Akkumulátorgyártás: mikor jelenthet veszélyt a környezetre?
Nem mindegy, hogy az egyes üzemekben pontosan melyik részét gyártják az akkumulátornak.
Nem mindegy az akkumulátor melyik részét gyártják
Az akkumulátorgyártásról gyakran beszélünk általánosságban, miközben más-más tevékenységek zajlanak az akkuk különféle elemeit készítő gyárakban. A legtöbb kifogás a katód-, a cella- és az elektrolitgyártással kapcsolatban szokott felmerülni, ezekhez számos fémet, vegyszert használnak: a Debrecenbe tervezett katódgyárban például évi 220 ezer tonna veszélyes anyaggal fognak dolgozni. Viszont elvileg nem lehetetlen mindezt úgy csinálni, hogy ne jussanak ki mérgező anyagok a külvilágba - írja hosszú cikkében a Telex, amelyben külön kitérnek az elhíresült gödi esetre, amikor a talajvízben kimutatták N-metil-2-pirrolidon (NMP), vagyis egy akkumulátorgyártáshoz használt vegyszer jelenlétét.
Ez egy olyan oldószer, amelynek felhasználásával az elektródokat készítik. Fontos, hogy a folyamatnak a vegyszeres hordók beérkezésétől a gyártás alatt egészen a visszamaradt szer továbbküldéséig teljesen zárt rendszerben kell zajlania ahhoz, hogy a környékre teljesen veszélytelen legyen a gyártás. Gödön, igaz a határérték alatt mutatták ki az NMP-t és lítiumot a talajvízben, ugyanakkor ezeknek, a nagyobb mennyiségben mérgező anyagoknak a jelenléte azért nyugtalanító, mert arra enged következtetni, hogy a Samsung-gyár rendszere nem zárt, vagy legalábbis egy adott pillanatban nem volt tökéletesen az.
Érdemes messze telepíteni a településektől
Az elektrolit a mai akkukban folyékony, általában valamilyen szerves oldószer, amelyben a lítium só formájában van feloldva. Ezek az anyagok meglehetősen gyúlékonyak. Általában a szivárgó elektrolit szokta okozni az akkumulátorok felrobbanását, ezért az előállításuk során is nagyon vigyázni kell velük. Ha nem megfelelő a gyártási folyamat, akkor a tűzzel járó üzemi baleset során a lítiumon kívül az elektrolitban található egyéb adalékanyagok is a légkörbe juthatnak.
A környezetvédelmi hatóságok hivatalból tudják, hol milyen összetételű anyagokkal dolgoznak. Az már egy másik kérdés, hogy ők és a katasztrófavédelem mennyire tudják érvényesíteni a biztonsági szempontokat. Azonban fontos megjegyezni, hogy a legpontosabb szabályozás ellenére sem csökken a balesetveszély nullára. Ezért sok országban igyekeznek a lakott területektől messzebb telepíteni ezeket a gyárakat, és akkumulátortároló hangárokat.
Svédországban például a hazai gyártó Northvolt az alig lakott sarkkörre építette a telephelyét. Németországban pedig a CATL másik európai óriásgyára a hozzá legközelebb eső Rehestadt nevű falutól egy kilométerre, Arnstadt szélétől több kilométerre, még az ipari parknak is a külső részén helyezkedik el.
Olvasta már?
- Hogy kerül a folyókba antibiotikum? Európában a Duna a legszennyezettebb!
- Íme 6 egyszerű tipp a környezettudatos életmódhoz
- Tonnányi fecskendő, maszk, kémiai hulladék: a pandémia miatt több százezer tonna szemetet termeltünk
- Légszennyezettség: több mint egy évet elvesz az újszülöttek életéből
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!
Rendszeres köhögés: a ráknál is gyakoribb betegség jele lehet!
