Fejfájás: mikor ártalmatlan, és mikor utal komoly bajra?
A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike, ami szinte mindenkit érint az élete során. Lehet enyhe, tompa, lüktető vagy éppen szúró – és bár gyakran „csak” stressz, fáradtság vagy időjárás-változás áll mögötte, bizonyos esetekben komoly betegség tünete is lehet.
A legfontosabb, hogy megtanuljuk felismerni, mikor kell orvoshoz fordulni, és mikor elegendő a pihenés, a folyadékpótlás és egy vény nélküli fájdalomcsillapító.
A leggyakoribb fejfájástípusok és kezelésük
A fejfájás jellege, helye és kísérő tünetei sokat elárulnak a kiváltó okról. A tudatzavar, a hányinger vagy a látásromlás mind figyelmeztető jelek lehetnek, amelyek sürgős orvosi kivizsgálást igényelnek. Egy alapos orvosi beszélgetés és fizikális vizsgálat után gyakran eldönthető, hogy szükség van-e további képalkotó vizsgálatra – például CT-re vagy MRI-re –, illetve neurológiai beavatkozásra.
Migrén: féloldali, lüktető, akár 72 órán át tartó fejfájás, hányingerrel, fény- és zajérzékenységgel. Gyakran előzi meg látászavar vagy zsibbadás (aurás migrén). Enyhébb formában segíthetnek a nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen, aszpirin), súlyosabb esetekben a triptánok vagy speciális migrénellenes injekciók.
Cluster fejfájás: erős, szinte elviselhetetlen, szúró fájdalom jellemzi, leggyakrabban az egyik szem környékén. Kísérheti orrdugulás, könnyezés és arcpír. Főleg férfiaknál fordul elő. A leghatékonyabb kezelési mód a 100%-os oxigénbelégzés és a triptán injekció.
Tenziós fejfájás: a leggyakoribb típus, amely tompa, szorító érzéssel jár, gyakran a homloknál vagy tarkónál. Sokszor stressz, alváshiány vagy izomfeszülés váltja ki. Fájdalomcsillapítók mellett segíthet a rendszeres testmozgás, a nyak- és válltorna, illetve a relaxációs technikák.
Mikor szükséges azonnali orvosi beavatkozás?
A fejfájás ritkán életveszélyes, de vannak esetek, amikor azonnali orvosi segítségre van szükség. Ilyen például:
- hirtelen, erős, szokatlan fájdalom, ami eddig nem tapasztalt mértékű,
- tudatzavar, zavartság, hányás, láz vagy nyaki merevség kíséri,
- látászavar, beszédzavar, féloldali gyengeség társul hozzá,
- fejsérülés után alakul ki,
- vagy krónikus betegségek (például magas vérnyomás, daganat) mellett jelentkezik új tünetként.
Ezekben az esetekben a háttérben agyhártyagyulladás, vérzés, daganat vagy súlyos fertőzés is állhat, ezért az időben elvégzett CT- vagy MRI-vizsgálat életmentő lehet.
Hasznos tippek a fejfájás megelőzésére
A mindennapi fejfájások többsége életmódbeli változtatással jól megelőzhető. Fontos, hogy rendszeresen aludjunk és igyunk eleget, és ne hagyjunk ki étkezéseket, mert az alacsony vércukorszint gyakran provokálja a fájdalmat. Érdemes minimalizálni a koffeinfogyasztást, kerülni az alkoholt és a feldolgozott élelmiszereket, amelyekben nitrátok és mesterséges adalékok is kiválthatják a fejfájást.
A mozgás – különösen a séta, a jóga vagy az úszás – segít csökkenteni a stresszt és a nyaki izmok feszülését. A képernyő előtt dolgozók figyeljenek a helyes testtartásra és a rendszeres szünetekre. Ha a fejfájás még így is rendszeresen visszatér, érdemes fejfájásnaplót vezetni, amely segíthet az orvosnak az okok feltárásában és a leghatékonyabb kezelés kiválasztásában.
A természetes enyhülés lehetőségei
Az enyhébb fejfájások esetén jól beváltak a természetes módszerek is: bő folyadékfogyasztás, hideg borogatás a homlokra vagy a tarkóra, illetve levendula-, borsmenta- vagy eukaliptusz illóolaj alkalmazása a halántékon. A mély légzés, a nyújtógyakorlatok és a nyakmasszázs szintén enyhíthetik a feszültséget.
A fejfájás tehát sokféle eredetű lehet – a kulcs a tudatosság, a rendszeres orvosi kontroll és az egészséges életmód. Ha odafigyelünk a testünk jelzéseire, a legtöbb esetben nemcsak enyhíthetjük, hanem meg is előzhetjük a kínzó panaszokat.
Összegzés
Homályos látás után fejfájás - mi lehet ez? Az orvos válaszol
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
