Magyarországon a lakóhely jelentősen határozza meg az egészségügyi esélyeket.
- A magyar egészségügy alulfinanszírozott, orvoshiánnyal és területi egyenlőtlenségekkel küzd, korlátozott a hozzáférés az innovatív gyógyszerekhez.
- Az Egészségügyi Minisztérium új rendszert tervez a gyógyszerbefogadásban, a digitalizáció, a gyógyszerhiány kezelése és a betegbiztonság fejlesztésére.
- A Magyar Orvosi Kamara szerint az egészségügy több szempontból is lemaradásban van, hiányzik egy átfogó mesterterv, és szükség van az alapellátás megerősítésére.
- Az orvosok túlterheltek, jelentős körükben klinikai szintű hangulati problémák mutathatók ki, legalább 500 milliárd forint többletforrásra lenne szükség.
- Magyarországon a lakóhely határozza meg az egészségügyi esélyeket, az emberek rövidebb ideig élnek, és saját zsebből jelentősen többet költenek egészségügyi ellátásra, mint az EU-átlag.
A magyar egészségügy alulfinanszírozottságáról, az orvoshiányról, a területi egyenlőtlenségekről és az innovatív gyógyszerekhez való korlátozott hozzáférésről is szó esett az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének (AIPM) konferenciáján. A résztvevők szerint az egészségügy állapota már nem csupán szakmai, hanem gazdasági és társadalmi kérdés is.
A rendezvényen első alkalommal szólalt fel kinevezése óta Ilku Lívia, az Egészségügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára. Elmondta, hogy az új tárca kiemelten foglalkozik a gyógyszerügyekkel, és egy fenntarthatóbb, a betegek számára jobb hozzáférést biztosító gyógyszerbefogadási rendszeren dolgozik. A tervek között szerepel az önálló gyógyszerügyi hatóság újbóli létrehozása, a digitalizáció fejlesztése, a gyógyszerhiány kezelése és a betegbiztonság erősítése.
Álmos Péter, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ugyanakkor a magyar egészségügy több területen is jelentős lemaradásban van. Úgy fogalmazott, hogy sokszor „időutazással ér fel” belépni egy egészségügyi intézménybe, nemcsak az épületek állapota, hanem a szolgáltatások és a kommunikáció színvonala miatt is. Szerinte hiányzik egy átfogó egészségügyi mesterterv, miközben az alapellátás, a megelőzés és a szűrővizsgálatok megerősítésére lenne szükség.
Az Economx szerint MOK továbbra is úgy látja, hogy legalább 500 milliárd forint többletforrásra lenne szükség a rendszer stabilizálásához. Emellett komoly problémát jelent az orvosok túlterheltsége és rossz közérzete: a kamara felmérése szerint a gyógyítók háromnegyedénél klinikai szintű hangulati problémák mutathatók ki.
A konferencia egyik legerősebb kijelentését Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója tette, aki szerint Magyarországon gyakorlatilag a lakóhely határozza meg az emberek egészségügyi esélyeit. Felhívta a figyelmet arra, hogy a magyarok átlagosan öt évvel rövidebb ideig élnek, mint az Európai Unió lakói, miközben az ország a megelőzhető és kezelhető halálozások terén is az uniós rangsorok végén szerepel.
A szakember szerint különösen aggasztó, hogy a magyarok európai összehasonlításban is sokat költenek saját zsebből egészségügyi ellátásra, ami tovább növeli az egyenlőtlenségeket. Hangsúlyozta azt is, hogy a mentális egészség támogatására fordított kiadások hosszú távon többszörösen megtérülnek a gazdaság számára.
Szalóki Katalin, az AIPM igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország jelentősen elmarad az európai átlagtól a gyógyszerek finanszírozásában. Míg az EU-ban átlagosan 487 eurót költenek fejenként gyógyszerekre, Magyarországon ez az összeg csupán 96 euró. Emiatt a betegek sok esetben jóval szűkebb terápiás lehetőségekhez férnek hozzá, mint a nyugat-európai országokban.
A konferencián elhangzott: a gyógyszeripar fontos szerepet játszik a magyar gazdaságban, ugyanakkor a klinikai kutatások száma az elmúlt években stagnálni kezdett. A szakértők szerint az egészségügy fejlesztése nemcsak a betegek érdeke, hanem a gazdasági növekedés egyik kulcsa is lehet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
