Ez a folyamat játszódik le az agyban, ha megijedünk
Váratlan felfedezést tettek a kutatók.
A HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének (HUN-REN KOKI) munkatársai legújabb vizsgálatuk alapján leírták, hogy milyen mintázatok alakulnak ki az agy memóriaközpontjában ijesztő ingerek hatására.
Varga Viktor vezette azt a kutatócsoportot, amely a memória kialakulásában szerepet játszó hippokampusz CA1 régiójában található serkentő idegsejtek kellemetlen ingerre adott válaszát vizsgálta egerekben. A vizsgálat eredményeiről a Nature Communications című folyóiratban számoltak be a kutatók.
Mivel a hippokampusz fősejtjeinek, más néven piramissejtjeinek 30-50 százaléka helyfüggő aktivitást mutat, azaz "helysejt", a kísérletekben a helyfüggést el kellett választani a kellemetlen ingerre adott választól. A kutatók ezért az averzív ingerként alkalmazott levegőlöketet több pozícióban adták az egérnek, és eközben egyszerre több tucat, esetenként több mint száz neuron aktivitását monitorozták.
Lényegre törő kutatás
A kutatók már a nyers, feldolgozatlan felvételek alapján felfedezték, hogy egyes piramissejtek aktivitása a kellemetlen inger adását követően néhány századmásodperccel drámaian megnövekedett, a nullához közeli értékről akár 50 impulzus/másodpercre.
Ezeknek a neuronoknak egy része nemcsak a kellemetlen inger hatására mutatott aktivitást, de követte is az ingert, az állat pozíciójára azonban nem volt érzékeny. A kellemetlen ingerrel megegyező helyen aktív helysejtek azonban csökkentették aktivitásukat, illetve helymezőjük "elvándorolt", más helyhez kapcsolódóan kezdtek tüzelni. Magyarázatuk szerint az agyban a neuronok nem egyenként, egymástól függetlenül, hanem egymással összehangoltan kódolják az információt. Hasonlóan történik ez a kellemetlen ingerek kódolásakor is.
"Az erre érzékeny neuronok hajlamosak voltak együtt aktiválódni, meglepő módon már az első kellemetlen inger megjelenése előtt. Ez utóbbi arra utal, hogy a hippokampusz egyes neuronjai olyan együttes ingerekre - például intenzív hang- és fényhatásra - érzékenyek, amelyek valamilyen fenyegető esemény bekövetkeztét jelzik" - írták.
A hippokampusz helysejtjeinek összehangolt aktivitásából dekódolható az állat pozíciója. Arra keresve a választ, hogy vajon hogyan torzul el a helykód az averzív inger hatására, a kutatók ennek a több neuron együttes aktivitásából kialakuló kódnak a változását is megvizsgálták, és, mint írták, ez hozta a legváratlanabb felfedezést.
"A félelemkeltő esemény hatására a kód eltorzul, többé nem a kellemetlen inger megjelenésének aktuális helyét, hanem a jutalom helyét reprezentálja. Antropomorf hasonlattal élve, mintha az állat a rossz élmény során valami kellemesre próbálna gondolni" - állapították meg.
Így verte át a kutatókat a mesterséges intelligencia
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
