Jelentős fordulat a nyugdíj melletti munkavégzésben – Így változnak a szabályok

2026-tól új szabályok lesznek érvényesek az egészségügyi dolgozókra.

Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely jelentős változást hoz a nyugdíj melletti munkavégzés szabályozásában: 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók is mentesülnek a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése alól. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől kezdve az orvosok, ápolók, mentősök és más egészségügyi szakdolgozók egyszerre kaphatják majd meg a munkájukért járó bért és az öregségi nyugdíjat – megszűnik az eddigi „kényszernyugdíjazás” rendszere.

Mit jelent a módosítás a gyakorlatban?

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló kormányrendelet friss módosítása kimondja, hogy a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas jogviszonya:

• szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben,
• köznevelési vagy szakképző intézményben, illetve
• egészségügyi szolgáltatónál áll fenn.

Ez az intézkedés 2025. december 31. után folyósított nyugdíjakra lesz alkalmazandó. Azok az egészségügyi dolgozók, akiknek jelenleg a nyugdíja szünetel, 2026. január 1-jétől automatikusan visszakapják a jogosultságukat.

A döntést az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet rögzíti, a végrehajtásért pedig a belügyminiszter, Pintér Sándor felel. Az egészségügyi dolgozók listáját december 5-ig kell megküldeni a minisztériumnak.

Egyszerűsödik a kérvényezés

Takács Péter egészségügyi államtitkár a közösségi oldalán hangsúlyozta: a döntés az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) kezdeményezésére született, és célja a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás szabályainak egyszerűsítése.

A korábbi, bürokratikus engedélyezési folyamat helyett a jövőben:

• a szakdolgozóknál elegendő lesz a munkáltatói engedély,
• az orvosoknál pedig a minisztériumi döntés válik automatikussá.

Így a nyugdíjas egészségügyi dolgozók könnyebben folytathatják munkájukat a kórházakban, rendelőkben vagy mentőszolgálatoknál.

Miért volt szükség a változásra?

A döntés hátterében a munkaerőhiány és a szakembermegtartás áll. Az egészségügyi szakszervezetek régóta szorgalmazták a kényszernyugdíjazás eltörlését, amely évek óta akadályozta a tapasztalt szakemberek munkába állását.

Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke emlékeztetett: bár az elmúlt években „példátlan bérfelzárkóztatás” indult az ágazatban, az egészségügy csak akkor működhet stabilan, ha a tapasztalt nyugdíjas dolgozók is aktívak maradhatnak.

Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke hozzátette: már 2013 óta küzdenek a „kényszernyugdíjazás” eltörléséért, így ez a rendelet „egy hosszú út egyik fontos állomása”.

Farkas András: jogosulttá válnak a 13. havi nyugdíjra is

A nyugdíjszakértő, Farkas András a nyugdijguru.hu oldalon azt írta: az új szabályozás nemcsak a munkavégzés és a nyugdíj együttes folyósítását teszi lehetővé, hanem megalapozza a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot is minden olyan egészségügyi dolgozónál, aki 2025. december 31-éig nyugdíjpótló jövedelemkiegészítésben részesült.

Szerinte a mostani lépés logikus folytatása annak a folyamatnak, amely a közszféra egészében feloldhatja a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó szigorításokat. Farkas korábban is azt vallotta, hogy a nyugdíjszüneteltetési korlátozás idejétmúlt, és a krónikus munkaerőhiány miatt valójában már „mállik” a rendszer.

Mit jelent mindez az egészségügyi dolgozóknak?

A gyakorlatban ez a változás azt jelenti, hogy:

• A nyugdíjas orvosok, nővérek, mentősök és más egészségügyi szakdolgozók folyamatosan megkapják nyugdíjukat, miközben munkát végeznek.
• Nem kell többé bonyolult engedélyezési eljáráson átesniük.
• A 13. havi nyugdíjra is teljes körű jogosultságot szereznek.

A döntés várhatóan javítja az ellátás biztonságát, hiszen több tapasztalt dolgozó maradhat a rendszerben. Ez különösen fontos a vidéki kórházakban, háziorvosi praxisokban és a sürgősségi ellátásban, ahol az idősebb szakemberek hiánya már most is súlyos problémát okoz.

Politikai és társadalmi kontextus

Takács Péter államtitkár a közösségi médiában arra is reagált, hogy sokan a nyugdíj melletti munkavégzés terjedését az inflációs kényszerrel magyarázzák. Azt írta, szerinte a munkaerőhiány nem az elmúlt évek, hanem a korábbi időszak „nemzetromboló elvándorlásának” következménye.

A kormány a jövőben is folytatja az együttműködést a szakszervezetekkel a részletszabályok kidolgozásában, miközben más ágazatok – például az oktatás és a szociális ellátás – már korábban megkapták a hasonló mentességet.

A lényeg összegezve

A 2026. január 1-jén hatályba lépő módosítás történelmi fordulat az egészségügyi dolgozók számára:

• megszűnik a kényszernyugdíjazás,
• lehetővé válik a nyugdíj és a bér egyidejű folyósítása,
• a 13. havi juttatásra is jogosultak lesznek.

A döntés várhatóan növeli a szakmában maradó tapasztalt dolgozók számát, ami az egészségügyi ellátás stabilitása szempontjából komoly előrelépés lehet.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!