Ezeket látta már?

Rozsdásodnak az erei? Ezek az ételek kipucolják az érrendszert

érfalak, étrend-kiegészítő, gyógynövény, vitaminok, érszűkület, érrendszer

Mit együnk, hogy az érfalakat rugalmasan, fiatalosan tartsuk? Milyen étrend-kiegészítő használ, ha már rozsdásodnak az ereink? Mutatjuk!

Az egészséges erek érdekében bevethetők fontos vitaminok, antioxidánsok – és ezek többnyire a recept nélkül kaphatók a patikákban. Köztük rengeteg a természetes növényi hatóanyagokat tartalmazó szer is. Gyakran az orvosi terápiát is támogatni lehet a patikában vény nélkül kapható szerekkel.

Olívaolaj

A keringési rendszer szempontjából legegészségesebb az olívaolaj alapú mediterrán étrend, amely bőven tartalmaz omega-3 zsírsavakat. Utóbbiak étrend-kiegészítőkkel pótolhatók.

C-vitamin

Az erek számára alapvető antioxidáns. Az érfalak rugalmasan tartásához járul hozzá. Csak kevés ember juttat ebből az életfontosságú vitaminból megfelelő mennyiséget a szervezetébe.

Q10

Ez a vitaminszerű anyag a szívritmus-zavarok kezelésében hasznos, de vérnyomás és az érelmeszesedés esetén is gyógyhatású. Főleg idősebb korban szükséges a pótlása.

Ginkgo biloba

Az egyik legősibb fa a földön, kivonata remek antioxidáns az érrendszer számára. Keringésjavító és agyfényesítő hatása miatt bizonyos kor felett gyakran javasolják táplálék-kiegészítőként.

Rutin

Avagy ritkábban P-vitamin a bioflavonoidok közé tartozik. Segíti a C-vitamin felszívódását, erősíti a hajszálereket.

Ezek a rossz keringés jelei, kattintson és olvasson tovább!

Szőlőmag

Az erek egészsége szempontjából fontos hatóanyag, antioxidáns hatása hússzorosa a C-vitaminénak. Szőlőmagolajban vagy vénaerősítő táplálék-kiegészítőben fordul elő.

Vadgesztenye

Érfal erősítő hatása miatt előfordul szájon át szedhető étrend-kiegészítőkben és visszérkrémekben is.

Visszér vagy érszűkület?

A visszeres panaszok sokszor könnyen felismerhetőek, hiszen a probléma sokszor jellegzetes panaszokkal jár, ugyanis az apróbb hajszálerek mellett akár kitüremkedő, kacskaringós erek is gyakran fellelhetőek. Ez persze nem jelenti azt, hogy látható jelek mindig vannak, ugyanis például a nehézláb-érzést vagy a lábgörcsöket kezdetben a megnőtt vénás nyomás is okozhatja, mely ilyenkor még nem jár sem a visszérbillentyűk elégtelenségével, sem a felületes visszerek kórosan nagy tágulatával.

Az érszűkület felismerése és kezelése

Az érszűkület sokáig tünetmentes lehet, de a kezeletlen elváltozás akár a láb elvesztéséhez is vezethet. A kezdeti tünetekről és a betegség fokozatairól dr. Kósa Éva, a Trombózis – és Hematológiai Központ angiológusa beszélt.

Érszűkület szűrés

Az alsóvégtagi érszűkület kimutatására az ún. boka-kar index meghatározás alkalmas, amely során megmérik és összehasonlítják a karokon és a lábakon mért vérnyomásokat. Az arteriográfiás vizsgálat a szervezet ereinek általános állapotáról ad képet. Az érbetegség korai jeleit mutatja ki, amit azután célzott vizsgálatok követhetnek. Elsősorban tünetmentes esetekben, rizikófaktorok meglétekor javasolt.

Mivel az egyes érterületekre vonatkozóan nem ad információt, ezért fontos hangsúlyozni, hogy tünetek jelentkezéskor már ún. célzott vizsgálatokra van szükség. Célzott vizsgálatnak számítanak az említett boka-kar index meghatározáson túl, a hasi, nyaki erek ultrahang vizsgálatai, illetve a kardiológus által elvégzett szív-érrendszeri vizsgálatok pl. EKG, terheléses EKG, szívultrahang vagy izotópos vizsgálatok is.

A lábfájás már a második stádium jele

A tünetmentest követően, az érszűkület második fokozata, amikor egy megtett távolságot követően fájdalom jelentkezik az érintett lábban. A fájdalommentes távolságot 200 méter alatti és feletti csoportokba sorolták súlyosság szerint.

Az érszűkületet ezért szokás „kirakat-betegségnek” is nevezni, mert a betegek séta közben gyakran megállnak, amíg a lábfájás csökken, mintha kirakatot nézegetnének. A harmadik stádiumban a betegnek már nemcsak járáskor, de nyugalomban is van fájdalma, majd a negyedik stádiumban a beteg láb már üszkösödik.

Korai stádiumban hatékonyabb a kezelés

Az érszűkület tehát sokáig tünetmentes lehet, de a terhelésre fokozódó lábfájás figyelmeztethet a betegségre különösen, ha betegnél az ismert rizikófaktorok is fennállnak.

Dr. Kósa Éva hangsúlyozza, hogy az észlelt elváltozásokat már a legelején fontos kezelni. A tünetmentes érszűkületes beteg esetében elegendő a gyógyszeres kezelés, a rendszeres ellenőrzés és az életmódváltás. A rendszeres testmozgással – séta -, dohányzás elhagyásával, a testsúly normalizálásával és a meglévő alapbetegség – ha van, például cukorbetegség – kezelésével csökkenteni lehet a súlyosbodás kockázatát.

Súlyos következmények

Műtét akkor válhat szükségessé, amikor a beteg a járásában korlátozottá válik. Üszkösödés vagy nyugalmi fájdalom esetén érsebészeti beavatkozásra már mindenképpen szükség van, hogy a végtag amputáció elkerülhetővé váljon.

A műtét szükségességéről érsebész dönt. Járáskor jelentkező lábfájdalmak sok egyéb betegséggel rendelkező, illetve mást egy egyébként jó állapotú betegnél is felléphetnek. Emiatt fontos a kórképek pontos elkülönítése. Az érszűkület korai felismerése azért nagyon fontos, mert kezelése egy súlyosabb állapotban már sokkal nehezebb feladat, és lehetséges, hogy ilyenkor már a végtagamputáció veszélyével is számolni kell.

Forrás: EgészségKalauz