Mit jelent pontosan a rákszűrés eredménye? Segítünk értelmezni

A rendszeres nőgyógyászati szűrővizsgálatok kulcsfontosságúak a méhnyakrák és a HPV-fertőzés korai felismerésében. Mivel mind a humán papillomavírus jelenléte, mind a korai stádiumú méhnyakrák lehet tünetmentes, az időben elvégzett szűrés életeket menthet.

Önmagában a HPV-fertőzés még nem jelent azonnali rákdiagnózist, a kialakuló betegség lefolyása ugyanis számos tényezőtől függ: a vírustörzstől, a hüvelyhám épségétől, az immunrendszerünk állapotától és a hüvelyflóra összetételétől. A már kialakult rendellenes méhnyaki elváltozások (cervikális diszplázia) mögött azonban legtöbbször HPV-fertőzés áll.

HIRDETÉS

Forrás: Phytotec Hungária Bt.

---

Mik a méhnyakrák tünetei?

A betegség a korai szakaszban nem okoz panaszokat, ezért fontos a rendszeres orvosi ellenőrzés. Későbbi stádiumban az alábbi tünetek jelenhetnek meg:

• kontakt vérzés, azaz szexuális együttlét utáni vérzés,
• rendszertelen vérzés, azaz a ciklustól független, egyre gyakrabban jelentkező vérzések,
• bővebb, kellemetlen szagú folyás, amely a daganatszövet bomlásából ered.

Hogyan diagnosztizálják a méhnyakrákot?

Méhnyakkenet-vétel: Bethesda-beosztás (korábban PAP-teszt)

Az éves – szükség esetén gyakoribb – szűrővizsgálat során a nőgyógyász egy speciális eszközzel mintát vesz a méhnyak hámsejtjeiből. Ezeket a sejteket a laborban (szövettani) citológiai elemzésnek vetik alá, amelynek eredményét régen a PAP-teszt szerinti skálán tüntették fel, ma már azonban a Bethesda-beosztás szerint adják meg. Ez sokkal részletesebb és pontosabb diagnózist tesz lehetővé.

• Normál eredmény – nincs kóros elváltozás.
• Atípusos eltérések – bizonytalan eredetű sejtváltozások, amelyek lehetnek laphám - (ASC-US) vagy mirigyhám-eredetűek (AGC).

Ezek súlyossága kétféle lehet:

• enyhe fokú, nem invazív elváltozások (LSIL vagy AIS),
• súlyos, invazív elváltozások (HSIL vagy CIS).

Amennyiben kóros vagy bizonytalan a kenet, a tesztet meg kell ismételni 3-6 hónap múlva, és ilyenkor végzik el a HPV-tesztet is, és további vizsgálatokra, illetve szükség esetén biopsziára is sor kerülhet.

HPV-teszt és kolposzkópia: mit jelentenek az eredmények

A HPV-teszt segít meghatározni a fertőzés jelenlétét, ha a citológiai vizsgálat eltérést mutat. A HPV-fertőzés bizonyos típusai (leginkább a 16, 18, de a 31, 33, 45, 52, 58 is) magas kockázatot jelentenek a méhnyakrák kialakulása szempontjából.

A kolposzkópia során az orvos mikroszkópos nagyítással vizsgálja meg a méhszájat, és szükség esetén szövettani mintát is vesz kimetszéssel (biopszia). Ennek a mintának a kiértékelése során a méhnyaki elváltozásokat három csoportba oszthatjuk – tehát az alábbi értékeket láthatjuk a leleten.

CIN I: enyhe fokú szövetelváltozás, amely a méhnyak nyálkahártyájának harmadát érinti. Ebben az esetben – megfelelő támogatás mellett – az immunrendszerünk akár magától is képes legyőzni a humán papillomavírust.

CIN II, CIN III: középsúlyos, illetve kóros, rákmegelőző elváltozások, amelyek a méhnyak nyálkahártyájának legalább kétharmadát érintik. Itt már további kezelésekre, beavatkozásokra van szükség, amelyekkel ezek az elváltozások eltávolíthatók.

Kóros vagy bizonytalan leletek esetén amellett, hogy pontosan követjük az orvos utasításait, mi magunk is sokat tehetünk a gyógyulásunk érdekében, különösen a tesztek megismétléséig, a 3-6 hónapos várakozási idő alatt. A félelem helyett cselekedjünk, éljünk egészségesen, hagyjunk fel a dohányzással, a szexuális életünk legyen felelősségteljes, használjunk óvszert. Gyógyszertárban kaphatóak olyan hüvelyi készítmények is, amelyek segíthetnek a HPV-fertőzés leküzdésében vagy megelőzésében és az érintett területek gyógyításában.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!