Mi a különbség a veszettség és az álveszettség között? Így ismerheti fel
Az álveszettséget és a veszettséget el kell különítenünk egymástól.
A veszettséget rhabdovírus okozza, az álveszettséget herpeszvírus. A két betegség terjedése is különbözik:
- a veszettség harapás, marás útján;
- az álveszettség nyers sertéshús fogyasztásával (etetésével) terjed.
A veszettség emberre veszélyes, míg az álveszettség nem. A két betegség elnevezése azért hasonlít egymásra, mert hasonló tünetekkel járnak. Az álveszettséget Aujeszky-betegségnek is nevezik, Aujeszky Aladár, egy magyar mikrobiológus különítette el a veszettségtől. Az álveszettség vírusa az idegpályák mentén jut el az agyvelőbe, nyers sertéshús vagy patkányhús fogyasztásával.
Hogyan fertőződhet meg kedvencünk az álveszettség vírusával?
A kutyák és macskák megfertőződhetnek a vírust hordozó sertésekkel való közvetlen érintkezés útján. Vadászkutyák például a vaddisznókkal történő találkozások és esetleges verekedések alkalmával.
Melyek az álveszettség tünetei?
A 2-4 napos lappangási idő után az első tünetek általában hirtelen bekövetkező bágyadtsággal kezdődnek, majd az állatok a következő klinikai tüneteket mutatják:
- nyugtalanná válnak
- izgatottak, ingerlékenyek lesznek
- ijedt lesz a tekintetük
- fokozott bőrérzékenység figyelhető meg.
A betegségben szenvedő kutyák vakaródznak, dörzsölik testüket. A túlzott érzékenység okozta fájdalom miatt a viszketegség addig fokozódik, hogy a kutya bőr és izom darabokat harap ki magából, súlyos esetben öncsonkítások is gyakori jelenségek az Aujeszky betegségben szenvedő kutyáknál. A klinikai tünetek a betegség előrehaladtával fokozódnak, végül bénulásos tünetek között az állat egy-két napon belül elhullik.
Megelőzés és gyógykezelés
A megelőzés a legfontosabb, ugyanis gyógykezelésre nincs lehetőség. A megelőzés legfontosabb eleme, hogy kerülni kell a nyers sertés, vaddisznó hús vagy szervek fogyasztását, ezzel való etetést, valamint lehetőség szerint a vadászkutyákat meg kell óvni a vaddisznókkal történő verekedésektől. Erdei séták alkalmával kedvtelésből tartott kutyáinkkal is kerüljük annak a lehetőségét, hogy elhullott vaddisznóval vagy a vadászat után hátrahagyott zsigerekkel kerüljön kapcsolatba. Jó megoldás erre, ha kutyánkat az erőben is pórázon sétáltatjuk.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Mit egyen a kutyám? 3+1 tipp az állatorvostól
Forrás:
Dr. Jakab Csaba Szilágyi Judit Dr. Thuróczy Julianna Temesfői Viktória Dr. Fekete Sándorgyörgy Dr. Deim Zoltán: Kutyaegészségtan - Kutyák táplálása, szaporodása és betegségei
