Jótevő gyógygombák: ennyi mindenben segíthetnek

Mire képesek a gombák, mik a tudományosan alátámasztott hatásaik, illetve milyen esetekben javasolható az alkalmazásuk?

Egzotikus gombák fogyasztásával tényleg felvértezhető az immunrendszer, megelőzhetők és legyőzhetők a különféle vírusok vagy baktériumok okozta fertőzések és daganatok? Javul a cukorbetegek állapota és csökken a vérnyomás? Ganoderma, Grifola, Cordyceps és Lentinus… Mire képes a pecsétviaszgomba, a bokrosgomba, a hernyógomba vagy a shiitake?

Gyógygombák: "csodaszerek" vagy csodálatos szerek?

A gombák jelentős mennyiségű fehérjét (akár 45 % is lehet) tartalmaznak. Emellett, rostok, vitaminok, nyomelemek, ásványi anyagok és számos egyéb vegyület találhatók bennük. Táplálkozási szempontból tehát egészséges, alacsony kalóriatartalmú, koleszterinmentes ételnek minősülnek.

Ezen túlmenően számos esetben minden betegség kezelésére alkalmas „csodaszerként” titulálnak bizonyos gombákat.

Ganoderma, Grifola, Cordyceps és a többiek

Jelenleg több mint 2000 ehető és/vagy potenciális gyógyászati értékkel bíró gombafaj ismert. Kínában, Japánban és Malajziában a népi gyógyászatban évezredek óta alkalmazzák a nagygombákat. A XXI. században az egzotikus nevű gombák térhódítása világszerte megfigyelhető. Hazánkban is számos internetes oldalon hirdetik a gombákat vagy azok kivonatait, illetve gyógyszertárakban vagy drogériákban is megvásárolható több gomba-kivonatos készítmény.

A poliszacharid-tartalom a lényeg

Gyógyászati szemszögből a gombák legfontosabb összetevői a sok cukormolekulából felépülő poliszacharidok, illetve a néhány cukormolekula alkotta oligoszacharidok. A poliszacharidok közül kiemelendők az úgynevezett béta-glükánok, a mannánok, a galaktánok és a xilánok; az oligoszacharidok közül pedig a frukto-oligoszacharidok.

A gombák oligo- és poliszacharidjai a bélbaktériumok táplálékai

A gombák poli- és oligoszacharid-tartalma az emberi bélcsatornában „tápanyagként” szolgál több, a bélben élő jótékony baktérium számára. Így a gombák fogyasztása képes előnyösen befolyásolni a bélben találhatójótékony baktériumok növekedését, szaporodását. Tudva azt, hogy az emberi szervezet baktériumai az emésztés egészségén túl számos népbetegségnek tekintett kórkép (pl. elhízás, magas koleszterinszint, cukorbetegség) megelőzésében és kezelésében éppen úgy szerepet kaphatnak, mint az immunrendszeri, a gyulladásos és az allergiás folyamatok befolyásolásában, a gombák fogyasztásának sokoldalú, többszörösen pozitív szervezetbeni hatása alátámasztható.

Az előbb említett poliszacharidokon túl a gombákban található fehérjedarabkák (azaz peptidek) és egyéb vegyületek (pl. terpenoidok és fenolos vegyületek) is szerepet kaphatnak a gombák gyulladáscsökkentő hatásában.

Szerteágazó kedvező hatás

Az elmúlt évtizedek kémcsöves kísérletei, állatkísérletei és kisebb humán vizsgálatai alapján a (gyógy)gombákhoz köthető kedvező élettani hatások között szerepel

1. antioxidáns,
2. koleszterinszint-csökkentő,
3. vérnyomáscsökkentő,
4. testsúlykontrollt segítő,
5. gyulladáscsökkentő,
6. májvédő,
7. vércukorszintet javító,
8. baktérium- és vírusellenes és
9. tumorellenes hatás.

A jövő kutatásainak a feladata a fenn említett hatások meglétének igazolása, és annak a leírása, hogy a különféle pozitív hatások eléréséhez milyen gombák kivonatait kell alkalmazni, milyen hosszú időn keresztül és mekkora dózisokban.

Egyelőre nem teljesen alátámasztott a rákellenes hatás

Elsősorban az immunrendszer működésének serkentésével függhet össze az, hogy a gyógyászatban használt gombáknak és az azokból nyert kivonatoknak rákellenes hatást tulajdonítanak. Leírták például, hogy a Grifola frondosa (bokrosgomba) poliszacharidjai serkenthetik a mellrákos betegek immunrendszerét, a Lentinus edodes (shiitake)-ből kinyert béta-glükán lentinán meghosszabbíthatja a gyomorrákosbetegek túlélését, vagy a gombák béta-glükánjai hozzájárulhatnak a colitis ulcerosás betegeknél kifejlődő bélrendszeri daganatok megelőzéséhez.

Mindezek azonban – bármennyire ígéretesnek tűnnek is - egyelőre nem széleskörű klinikai vizsgálatokkal alátámasztott eredmények, és nem jelenthető ki az, hogy a gombák alkalmazása önmagában vagy gyógyszeres kezelés mellett a daganatos betegségek megelőzésének vagy kezelésének a biztos megoldását kínálná.

Dr. Budai Marianna PhD.

szakgyógyszerész

Felhasznált irodalom

(1) Friedman M. Mushroom polysaccharides: Chemistry and antiobesity, antidiabetes, anticancer, and antibiotic properties in cells, rodents, and humans. Foods. 5; 80. 2016.

(2) Jayachandran M. et al. A critical review on health promoting benefits of edible mushrooms through gut microbiota. Int. J. Mol. Sci. 18; 1934. 2017.