Ezeket látta már?

Zsugorodik az agyunk - mégis okosabbak leszünk?

Az emberi agy az elmúlt 30 ezer év alatt zsugorodott, ami a szakértők szerint nem azt jelzi, hogy butábbak lettünk, hanem azt, hogy az evolúció fő szervünket formatervezettebbé és hatékonyabbá próbálja alakítani.

A modern ember, a Homo sapiens agyának átlagos mérete ebben az időszakban körülbelül 10 százalékkal, vagyis 1500-ról 1359 köbcentiméterre csökkent. A nők agya, amely átlagosan kisebb a férfiakénál, ugyanilyen arányú csökkenést mutatott. Ezek a méretek Európában, a Közel-Keleten és Ázsiában feltárt koponyák vizsgálatán alapul.

Zsugorodik az agyunk - mégis okosabbak leszünk?

"Evolúciós léptékben ez egy szempillantás alatt végbe ment méretcsökkenésnek számít" – állítja John Hawks, a Michigani Egyetem kutatója.

Más antropológusok szerint azonban az agy térfogatának csökkenése nem igazán meglepő, mert minél erősebbek és nagyobbak vagyunk, annál több szürkeállományra vagy szükségünk a nagyobb tömeg irányításához. A neandervölgyi, a modern ember "unokatestvére", amely eddig ismeretlen okokból 30 ezer évvel ezelőtt eltűnt, sokkal erőteljesebb felépítésű volt, nagyobb térfogatú aggyal a koponyájában. A Lascaux-i barlangrajzokat hátrahagyó, több mint 17 ezer évvel ezelőtt élt cromagnon-i ember számít a legnagyobb aggyal rendelkező Homo sapiensnek. Ők erősebbek is voltak modern leszármazottaiknál.

David Geary, a Missouri Egyetem pszichológia professzora szerint ezek a jegyek elengedhetetlenek voltak az ellenséges környezetben való túléléshez. A professzor 1,9 millió és 10 ezer év között vizsgálta a koponyaméret alakulását, mialatt őseink egyre összetettebb szociális környezetben éltek. Munkatársaival a szociális komplexitás mérésére a népsűrűséget használta, azzal a feltételezéssel, hogy minél több ember élt egymás közvetlen közelében, annál nagyobb volt a kölcsönhatás, a munkamegosztás és a különféle emberi interakciók mértéke. A vizsgálatból az derült ki, hogy az agy mérete a népsűrűség növekedésével párhuzamosan csökkent.

"Miközben bonyolult társadalmak alakultak ki, az agy egyre kisebb lett, mert az embereknek nem kellett olyan okosnak lenniük a túléléshez" – állítja Geary.

A méretcsökkenés azonban nem jelenti azt, hogy a modern ember butább lenne őseinél. Brian Hare, a Duke Egyetem antropológusa szerint valójában az intelligencia más, kifinomultabb formáit fejlesztette ki. A szakember úgy véli, ez a jelenség figyelhető meg a háziállatok esetében is, ha összehasonlítjuk a vadon élő állatokkal. A husky kutyák agytérfogata például talán kisebb, mint a farkasoké, mégis okosabbak és kifinomultabbak, mert az embergyerekekhez hasonlóan megértik az emberi kommunikációs gesztusokat.

"Bár a csimpánz agya nagyobb, mint a bonobóé, az ember legközelebbi rokonáé, és bár a farkas agya sokkal nagyobb, mint a kutyáé, a kutya sokkal kifinomultabb, intelligensebb és rugalmasabb, tehát az intelligencia nem közvetlenül az agytérfogathoz kapcsolódik" – mondja Hare.

Az emberek a bonobótól és az agresszívabb és dominánsabb csimpánztól is örökölt tulajdonságokat.

"A csimpánz azért erőszakos, mert hatalmat akar, megpróbálja megszerezni az irányítást a többiek felett. A bonobó ezzel szemben arra használja fel az erőszakot, nehogy valaki elnyomja. Az emberek természetüket tekintve a csimpánzokhoz és a bonobókhoz is hasonlít. A kérdés az, hogyan érhetjük el, hogy több bonobót és kevesebb csimpánzt eresszünk ki magunkból. Remélem, a bonobó fog győzni... ez mindenkinek jobb lenne" – véli a szakértő.

Forrás: Medipress