Ízlések és pofonok különbözőek - tartja a mondás. Igazságtartalma azzal bővült, hogy ízlések és típusok, embertípusok is különböznek egymástól. A gasztronómia divatját, reneszánszát éljük. A mit mivel, kinek és hogyan kérdések a táplálkozás tárgykörében soha nem foglalkoztattak annyi szakembert és "közönséges" fogyasztót, mint ma, mikor főzőshow-k, ételfesztiválok, éttermi dizájnok színesítik a palettát. Miközben gasztronómiai varázslatok kápráztatnak el minket, és a fantáziának szinte semmi sem szab határt - ízek, színek, trükkök művészi kompozícióiban gyönyörködhetünk -, már itt kopogtatnak a legújabb egészséges étkezést népszerűsítő törekvések a minél szélesebb körű közönség megnyerése érdekében. A személyre szabott étkezés, úgy tűnik, a jövő favoritja. De mit kell erről tudni, mit jelent a mindennapokban, és hol tart ez a törekvés?
Üdvözli, és nagyon fontos politikai jelzésnek tartja a Greenpeace, hogy a magyar kormány szerdán úgy döntött, megtámadja az Európai Bíróságon az Európai Bizottság március eleji döntését a génmódosított Amflora burgonya termesztésének és felhasználásának engedélyezéséről.
A Turner-szindróma (X0 szindróma) a nők számbeli nemi kromoszóma rendellenessége, melynek során az egyik női (X-) kromoszóma elvész.
Az extra szűz olívaolajban található polifenolos összetevők számos gyulladást előidéző gén működését gátolják. A BMC Genomics folyóiratban megjelent egyik új tanulmány szerzői szerint részben ezzel magyarázható, hogy a mediterrán étrendet követő embereknél csökken a szív-érrendszeri betegségek kockázata.
A Peutz-Jeghers szindróma ritka genetikai betegség, melyre főként a vékonybeleken megjelenő jóindulatú polipok és a száj körüli bőrfelület foltos pigmentációja a jellemző.
Kísérletes körülmények között őssejtekből ereket hoztak létre, mely állatkísérletes modellekben megfelelően működött. A módszer idővel felválthatja a szintetikus erek alkalmazását.
A nyitott gerinc a korszerű magzati szűrő- és diagnosztikus eljárások érája előtt a leggyakoribb központi idegrendszeri fejlődési rendellenességek közé tartozott.
A többszörös veleszületett fejlődési rendellenességet Bernard-Antoine Marfan francia gyermekgyógyászról nevezték el, aki elsőként írta le a rendellenességet (1896).