Mikor válhatnak veszélyessé a bennünk élő baktériumok? A Debreceni Egyetem kutatói adtak választ

mikrobiom egyensúly felborul debrecen
Tünetkereső illusztrációTünetkereső Orvos válaszol illusztrációOrvos válaszol Gyógyszerkereső illusztrációGyógyszerkereső Kalkulátorok illusztrációKalkulátorok Betegségek A-Z illusztrációBetegségek A-Z
Hírek
2026. november 18. 09:30

Hogyan befolyásolják a bennünk élő mikroorganizmusok az egészségünket, miért válhatnak betegségek okozóivá, és miként hasznosítható a mikrobiom az orvoslásban?

  • A debreceni rendezvényen a mikrobiomot és annak egészségre gyakorolt hatását mutatták be középiskolások számára különböző orvostudományi nézőpontból.
  • Az előadások rávilágítottak, hogy a bennünk élő mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak az immunrendszer, az emésztés és az anyagcsere működésében.
  • A program célja az volt, hogy hiteles tudományos információkhoz juttassa a fiatalokat, és segítse őket a kritikus gondolkodásban az egészséggel kapcsolatos hírek értékelésében.
  • A tehetséggondozás jegyében a diákok lehetőséget kaptak arra, hogy saját kutatásaikat is bemutassák és egyetemi kutatóktól, orvosoktól kapjanak visszajelzést.
  • A rendezvénysorozat pályaorientációs szerepet is betölt, hiszen a résztvevők közvetlenül megismerhetik a tudományos munka folyamatát és a kutatók mindennapi tevékenységét.

Ezekre a kérdésekre is választ kaphattak a középiskolások a Debreceni Egyetem szakembereinek ismeretterjesztő előadásain kedden a Debreceni Akadémiai Bizottság Székházában. A jubileumi tudományünnephez kapcsolódó program legfőbb célja az volt, hogy hiteles ismeretekkel hozza közelebb a tudományt a fiatalokhoz.

A rendezvényen a mikrobiom témáját az immunológia, a mikrobiológia, a gyermekgyógyászat és a gasztroenterológia, valamint az intenzív terápia szemszögéből is bemutatták a Debreceni Egyetem oktatói, kutatói. Az előadók egymás ismereteit, tapasztalatait kiegészítve adtak áttekintést a mikrobiom sokféleségéről, működéséről, valamint a különböző betegségekhez kapcsolódó változásairól. A diákok így azt is láthatták, hogyan kapcsolódik össze az alapkutatás és a betegellátás.

- Sokan a mikrobákról elsőként a fertőzésekre gondolnak, pedig a velünk élő mikroorganizmusok fontos szerepet játszanak az élettani folyamatainkban, többek között az immunrendszer működésében, az emésztésben és az anyagcserében. Az előadásokban olyan izgalmas kérdésekre is kerestük a választ, mint hogy már születésünkkor eldől-e, milyen lesz a bélflóránk, vagy az étrendünk és az életmódunk is alakítja? Mitől válhat egy ártalmatlan mikrobiális lakótársunk betegséget okozó mikrobává és hogyan válhat a székletátültetés orvosi kezeléssé? Ezek a kérdések jól érzékeltetik, milyen sokféleképpen kapcsolódnak a velünk élő mikroorganizmusok az egészségünkhöz, és miért érdemes a mikrobiommal kapcsolatos egyszerű magyarázatok mögé nézni – mondta el a hirek.unideb.hu-nak Gáspár Krisztián, a Debreceni Egyetem egyetemi docense, a DAB Immunológiai Munkabizottságának elnöke.

Gáspár Krisztián hozzátette: a legfontosabb, hogy a diákok kíváncsian és tudatosabban gondolkodjanak a saját szervezetükről, és felismerjék: a velünk élő, szabad szemmel láthatatlan világ megismerése az emberi egészség megértéséhez is közelebb visz.

A szervezők a programmal hiteles, tudományos támpontot szerettek volna adni a fiataloknak, hogy a jövőben kritikusan és tudatosan tudják értékelni a témával kapcsolatos híreket és állításokat, és eligazodjanak az interneten keringő információk között.

- A középiskolák töretlen érdeklődése és az elmúlt évek kedvező visszajelzései is igazolják, hogy nagy igény van ezekre a találkozásokra. A program lehetőséget ad arra, hogy a diákok az iskolában tanultakat új összefüggésbe helyezzék, és megismerjék, hogyan kapcsolódnak a biológiai alapfolyamatok az orvostudomány kérdéseihez vagy a mindennapi élethez. Az itt megszerzett tudás az érettségire és a tanulmányi versenyekre való felkészülésüket is segítheti. Különösen értékesnek tartjuk a személyes kapcsolatot: a fiatalok közvetlenül az adott területen dolgozó kutatóktól és orvosoktól hallhatnak az eredményekről, kérdezhetnek tőlük, és abba is betekintést nyerhetnek, hogyan születik a tudományos tudás. Szeretnénk megmutatni, hogy a tudományban a jó kérdéseknek, a bizonyítékok mérlegelésének és a még megválaszolatlan problémáknak is helyük van – hangsúlyozta Pázmándi Kitti Linda, a Debreceni Egyetem adjunktusa, a DAB Immunológiai Munkabizottságának titkára.

A program kiemelt célja a tehetséggondozás, éppen ezért idén is lehetőséget biztosítottak arra, hogy a középiskolások saját kutatásaikat is bemutathassák az eseményen. A szervezők szerint a felkészülés és az előadás egyaránt fejleszti a források kritikus értékelését, az összefüggések felismerését és a tudományos kommunikációt. Különleges tapasztalat lehet a diákoknak, hogy egyetemi kutatókkal és orvosokkal közös eseményen szerepelhetnek, és visszajelzést kaphatnak a munkájukról.

A rendezvénysorozatnak a pályaorientációban is fontos szerepe van, hiszen a diákok személyes példákon keresztül ismerhetik meg a Debreceni Egyetem kutatóinak és klinikusainak munkáját.

Az ismeretterjesztő előadás-sorozatot kilencedik alkalommal rendezte meg a DAB Immunológiai Munkabizottsága, a Debreceni Egyetem Orvostudományi Doktori Iskola Immunológiai és Allergológiai Szekciója, az Általános Orvostudományi Kar Immunológia Intézete, a Bőrgyógyászati Tanszék, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaság, a Magyar Immunológiai Társaság, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium és a Kossuth Lajos Gimnázium Baráti Köre.

A rendezvényen elismerő oklevéllel köszönték meg Bácsi Attila professzornak, a DAB Immunológiai Munkabizottsága leköszönő elnökének az elmúlt hat évben végzett munkáját.

Bélflóra helyreállítása antibiotikum után: mennyi ideig tart, mit tehetünk érte?
Ez is érdekelheti

Bélflóra helyreállítása antibiotikum után: mennyi ideig tart, mit tehetünk érte?

Gyakori kérdések a mikrobiomról

Mi az a mikrobiom, és milyen szerepet játszik az egészségünkben?

A mikrobiom a szervezetünkben és annak felszínén élő mikroorganizmusokhoz, valamint azok genetikai állományához és környezetéhez kapcsolódó összetett rendszer. A mikroorganizmusok közé baktériumok, vírusok, gombák és más mikroszkopikus élőlények tartoznak. Legnagyobb számban a bélrendszerben találhatók, de a bőrön, a szájüregben és más testtájakon is jelen vannak. A mikrobiom fontos szerepet játszik az emésztésben, egyes tápanyagok lebontásában, az immunrendszer működésében és a kórokozókkal szembeni védekezésben. A velünk élő mikroorganizmusok többsége nem okoz betegséget, sőt számos közülük hozzájárul a szervezet normális működéséhez.

Mi a különbség a mikrobiom és a bélflóra között?

A bélflóra a bélrendszerben élő mikroorganizmusok közösségének hagyományos elnevezése. A tudományos szakirodalomban ma gyakrabban használják a bélmikrobiota kifejezést, amely pontosabban jelöli a bélben élő mikroorganizmusok összességét. A mikrobiom ennél tágabb fogalom: nemcsak a mikroorganizmusokat, hanem genetikai állományukat és az általuk alkotott ökológiai rendszert is magában foglalhatja. Fontos különbség az is, hogy mikrobiom nem kizárólag a bélrendszerben található. A bőrnek, a szájüregnek és a hüvelynek is saját mikrobiális közössége van, amelyek összetétele és működése jelentősen eltérhet egymástól.

Mikor kezd kialakulni a bélmikrobiom?

A bélmikrobiom kialakulása döntően a születés körüli időszakban kezdődik, majd a csecsemő- és kisgyermekkor során jelentős változásokon megy keresztül. Összetételét befolyásolhatja a születés módja, az anyatejes vagy tápszeres táplálás, a környezeti hatások, az antibiotikum-használat és később a hozzátáplálás is. Az első életévek különösen fontosak, mert ekkor alakulnak ki azok a mikrobiális közösségek, amelyek a későbbi bélmikrobiom alapját képezik. A mikrobiom összetétele azonban nem válik véglegessé gyermekkorban. Felnőttkorban is folyamatosan változhat az étrend, az életmód, a gyógyszerek és különböző betegségek hatására.

Hogyan befolyásolja a mikrobiom az immunrendszer működését?

A bélrendszerben élő mikroorganizmusok folyamatos kapcsolatban állnak az immunrendszerrel. Részt vesznek annak szabályozásában, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a szervezet megfelelően különböztesse meg az ártalmatlan anyagokat a potenciálisan veszélyes kórokozóktól. A bélmikrobiota egyes tagjai olyan anyagokat termelnek, amelyek hatással lehetnek az immunsejtek működésére és a gyulladásos folyamatokra. A megfelelően működő mikrobiális közösség a kórokozók megtelepedését is akadályozhatja azzal, hogy verseng velük a tápanyagokért és az élettérért. A mikrobiom és az immunrendszer kapcsolata ugyanakkor rendkívül összetett, ezért nem állítható, hogy egyetlen baktériumfaj jelenléte vagy hiánya önmagában meghatározná az immunrendszer állapotát.

Milyen betegségekkel hozható összefüggésbe a bélmikrobiom megváltozása?

A bélmikrobiom összetételének és működésének változásait számos betegséggel kapcsolatban vizsgálják. Ilyenek például a gyulladásos bélbetegségek, az irritábilis bél szindróma, az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és egyes allergiás betegségek. A kutatások bizonyos idegrendszeri és pszichiátriai állapotok esetében is találtak összefüggéseket a bélmikrobiom jellemzőivel. Ezek az eredmények azonban nem jelentik automatikusan azt, hogy a mikrobiom eltérései okozzák az adott betegséget. Sok esetben nem tisztázott, hogy a mikrobiom megváltozása hozzájárul-e a betegség kialakulásához, vagy maga a betegség, illetve annak kezelése alakítja át a mikrobiális közösséget.

Mit jelent a bélflóra egyensúlyának felborulása?

A bélflóra egyensúlyának felborulását gyakran diszbiózisnak nevezik. Ez olyan állapotot jelöl, amikor a bélmikrobiota összetétele vagy működése eltér az adott körülmények között kedvezőnek tekinthető állapottól. Kialakulásában szerepet játszhatnak fertőzések, gyógyszerek, étrendi változások és különböző betegségek. Fontos azonban, hogy jelenleg nincs egyetlen, minden emberre alkalmazható meghatározása az egészséges bélmikrobiomnak. A mikrobiális közösségek természetes módon is jelentős eltéréseket mutatnak. Emiatt a diszbiózis nem tekinthető önálló, egyszerű laborvizsgálattal minden esetben diagnosztizálható betegségnek, és nem minden mikrobiális eltérés igényel kezelést.

Hogyan válhat egy ártalmatlan baktérium betegséget okozóvá?

A szervezetben élő mikroorganizmusok egy része normális körülmények között nem okoz panaszokat, bizonyos helyzetekben azonban fertőzést válthat ki. Ez például akkor fordulhat elő, ha a baktérium olyan testtájra kerül, ahol normálisan nincs jelen, vagy ha az immunrendszer védekezőképessége meggyengül. A bélrendszerben ártalmatlanul jelen lévő baktériumok közül egyesek például húgyúti fertőzést okozhatnak, ha a húgyutakba jutnak. A mikroorganizmusok genetikai változásai, a környezetük átalakulása és a többi mikrobával fennálló kapcsolataik is befolyásolhatják a viselkedésüket. A fertőzés kialakulása tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy korábban ártalmatlan baktérium teljesen új tulajdonságokra tett szert.

Hogyan hatnak az antibiotikumok a bélmikrobiomra?

Az antibiotikumok a betegséget okozó baktériumok mellett a bélrendszerben élő, hasznos szerepet betöltő baktériumokra is hatással lehetnek. Egyes készítmények jelentősen megváltoztathatják a bélmikrobiota összetételét, csökkenthetik bizonyos baktériumcsoportok számát, és átmenetileg mérsékelhetik a mikrobiális sokféleséget. Ez hozzájárulhat az antibiotikum-kezelés alatt vagy után jelentkező hasmenéshez. Bizonyos esetekben a mikrobiom megváltozása elősegítheti a Clostridioides difficile nevű baktérium elszaporodását is, amely súlyos vastagbélgyulladást okozhat. A mikrobiom sok esetben a kezelés után fokozatosan regenerálódik, de egyes változások hosszabb ideig fennmaradhatnak. Az antibiotikumok alkalmazását ezért mindig orvosi indok alapján kell mérlegelni.

Milyen ételek támogatják a bélmikrobiom egészségét?

A változatos, növényi eredetű élelmiszerekben gazdag étrend kedvezően befolyásolhatja a bélmikrobiom működését. Különösen fontosak az élelmi rostok, amelyek egy részét a bélbaktériumok fermentálják. A folyamat során rövid szénláncú zsírsavak, például vajsav keletkezhetnek, amelyek szerepet játszanak a vastagbél sejtjeinek működésében és a bélrendszer egészségének fenntartásában. Jó rostforrások a zöldségek, a gyümölcsök, a hüvelyesek, a teljes értékű gabonafélék és az olajos magvak. Egyes fermentált élelmiszerek, például az élőflórás joghurt és a kefir szintén beilleszthetők a kiegyensúlyozott étrendbe. Nincs azonban olyan egyetlen élelmiszer, amely önmagában helyreállítaná vagy garantáltan egészségessé tenné a mikrobiomot.

Mi a különbség a probiotikumok és a prebiotikumok között?

A probiotikumok olyan élő mikroorganizmusok, amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva igazolt egészségügyi előnyt nyújthatnak. A prebiotikumok ezzel szemben olyan anyagok, amelyeket a gazdaszervezet mikroorganizmusai szelektíven hasznosítanak, és ezáltal egészségügyi előnyt biztosíthatnak. A prebiotikumok közé tartozik például az inulin és egyes oligoszacharidok. Fontos, hogy nem minden fermentált élelmiszer számít probiotikumnak, és nem minden élelmi rost minősül prebiotikumnak. A probiotikumok hatása törzs- és készítményspecifikus, vagyis egy adott baktériumtörzzsel kapcsolatban igazolt előny nem feltétlenül érvényes más készítményekre. Egészséges embereknek általában nincs szükségük rutinszerű probiotikum-szedésre kizárólag a mikrobiom javítása érdekében.

Mi az a székletátültetés, és milyen betegségek kezelésére alkalmazzák?

A székletmikrobiota-transzplantáció, röviden FMT, olyan orvosi eljárás, amelynek során megfelelően kivizsgált egészséges donortól származó székletből előállított mikrobiális készítményt juttatnak a beteg emésztőrendszerébe. A cél a bélmikrobiota működésének helyreállítása. Az eljárás egyik legfontosabb, bizonyítékokkal alátámasztott alkalmazási területe a visszatérő Clostridioides difficile-fertőzés kezelése, meghatározott esetekben. Más betegségek, például a gyulladásos bélbetegségek vagy az irritábilis bél szindróma esetén is kutatják a lehetőségeit, de ezekben az állapotokban nem tekinthető általánosan elfogadott rutineljárásnak. A székletátültetés kizárólag megfelelő orvosi ellenőrzés mellett végezhető, mivel a donoranyag fertőző kórokozókat is tartalmazhat.

Meg lehet vizsgálni, hogy egészséges-e a mikrobiomunk?

Ma már többféle kereskedelmi mikrobiomteszt érhető el, amelyek általában székletmintából, genetikai módszerekkel elemzik a bélben található mikroorganizmusokat. Ezek a vizsgálatok képet adhatnak bizonyos baktériumcsoportok jelenlétéről és arányáról, de eredményeik klinikai értelmezése korlátozott. Jelenleg nincs általánosan elfogadott, minden emberre érvényes referenciaérték, amely alapján egyértelműen megállapítható lenne, hogy valakinek egészséges vagy egészségtelen a mikrobiomja. A különböző laboratóriumok eltérő módszereket is alkalmazhatnak, ezért az eredmények nem feltétlenül összehasonlíthatók. Emésztőrendszeri panaszok esetén a kereskedelmi mikrobiomteszt nem helyettesíti a gasztroenterológiai kivizsgálást.

Milyen szerepe lehet a mikrobiomnak a jövő orvoslásában?

A mikrobiom kutatása az orvostudomány egyik gyorsan fejlődő területe. A szakemberek azt vizsgálják, hogyan lehetne a mikrobiális közösségek összetételét és működését felhasználni betegségek felismerésére, a kezelések személyre szabására vagy új terápiák fejlesztésére. A jövőben a mikrobiom bizonyos jellemzői segíthetnek például annak előrejelzésében, hogy egy beteg miként reagálhat egy adott gyógyszerre. A kutatások a daganatos betegségek immunterápiája, az anyagcsere-betegségek és a gyulladásos kórképek területére is kiterjednek. Ugyanakkor a legtöbb ilyen alkalmazás még kutatási fázisban van. A mikrobiom összetettsége miatt további, megfelelően ellenőrzött klinikai vizsgálatok szükségesek ahhoz, hogy az ígéretes eredményekből biztonságos és hatékony orvosi kezelések váljanak.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

Forrás:Debreceni Egyetem
# bélflóra# mikrobiom# mikrobióta# baktérium
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az Egészségkalauz.hu cikkeit

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Címlapról ajánljuk