A szívinfarktus sok esetben nem egyik pillanatról a másikra alakul ki. Bár előfordulhat, hogy minden előjel nélkül jelentkezik, a szervezet gyakran már órákkal, napokkal vagy akár hetekkel korábban figyelmeztető tüneteket küld. Ezeket sokan egyszerű fáradtságnak, gyomorpanasznak, esetleg a nagy melegnek tulajdonítják.
A nyári hőség nemcsak kellemetlenséget okozhat, hanem a szívet is fokozott terhelésnek teszi ki, különösen azoknál, akiknél már fennállnak – sokszor még fel nem ismert – szív- és érrendszeri kockázatok.
A szívroham utáni időszakban sok beteg nem tartja be az orvosi utasításokat.
Magyarországon több százezer ember él cukorbetegséggel, és sokan még csak nem is tudnak róla. Pedig a szervezet már a korai szakaszban is küldhet olyan figyelmeztető jeleket, amelyeket érdemes komolyan venni, mert az időben megkezdett kezelés segíthet megelőzni a súlyos szövődményeket.
Egy kutatás azt találta, hogy bizonyos esti szokások nemcsak a pihenést zavarhatják meg, hanem hosszabb távon a szív egészségére is kedvezőtlen hatással lehetnek.
A szívinfarktus olyan esemény, amelyre a legtöbben félelemmel gondolunk, mint olyasmire, ami végzetes és sorsszerű. Holott a legtöbb esetben a szívinfarktus kockázata jelentősen csökkenthető, és sok infarktus megelőzhető. A legfontosabb teendő az érelmeszesedés és a szív-érrendszeri kockázati tényezők felmérése és mérséklése.
A férfi néhány napja már érezte, hogy valami nincs rendben, de eleinte egyszerű kimerültségnek gondolta az egészet. Dolgozott, intézte a mindennapi teendőit, és próbálta meggyőzni magát arról, hogy csak túlhajtotta magát.
Úgy találja, az emberek sokszor évekig, sőt évtizedekig figyelmen kívül hagyják a szervezetük legegyértelműbb jelzéseit is.