Egy friss tanulmányban a kutatók azt vizsgálták, hogy pontosan mi történik a hosszú távú terápia során.
A zsírokra szüksége van a szervezetünknek, ezért még fogyáskor sem érdemes teljesen száműzni őket az étrendből. Sokkal fontosabb, milyen zsírsavakat és milyen arányban fogyasztunk – egy speciális vizsgálattal pedig az is megmutatható, milyen zsírsavak épültek be a vörösvértestek membránjába az elmúlt hónapokban.
A férfi 33 évesen 145 kg-ot nyomott, és miután magas vérnyomást diagnosztizáltak nála, megváltoztatta az étrendjét. Az első három hónapban körülbelül 30 kg-ot fogyott, egy éven belül pedig összesen körülbelül 55 kg-ot.
Hiába figyel oda az étkezésére és mozog rendszeresen, néhány makacs fogyókúrás tévhit észrevétlenül is megnehezítheti, hogy elérje a célját.
Ha valaki nem fogyókúrázik, nem sportol többet, és az étkezési szokásai sem változtak, mégis látványosan csökken a testsúlya, azt érdemes komolyan venni. A nem szándékos fogyás mögött egészen hétköznapi okok mellett pajzsmirigybetegség, cukorbetegség, emésztőrendszeri probléma, depresszió vagy akár daganatos betegség is állhat.
Ha feltűnően erős vágyat érez a sós ételek iránt, azt nem feltétlenül csak az ízlése magyarázza. A szokatlan sóéhség – különösen, ha fáradtság, fogyás, alacsony vérnyomás vagy a bőr sötétebbé válása is társul hozzá – az Addison-kór egyik kevésbé ismert tünete lehet.
Ezeket a rákra utaló jeleket könnyű félreérteni – pedig nem érdemes legyinteni rájuk.
Ne halogassa az orvost, ha 50 éves kor felett diagnosztizálják cukorbetegséggel, és a vércukorszint emelkedését nem súlygyarapodás, hanem megmagyarázhatatlan fogyás kíséri.