Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne halljunk

Az élet túl rövid ahhoz, hogy ne halljunk

Magyarországon közel 60 ezer ember siket és ennél jóval többen vannak, akik súlyos halláskárosodásban szenvednek. Közülük azonban sokan közel teljes értékű életet élhetnének egy modern hallásjavító rendszer segítségével.

placeholder

Előzzük meg a halláskárosodást!

A legtöbben tisztában vagyunk azzal, hogy egész nap a monitor vagy a televízió előtt ülni egészségtelen a szemünknek, vagy, hogy az erős napsütésben gondoskodnunk kell bőrünk védelméről. Arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy hallásunkat is nap mint nap káros külső hatások érik. Hallószervünk védelmével kapcsolatban Dr. Kraxner Helga, a Budai Egészségközpont fül-orr-gégész szakorvosa osztja meg velünk tanácsait.

placeholder

Hallod...? Nem hallom!

Tanulmányok sokasága aggasztja a szülőket, melyek arról szólnak, hogyan nőnek fel gyerekek halláskárosodással - íme néhány ötlet, hogyan védjük meg csemetéinket ettől.

placeholder

Ha nem fogad szót…

A nagyothalló vagy siket gyermekek fejlődése annak függvénye lehet, hogy a szülők mennyire gyorsan veszik észre: nem hall a gyerek. A 9 éves Peti például tökéletesen beilleszkedett közösségébe - pedig születésétől kezdve siket.

placeholder

Hogyan hallanak a csecsemők?

Az újszülöttek első életszakaszának rohamos fejlődése során többnyire az egészséges hallás is kialakul – napjainkban ritkán fordul elő a veleszületett halláskárosodás a csecsemőknél, mindössze két ezrelékük kezdi meg életét ehhez kapcsolódó érzékszervi problémával.

placeholder

A halláskárosodás gyakoribb, mint valaha

A korral járó halláscsökkenést az orvostudomány presbyacusis-nak (preszbiakuzisz) nevezi, mely elég elterjedt, 60 év felett háromból egy ember tapasztalja, a 85 évnél idősebbeknek pedig a fele. A tanulmányok statisztikái nem hagynak kétséget afelől, hogy a halláscsökkenés gyakorisága magasabb, mint eredetileg gondolták, és sajnos nem csupán az idősebbeknél jelentkezik.