A változókorban lévő nők gyakran számolnak be az úgynevezett „agyi ködről”, ami azt jelenti, hogy úgy érzik, nehezebben koncentrálnak, feledékenyebbek, főleg, ami a szó- és névmemóriájukat illeti. A jelenség valódi, de amennyire ijesztőnek tűnik, annyira természetes – és nem is végleges!
Már a perimenopauzában, azaz akár a negyvenes évek elején megjelenhetnek ezek a panaszok, amik hosszú távon igencsak kellemetlenné tudják tenni a mindennapokat. Bár a jelenség elég szubjektív, és a változás mértéke is egyéni, statisztikailag jelentős számú nőt érint – és tényleg létezik! A The Menopause Society által bemutatott kutatások ugyanis arról számolnak be, hogy az agyi köd nem metafora: a változókor MRI-vel láthatóan átstrukturálja az agyat.
A menopauza nemcsak hormonális, hanem neurológiai folyamat is
A termékeny időszakban az ösztrogénszint stabilabb, ami az agyműködést is támogatja, míg a hormonszint-ingadozás, amely jóval a menopauza előtt megkezdődik, a kognitív teljesítményt is ronthatja. A kutatások szerint a szürkeállomány térfogata a változókorban több helyen is csökken: a homlok- és halántéklebenyben, illetve a hippocampus területén is. Ezek az agyi területek felelnek a döntéshozásért, a fókuszálási képességért, a memóriáért és a tanulásért. Ugyanakkor a neuronok közti kapcsolatok minősége is romolhat, ami pedig a hangulati változásokkal, az egyensúlyzavarokkal függ össze. Még a glükóz – az agy „üzemanyaga” – is máshogy hasznosul a hormonális változások miatt, ezért csökkenhet a hatékonysága. Innen lehet ismerős az az érzés, hogy „lemerült az agyam”, „képtelen vagyok gondolkodni”.
A változás átmeneti
A jó hír az, hogy a változás csak átmeneti. Az agy ugyanis – egyfajta kompenzációs mechanizmusként – elkezd több ösztrogénreceptort termelni, amivel ellensúlyozni tudja a csökkenő ösztrogénhormonszintet. Nem leépül tehát – ahogyan sokan ettől tartanak –, hanem alkalmazkodik, új egyensúlyt talál. Az pedig, hogy kinél milyen mértékű ez az átmeneti zavar, illetve ki hogyan éli meg, sok mindentől függ: nemcsak az ösztrogén számít, hanem az is, hogyan és mennyit alszunk, mennyit stresszelünk, milyen a vércukorszintünk. Nem minden nő reagál tehát egyformán a hormonális változásokra változókorban sem, ugyanúgy, ahogy a szülés utáni depresszió – amelyet szintén a petefészekhormon hirtelen csökkenése okoz – sem érint mindenkit. Mivel a kutatók egyelőre nem tudják pontosan megmondani, ki mire számíthat, jobb, ha tudatosan készülünk erre az időszakra – mert mi is sokat tehetünk önmagunkért!
Könnyítsd meg az „átállást”!
A kognitív panaszok javítása mellett a változókor egyéb fizikai vagy mentális tüneteinek – hőhullám, alvászavarok, hangulati változások, testsúlyváltozás – enyhítéséhez is jelentősen hozzájárulhatnak az életmódbeli változások, amelyek kivitelezésében a természetes eredetű, tünetenyhítő gyógynövények is sokat segíthetnek. A rendszeres testmozgás, az egészséges étkezés, a kiterjedt és erős társas kapcsolatok, a stressz kezelése, a mértékletes alkoholfogyasztás nemcsak hozzájárulnak a panaszok további enyhítéséhez, hanem védik a szív- és érrendszert, támogatják az agy egészségét és segítenek abban, hogy a nők a változókor idején megőrizhessék testi, lelki és kognitív jóllétüket.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
