy a betegek egyedül érzik magukat a rendszerben, és nehezen igazodnak el a különféle intézmények és ellátások sűrűjében. A várólista-csökkentési program ezért kifejezetten fókuszba helyezi, hogy a betegnek ne kelljen egyedül boldogulnia a betegutak útvesztőiben. A kórházi várólista-felelősök esetmenedzserként koordinálják a műtéti előkészítést és az időpontok egyeztetését, és követik a beteg előrehaladását a várólistán. Ha egy műtét váratlanul elmarad, egy már előkészített beteget hívnak be, így a műtő nem marad kihasználatlanul.

A csípő- és térdprotézis-műtéten átesett betegek véleményét a szintén most induló egységes betegelégedettségi platform segítségével kérdezik meg arról, milyennek találták többek között a tájékoztatást, a kommunikációt, a várakozási időt és a kórházi étkezést. A véleményük a program összesített értékelésébe is beleszámít.

A többletmunka fedezete rendelkezésre áll

A várólista-csökkentési programról kormányhatározat is született, amely kimondja: a csípő- és térdprotézis-műtétek ösztönző finanszírozására 2026-ban 1,2 milliárd, 2027-ben 18,9 milliárd forint jut. Ebből minden NEAK által finanszírozott intézmény részesülhet, amely a 2019-es bázishoz képest többletteljesítményt ér el. Ezekre az esetekre 130 százalékos finanszírozás hívható le, így a csípő- és térdprotézis-műtétek emelt finanszírozása 110 százalékról 130 százalékra nő. Ez azt jelenti, hogy a kórházak anyagilag is érdekeltté válnak abban, hogy mind több várólista-csökkentő beavatkozást végezzenek el. A 30 százalékos többletből 25 százalékot az ellátásért kapnak a kórházak, 5 százalékot a minőségi adatok jelentéséért: a betegek visszajelzéseiért, a betegek által jelentett eredményekért és a protézisregiszter adataiért, vagyis a programban hangsúlyos elemet kap a minőségellenőrzés.

Ezen felül további 1 milliárd forint jut azokra az eszköz- és informatikai fejlesztésekre, amelyekkel a kórházak jobban ki tudják használni a műtőiket, további 0,5 milliárd forint pedig az Országos Intézményi Várólista Regisztrációs Rendszer OIVR továbbfejlesztésére és funkcióbővítésére.

A program a szakemberek megtartását önálló stratégiai kérdésként kezeli. A többletdíj legalább 80 százaléka az ellátásban közvetlenül részt vevő orvosokat, egészségügyi szakdolgozókat és ellátásszervező koordinátorokat illeti. A fennmaradó 20 százalék az intézménynél marad adatgyűjtésre, informatikai kapcsolatok kiépítésére és minőségbiztosításra.

Az eredmények nyilvánosak lesznek

Az Egészségügyi Minisztérium transzparens gyakorlatát folytatva rögzíti és nyilvánosságra hozza a program adatait, így a várólisták csökkenésében a ténylegesen elvégzett műtétek számának növekedése is látszik majd, nem csak az adattisztítás hatása. A NEAK és a minisztérium folyamatosan figyeli a várólisták alakulását, negyedévente értékeli az adatokat, és ahol a várakozási idő nem csökken, újabb intézkedéseket vezet be. A várólisták és a várakozási idők alakulását a betegek továbbra is a NEAK honlapján követhetik. Az egyik első várólista-csökkentő beavatkozásra Köböl Anita kormányszóvivő is elkísérte Hegedűs Zsolt egészségügyi minisztert a székesfehérvári Szent György kórházba.

Figyelmébe ajánljuk

Mennyi ideig tart a felépülni csípő- és térdprotézis beültetés után?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!