Kedves - és nem kedves hölgyek (mi van a génekben?)
Genetikailag kódolt, mennyire kedves egy nő: egy skót kutatás szerint a kedvesség és a barátságtalanság mértéke genetikailag meghatározott – főleg, ha nőkről beszélünk.
Az Edinburghi Egyetem munkatársa, Gary Lewis ezer egy- és kétpetéjű iker vizsgálata során jutott arra a következtetésre, hogy a génjeinkben van a jótékonykodásra vagy a kemény munkára való hajlandóság. Ennek ellenére a környezet is nagy hatással van a természetünkre, tehát senki nem mondhatja, hogy nem tehet a természetéről, mert undoknak született.
Kedves - és nem kedves hölgyek (mi van a génekben?)
Forrás: Napidoktor
Az egypetéjű ikrek ugyanazzal a génállománnyal rendelkeznek, ezért jó kísérleti alanyok. A kétpetéjűekkel való összehasonlítás során pedig fel lehet térképezni, hogy az egyéb hatások, mint például a környezet, mennyiben befolyásolják a velünk született személyiségjegyeket.
A kutatók a társadalmi szerepvállalásra való hajlandóságot vizsgálták, vagyis hogy az illető mennyire hajlandó ingyen túlórázni vagy magasabb adót fizetni, hogy ezzel segítsen más embereken. A résztvevőknek egy nullától tízig terjedő skálán kellett osztályozniuk, hogy ezek a tevékenységek mennyire jellemzőek rájuk.
Kedves - és nem kedves hölgyek (mi van a génekben?)
Forrás: Medipress
"Eredményeink alapján az egypetéjű ikrek válaszai sokkal jobban hasonítottak egymáséra, mint a kétpetéjűeké. Ráadásul a különböző témák hasonló értékelést kaptak tőlük, tehát ha valaki aktív egy területen, valószínű, hogy egy másikon is az. Nők esetében elmondhatjuk, hogy a szociális viselkedés felerészben velük született, másik felerészben pedig a környezeti hatások alakítják. Férfiaknál azonban csak húsz százalék a genetikai meghatározottság, a többi tanult viselkedés." – magyarázza Lewis.
Lewis szerint tehát nem csak a gének döntik el a személyiségjegyeket: "Egyszerűen szólva azt mondhatjuk, hogy noha a környezeti hatások játsszák a döntő szerepet, a velünk született tulajdonságok sem elhanyagolhatóak. Ez fokozottan igaz a nők esetében."
A tanulmány a Biology Letter című folyóiratban jelent meg.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
