Szponzorált tartalom

Veseelégtelenségben vagy májbetegségben szenved a kutyánk? A megoldás a helyes étrend

#kutyatáp #veseelégtelenség #májbetegség #kutya
2020.05.20.

A túlzott húsfogyasztás, fehérjebevitel még az egészséges kutyákat is megviseli hosszú távon, nem beszélve a vese- vagy májproblémákkal küzdő kutyusokról. Utánajártunk, mi is a baj a kelleténél több hússal és fehérjével, és milyen az ideális étrend ilyen esetben.

Ma már közismert és elfogadott tény, hogy a házi kedvenceket is sújtják azok a civilizációs betegségek, amelyek a gazdáik között is igen gyakoriak. Ez vonatkozik például az elhízásra is, amelynek a fő oka a kutyáknál is a túlzott kalóriabevitel és a mozgásszegény életmód. Míg azonban a túl sok zsír vagy szénhidrát fogyasztásának negatív hatásai széles körben ismertek, a túlzott hús- és fehérjebevitellel kapcsolatban ez már nem mondható el. Pedig a mértéktelen hús-, illetve fehérjefogyasztás akkor is komoly problémát jelent, ha nem társul túlsúllyal.

Cikkünkben ezt a kérdést járjuk körbe, áttekintve, milyen zavarokat és betegségeket okozhat a kutyák esetében - különösen a veseelégtelenségben és májbetegségben szenvedő házi kedvencek esetében. Továbbá arra is igyekszünk választ adni mi az ideális diétás étrend, amivel ezek az állatok is sok-sok évig élhetnek tünetmentesen.

Mi történik a kutyánkkal, ha túl sok húst és fehérjét fogyaszt?

A fehérjék - a szénhidrátok és a zsírok mellett - a szervezet működéséhez szükséges létfontosságú tápanyagok. Az emésztési folyamat során aminosavakra bomlanak. Ezek közül a legjelentősebbek az úgynevezett esszenciális aminosavak, amelyeket a szervezet nem képes előállítani. Így az őket tartalmazó teljes értékű fehérjékkel kell bejuttatni ezeket az állat szervezetébe. ű

Petchef.hu Forrás: egeszsegkalauz.hu

A szervezet azonban csak korlátozott mértékben képes a fehérjéket raktározni, a felesleg pedig számos szervet károsíthat. A túlzott hús- és fehérjebevitel hosszú távon a következő szerveket, szervrendszereket viseli meg leginkább:

  • idegrendszer,
  • érfalak, 
  • ízületek,
  • immunrendszer,
  • belek, 
  • ivarszervek, 
  • vese, 
  • máj. 

A túlzásba vitt fehérjefogyasztás számos betegség forrása, mint például:

  • elhízás,
  • hiánybetegségek,
  • különböző ételallergiák,
  • ízületi problémák,
  • csontritkulás,
  • fekélyes vastagbélgyulladás,
  • Alzheimer-kór,
  • rák,
  • köszvény, 
  • veseelfajulás, 
  • rendellenes májműködés.

A túlzásba vitt hús- és fehérjefogyasztás hatása a vesékre és a májra

A túlzott fehérjebevitel különösen megterheli a májat és a veséket. Ahogyan már említettük, az emésztés során lebomló fehérjékből káros bomlástermékek is képződnek. Ezek kiválasztását a vese, méregtelenítésüket a máj végzi. A májnak az emésztőrendszerben keletkező káros anyagok tárolása és feldolgozása, valamint egyéb funkciók mellett fontos szerepe van az aminosavak lebontásában a fehérjeszintézis lebonyolításában.

A vese páros szerv, amely számos funkciót lát el, többek között a vér tisztításáért felel. A vizelet kiválasztásával eltávolítja a vérből a mérgező anyagcsere-salakanyagokat. Különös tekintettel a fehérjebontásból származó bomlástermékekre, mint például a karbamid és a kreatinin.

Ebből következik, hogy a túlzásba vitt hús- és fehérjefogyasztás a vesékre is nagy terhet ró, hosszú távon pedig károsítja őket. Különösen kritikus ez a megterhelés azoknak az állatoknak az esetében, amelyek heveny vagy krónikus veseelégtelenségben szenvednek.

A veseelégtelenséget okozhatja örökletes hajlam, gyulladás vagy fertőzés, illetve valamilyen súlyos mérgezés. Legsúlyosabb típusa az idült veseelégtelenség, ekkor az állat veséi az egészséges állapothoz képest 25-35%-os hatásfokkal működnek.

A veseelégtelenséggel gyakran párosul valamilyen májbetegség, például:

  • elzsírosodás,
  • nekrózis vagy cirrózis következtében kialakuló degeneratív folyamatok,
  • sárgaság,
  • akut vagy örökletes krónikus májgyulladás, 
  • krónikus idiopátiás májkárosodás, 
  • májrák. 

A rendellenes májműködés következményeként a fehérjebontás és egyes aminosavak perifériás felhasználása intenzívebbé válik. A túlzásba vitt húsfogyasztás és fehérjebevitel következtében a fölösleges aminosavak bontásának eredményeként nagy mennyiségű ammónia keletkezik. Ez rendkívül káros, mivel a beteg máj képtelen az ammónia méregtelenítésére.

A veseelégtelenségben szenvedő és a májbeteg kutyák etetése

A fehérjék mérgező bomlástermékeinek semlegesítésében tehát kiemelt szerepe van a veséknek és a májnak. Ha ennek a két szervnek valamilyen okból csökken a hatékonysága, ezek a káros anyagok felhalmozódnak a szervezetben. Ezért szó szerint életbe vágó, hogy az ilyen állatokat megfelelő diétán tartsuk.

Bár a vesék károsodása irreverzibilis folyamat, ennek ellenére az idült veseelégtelenségben szenvedő kutya állapota stabilizálható, élete meghosszabbítható. Ennek feltétele a vesét kímélő, speciális diéta.

A megfelelő máj- és vesevédő diéta fontos elemei

A veseelégtelenség és a már említett májbetegségek diétája sok tekintetben megegyezik. Mindkét esetben lényeges, hogy a bevitt fehérje mennyisége ne legyen több, mint amit a beteg állat szervezet képes hasznosítani. Ezért nem adhatjuk az ilyen betegségekben szenvedő kutyáknak a bolti konzerv- és szárazeledeleket, hiszen ezek hústartalma sokszor a 60%-ot is meghaladja.

Petchef.hu Forrás: egeszsegkalauz.hu

Tehát amellett, hogy a diéta alapvetően hús- és fehérjeszegény legyen, kiemelten fontos, hogy kiváló minőségű, értékes, jól hasznosítható fehérjéket tartalmazzon. Ennek megfelelően jó választás lehet a főtt tojás, a baromfihúsok vagy a nyúlhús. Ez egyébként is igaz a máj- és vesevédő diétás étrendre: az ilyen állatok csak a legjobb minőségű, ízletes és könnyen emészthető ételekkel táplálhatók.

A nyúllhús azért is ideális eleme a májat és vesét kímélő diétának, mert tökéletes példája a kiváló minőségű, teljes értékű fehérjének. Ez azt jelenti, hogy nagy koncentrációban tartalmazza a cikk elején említett esszenciális zsírsavakat. Emellett alacsony a zsír- és koleszterintartalma, miközben bővelkedik vitaminokban, ásványi anyagokban (pl. A-, B12- és B6-vitamin, vas). Alacsony nátriumtartalma és könnyű emészthetősége a csirkehúséhoz hasonlítható, ám azzal ellentétben alig van olyan állat, amelyik allergiás lenne rá.

A vese- és májvédő diétának elsősorban szénhidrátalapúnak kell lennie, de megfelelő arányban tartalmaznia kell zsírokat is. Nagyon fontos a fehérjék arányának optimális mértéke: arányuk ne lépje túl a 20-25%-os mértéket, de teljesen ne is száműzzük az állat étrendjéből őket.

Előnyös, ha a táplálék bővelkedik rostokban (például rizs, hajdina, zöldségfélék). Ugyanakkor számos mikrotápanyagban, vitaminban és ásványianyagban gazdag összetevőt tartalmaz. Aranyszabály, hogy a kutyát inkább többször, kisebb adagokkal etessük.

Mindenképpen kerülendő:

  • a túlzott sóbevitel,
  • a fűszeres ételek,
  • a túlságosan zsíros koszt,
  • a vöröshúsok fogyasztása. 

A cikk elkészítéséhez dr. Varga József állatorvos nyújtott szakmai segítséget. Dr. Varga József szakterülete a kutyák táplálása, 25 éve foglalkozik ezzel a területtel. Az utóbbi években a PetChef megbízásából számos egészségvédő, köztük speciális máj- és vesevédő kutyaeledel kifejlesztésében vett részt.

Forrás: egeszsegkalauz.hu