Jelentős fordulat a nyugdíj melletti munkavégzésben – Így változnak a szabályok
2026-tól új szabályok lesznek érvényesek az egészségügyi dolgozókra.
Megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely jelentős változást hoz a nyugdíj melletti munkavégzés szabályozásában: 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók is mentesülnek a nyugdíjfolyósítás szüneteltetése alól. Ez azt jelenti, hogy a jövő évtől kezdve az orvosok, ápolók, mentősök és más egészségügyi szakdolgozók egyszerre kaphatják majd meg a munkájukért járó bért és az öregségi nyugdíjat – megszűnik az eddigi „kényszernyugdíjazás” rendszere.
Mit jelent a módosítás a gyakorlatban?
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló kormányrendelet friss módosítása kimondja, hogy a nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a nyugdíjas jogviszonya:
- szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi intézményben,
- köznevelési vagy szakképző intézményben, illetve
- egészségügyi szolgáltatónál áll fenn.
Ez az intézkedés 2025. december 31. után folyósított nyugdíjakra lesz alkalmazandó. Azok az egészségügyi dolgozók, akiknek jelenleg a nyugdíja szünetel, 2026. január 1-jétől automatikusan visszakapják a jogosultságukat.
A döntést az Orbán Viktor miniszterelnök által aláírt rendelet rögzíti, a végrehajtásért pedig a belügyminiszter, Pintér Sándor felel. Az egészségügyi dolgozók listáját december 5-ig kell megküldeni a minisztériumnak.
Egyszerűsödik a kérvényezés
Takács Péter egészségügyi államtitkár a közösségi oldalán hangsúlyozta: a döntés az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (EDDSZ) kezdeményezésére született, és célja a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás szabályainak egyszerűsítése.
A korábbi, bürokratikus engedélyezési folyamat helyett a jövőben:
- a szakdolgozóknál elegendő lesz a munkáltatói engedély,
- az orvosoknál pedig a minisztériumi döntés válik automatikussá.
Így a nyugdíjas egészségügyi dolgozók könnyebben folytathatják munkájukat a kórházakban, rendelőkben vagy mentőszolgálatoknál.
Miért volt szükség a változásra?
A döntés hátterében a munkaerőhiány és a szakembermegtartás áll. Az egészségügyi szakszervezetek régóta szorgalmazták a kényszernyugdíjazás eltörlését, amely évek óta akadályozta a tapasztalt szakemberek munkába állását.
Cser Ágnes, az EDDSZ elnöke emlékeztetett: bár az elmúlt években „példátlan bérfelzárkóztatás” indult az ágazatban, az egészségügy csak akkor működhet stabilan, ha a tapasztalt nyugdíjas dolgozók is aktívak maradhatnak.
Toma Lajos, a Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének elnöke hozzátette: már 2013 óta küzdenek a „kényszernyugdíjazás” eltörléséért, így ez a rendelet „egy hosszú út egyik fontos állomása”.
Farkas András: jogosulttá válnak a 13. havi nyugdíjra is
A nyugdíjszakértő, Farkas András a nyugdijguru.hu oldalon azt írta: az új szabályozás nemcsak a munkavégzés és a nyugdíj együttes folyósítását teszi lehetővé, hanem megalapozza a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot is minden olyan egészségügyi dolgozónál, aki 2025. december 31-éig nyugdíjpótló jövedelemkiegészítésben részesült.
Szerinte a mostani lépés logikus folytatása annak a folyamatnak, amely a közszféra egészében feloldhatja a nyugdíj melletti munkavégzésre vonatkozó szigorításokat. Farkas korábban is azt vallotta, hogy a nyugdíjszüneteltetési korlátozás idejétmúlt, és a krónikus munkaerőhiány miatt valójában már „mállik” a rendszer.
Mit jelent mindez az egészségügyi dolgozóknak?
A gyakorlatban ez a változás azt jelenti, hogy:
- A nyugdíjas orvosok, nővérek, mentősök és más egészségügyi szakdolgozók folyamatosan megkapják nyugdíjukat, miközben munkát végeznek.
- Nem kell többé bonyolult engedélyezési eljáráson átesniük.
- A 13. havi nyugdíjra is teljes körű jogosultságot szereznek.
A döntés várhatóan javítja az ellátás biztonságát, hiszen több tapasztalt dolgozó maradhat a rendszerben. Ez különösen fontos a vidéki kórházakban, háziorvosi praxisokban és a sürgősségi ellátásban, ahol az idősebb szakemberek hiánya már most is súlyos problémát okoz.
Politikai és társadalmi kontextus
Takács Péter államtitkár a közösségi médiában arra is reagált, hogy sokan a nyugdíj melletti munkavégzés terjedését az inflációs kényszerrel magyarázzák. Azt írta, szerinte a munkaerőhiány nem az elmúlt évek, hanem a korábbi időszak „nemzetromboló elvándorlásának” következménye.
A kormány a jövőben is folytatja az együttműködést a szakszervezetekkel a részletszabályok kidolgozásában, miközben más ágazatok – például az oktatás és a szociális ellátás – már korábban megkapták a hasonló mentességet.
A lényeg összegezve
A 2026. január 1-jén hatályba lépő módosítás történelmi fordulat az egészségügyi dolgozók számára:
- megszűnik a kényszernyugdíjazás,
- lehetővé válik a nyugdíj és a bér egyidejű folyósítása,
- a 13. havi juttatásra is jogosultak lesznek.
A döntés várhatóan növeli a szakmában maradó tapasztalt dolgozók számát, ami az egészségügyi ellátás stabilitása szempontjából komoly előrelépés lehet.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
