Elhízás elleni oltás - hogy állunk ma?
Az elhízás elleni oltás egéren már működik: gyorsan és jelentős mértékben lefogytak két egymást követő oltás hatására a túlságosan sokat evő és ezért elhízott egerek.
Keith Haffer, a Braasch Biotech LLC vakcinafejlesztő cég kutatója eredetileg élelmiszeripari kutatásaiban azt vizsgálta, hogy a különös hormon, az agy hipotalamusz nevű területe és a gyomorban, belekben lévő delta sejtek által elválasztott szomatosztatin adása alkalmas-e arra, hogy a sertések húsa kevesebb zsírt tartalmazzon, a tehenek meg jobban tejeljenek.
Forrás: Országos Epidemiológiai Központ, OTH Járványügyi Főosztály
Az előbbi kísérletek kiterjesztése alapján jött az ötlet, hogy talán a kövér egerek lefogyasztása is megkísérelhető lehet a szomatosztatin ellen kifejlesztett vakcina alkalmazása útján. Az elhízott egér az emberi kövérség modelljeként szerepelt a kísérletsorozatban.
A hizlaló étrendet evő kövér egerek egyik csoportja kontroll volt, a másik csoport tagjai a kísérlet első napján, majd a 22. napon már kisebb adagban kaptak olyan oltást, mely szomatosztatin fehérjét tartalmazott.
Haffer első eredményeit már közölte a Journal of Animal Science and Biotechnology szaklapban, most részletesen az elhízással foglalkozó Obesity 2012 kongresszuson mutatta be.
A kontroll egerek, amelyek ugyanazt a kalóriadús tápot ették, mint a vakcinált állatok, szépen tovább híztak, míg a vakcinával oltott csoport tagjai már az első héten súlyuk 20 százalékát leadták és a fogyás a további időszakban hasonlóan folytatódott. A kutató kiemelte, hogy a szomatosztatin, amely elnyomja a hasnyálmirigy hormonok, az inzulin és a glukagon kibocsájtását, ebben a kísérletben az inzulin szintet nem befolyásolta.
Az előadás viharos vitát indított el. Egyik szakértő, Sabyasachi Sen hangsúlyozta, hogy bonyolult betegségekben egyetlen célt eltalálni nem elégséges. A testsúly csökkentése fontos cél lehet, de az elhízás és a teljes anyagcsere betegségcsoport kezelése sokkal komplexebb feladat.
A szomatosztatin a testben lévő valamennyi hormon szintjét valamilyen irányban megváltoztatja. Ez a gond: a teljes jéghegynek nem elég csak egyetlen csúcsát eltalálni.
A sokak által várt emberi vizsgálatok valószínűleg egy éven belül elkezdődnek, de várható, hogy még további állatkísérletekre is szükség lesz, az esetleges mellékhatások kizárása végett.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
