Fejfájás: mikor ártalmatlan, és mikor utal komoly bajra?

2025. október 13. 07:04

A fejfájás a leggyakoribb panaszok egyike, ami szinte mindenkit érint az élete során. Lehet enyhe, tompa, lüktető vagy éppen szúró – és bár gyakran „csak” stressz, fáradtság vagy időjárás-változás áll mögötte, bizonyos esetekben komoly betegség tünete is lehet.

A legfontosabb, hogy megtanuljuk felismerni, mikor kell orvoshoz fordulni, és mikor elegendő a pihenés, a folyadékpótlás és egy vény nélküli fájdalomcsillapító.

A leggyakoribb fejfájástípusok és kezelésük

A fejfájás jellege, helye és kísérő tünetei sokat elárulnak a kiváltó okról. A tudatzavar, a hányinger vagy a látásromlás mind figyelmeztető jelek lehetnek, amelyek sürgős orvosi kivizsgálást igényelnek. Egy alapos orvosi beszélgetés és fizikális vizsgálat után gyakran eldönthető, hogy szükség van-e további képalkotó vizsgálatra – például CT-re vagy MRI-re –, illetve neurológiai beavatkozásra.

Migrén: féloldali, lüktető, akár 72 órán át tartó fejfájás, hányingerrel, fény- és zajérzékenységgel. Gyakran előzi meg látászavar vagy zsibbadás (aurás migrén). Enyhébb formában segíthetnek a nem szteroid gyulladáscsökkentők (ibuprofen, aszpirin), súlyosabb esetekben a triptánok vagy speciális migrénellenes injekciók.

Cluster fejfájás: erős, szinte elviselhetetlen, szúró fájdalom jellemzi, leggyakrabban az egyik szem környékén. Kísérheti orrdugulás, könnyezés és arcpír. Főleg férfiaknál fordul elő. A leghatékonyabb kezelési mód a 100%-os oxigénbelégzés és a triptán injekció.

Tenziós fejfájás: a leggyakoribb típus, amely tompa, szorító érzéssel jár, gyakran a homloknál vagy tarkónál. Sokszor stressz, alváshiány vagy izomfeszülés váltja ki. Fájdalomcsillapítók mellett segíthet a rendszeres testmozgás, a nyak- és válltorna, illetve a relaxációs technikák.

Mikor szükséges azonnali orvosi beavatkozás?

A fejfájás ritkán életveszélyes, de vannak esetek, amikor azonnali orvosi segítségre van szükség. Ilyen például:

hirtelen, erős, szokatlan fájdalom, ami eddig nem tapasztalt mértékű,
tudatzavar, zavartság, hányás, láz vagy nyaki merevség kíséri,
látászavar, beszédzavar, féloldali gyengeség társul hozzá,
fejsérülés után alakul ki,
vagy krónikus betegségek (például magas vérnyomás, daganat) mellett jelentkezik új tünetként.

Ezekben az esetekben a háttérben agyhártyagyulladás, vérzés, daganat vagy súlyos fertőzés is állhat, ezért az időben elvégzett CT- vagy MRI-vizsgálat életmentő lehet.

Hasznos tippek a fejfájás megelőzésére

A mindennapi fejfájások többsége életmódbeli változtatással jól megelőzhető. Fontos, hogy rendszeresen aludjunk és igyunk eleget, és ne hagyjunk ki étkezéseket, mert az alacsony vércukorszint gyakran provokálja a fájdalmat. Érdemes minimalizálni a koffeinfogyasztást, kerülni az alkoholt és a feldolgozott élelmiszereket, amelyekben nitrátok és mesterséges adalékok is kiválthatják a fejfájást.

A mozgás – különösen a séta, a jóga vagy az úszás – segít csökkenteni a stresszt és a nyaki izmok feszülését. A képernyő előtt dolgozók figyeljenek a helyes testtartásra és a rendszeres szünetekre. Ha a fejfájás még így is rendszeresen visszatér, érdemes fejfájásnaplót vezetni, amely segíthet az orvosnak az okok feltárásában és a leghatékonyabb kezelés kiválasztásában.

A természetes enyhülés lehetőségei

Az enyhébb fejfájások esetén jól beváltak a természetes módszerek is: bő folyadékfogyasztás, hideg borogatás a homlokra vagy a tarkóra, illetve levendula-, borsmenta- vagy eukaliptusz illóolaj alkalmazása a halántékon. A mély légzés, a nyújtógyakorlatok és a nyakmasszázs szintén enyhíthetik a feszültséget.

A fejfájás tehát sokféle eredetű lehet – a kulcs a tudatosság, a rendszeres orvosi kontroll és az egészséges életmód. Ha odafigyelünk a testünk jelzéseire, a legtöbb esetben nemcsak enyhíthetjük, hanem meg is előzhetjük a kínzó panaszokat.