Harc és megelőzés: ilyen kezelésekben gondolkodhat ma egy onkológus
Milyen kezelések jöhetnek szóba daganatos betegségeknél? Ezek a modern onkoterápia lehetőségei 2025-ben.
A daganatos betegségek kezelésében az elmúlt néhány évben forradalmi változások történtek. Míg korábban leginkább a kemoterápia és sugárkezelés jelentették a terápiás alapokat, ma már egészen másról is beszélhetünk: az immunrendszer „felébresztése”, a beteg saját sejtjeinek módosítása, a daganat genetikai mintázatának célzott támadása vagy éppen nanorészecskék bevetése mind olyan lehetőségek, amelyek elérhetővé váltak vagy a klinikai kutatás előrehaladott szakaszában járnak. Nézzük meg közelebbről, mit is jelent ez a gyakorlatban.
Az immunterápia új arca: amikor a szervezet saját magát védi meg
A modern immunterápia lényege, hogy lehetőséget ad az immunrendszernek arra, hogy felismerje és elpusztítsa a daganatsejteket. Ennek egyik legismertebb formája az úgynevezett checkpoint-gátlás. Itt olyan fehérjéket céloznak meg – például a PD‑1, PD‑L1 vagy CTLA‑4 –, amelyek a daganatok „elaltató hatását” biztosítják a T-sejtek felé. Ha ezeket blokkoljuk, az immunsejtek újra működésbe lépnek, és képesek lesznek célba venni a tumort.
A kutatások azonban továbbmentek. A floridai egyetem kutatói például egy új típusú mRNS-alapú daganatvakcinán dolgoznak, amely nemcsak a daganatsejtek egyedi fehérjéit célozza meg, hanem a szervezet saját PD‑L1 expresszióját is serkenti, ezzel fokozva a checkpoint-blokád hatékonyságát. Állatkísérletekben ezek a vakcinák többféle daganattípusnál is teljes tumoreltűnést eredményeztek, ami rendkívüli előrelépést jelenthet a jövő onkológiájában.
Sejtszintű fegyverek: a CAR‑T és TIL terápiák térnyerése
Egyre több szó esik a CAR‑T terápiákról, amelyek során a beteg saját T-sejtjeit genetikai módosítás után juttatják vissza a szervezetébe, hogy azok célzottan felismerjék a tumorsejteket. Eredetileg ezeket a kezeléseket elsősorban vérképzőrendszeri daganatok esetén alkalmazták, például leukémiában vagy limfómában. Azonban a legfrissebb kutatások szerint már szilárd tumorok – például gyomor- vagy nyelőcsőrák – esetében is egyre bíztatóbb eredményeket mutatnak. Egy kínai klinikai vizsgálat például kimutatta, hogy a gyomorrákos betegek túlélése 7,9 hónapra nőtt a hagyományos kezelések 5,5 hónapjával szemben.
Hasonló áttörést jelent az úgynevezett TCR-terápia is, amelynek egyik vezető képviselője az afamitresgene autoleucel, más néven Tecelra. Ez a módszer nemcsak a sejtfelszíni, hanem a sejten belüli tumormintázatot is képes felismerni, így a szinoviális szarkóma kezelésében például már engedélyezetté vált az Egyesült Államokban.
Emellett a lifileucel, vagyis a TIL-terápia – amely a tumoron belüli T-sejteket izolálja, felszaporítja és visszajuttatja a szervezetbe – áttétes melanomában hozott áttörést, és már 2024 óta elérhető bizonyos országokban.
Célzott terápiák és kis molekulájú gyógyszerek: amikor a daganat saját mutációi a célpont
A célzott daganatellenes gyógyszerek egyik nagy előnye, hogy csak a tumorsejtekre hatnak, miközben az egészséges sejteket lehetőleg megkímélik. Ezek a kezelések egyre fejlettebbek: a datopotamab deruxtecan például HER2-negatív emlőrákban nyújtott jelentős túlélési előnyt, miközben a mellékhatásprofilja is elfogadható maradt.
Az epeúti daganatokra alkalmazható zanidatamab szintén célzott antitest, míg a capivasertib az AKT-jelátviteli útvonal gátlásán keresztül hormonérzékeny, HER2-negatív emlőrákban mutatott kiemelkedő eredményeket, meghosszabbítva a progressziómentes túlélési időt.
A repotrectinib ROS1-pozitív tüdőrákban alkalmazható, míg a 225Ac-PSMA-617 nevű radioligand terápiás molekula a prosztatarákos sejtekhez kötődve célzott alfa-sugárzást juttat el azokba – ez már valóban a molekuláris precizitás új szintje forrás.
Technológiai áttörések: nanoterápia és folyadékbiopszia
A nanotechnológia alkalmazása az onkológiában elsősorban arra irányul, hogy a gyógyszerek célzottan, pontosan a daganat helyére jussanak el. Liposzómák, dendrimek és más nanorészecskék segítségével nemcsak a hatékonyság növelhető, de a szerek mellékhatásai is jelentősen csökkenthetők. Bár ezek a módszerek még főként klinikai kutatások szintjén vannak, az első eredmények ígéretesek.
A folyadékbiopszia pedig már a mindennapi klinikai gyakorlat része lehet egyes országokban. A vérben keringő daganatsejt-DNS (ctDNA) kimutatásával nemcsak a korai diagnózis válik pontosabbá, de a kezelések hatékonysága is nyomon követhetővé válik. A brit egészségügyi rendszer például több onkológiai indikációban már bevezette ezt a technológiát.
És amit gyakran elfelejtünk: az életmód szerepe a daganatkezelésben
Talán kevésbé hangzik technológiailag izgalmasnak, de az életmódváltás jelentősége még mindig alábecsült terület. Egy nemrégiben publikált elemzés szerint a rendszeres, strukturált mozgásprogram 37 százalékkal csökkentette a daganatos halálozást, és 28 százalékkal az új daganatok kialakulásának kockázatát is mérsékelte. Ezen kívül a táplálkozás, a stresszkezelés és a megfelelő alvásminőség is hozzájárulhat ahhoz, hogy a kezelések jobban hatnak, és a szervezet könnyebben regenerálódik.
Összegezve
A daganatterápiák 2025-ben már messze túlmutatnak a kemoterápián. Az immunterápia, a személyre szabott sejtterápiák, a célzott molekuláris kezelések, a nanotechnológia és a precíziós diagnosztika együttesen formálják azt a modern onkológiai palettát, amely ma már számos daganattípus esetén képes lehet hosszú távú, akár gyógyító hatású beavatkozásra.
Ha Ön vagy hozzátartozója daganatos betegséggel él, érdemes olyan onkológiai centrumhoz fordulnia, ahol multidiszciplináris szakértői csapat dönt a legkorszerűbb, személyre szabott kezelésről. A daganat ma már nem egyenlő a végítélettel — az új terápiák valódi esélyt jelenthetnek.
CAR-T-sejt terápia: így működik a vérrákos betegek reménysugara! Betegtapasztalat videóval
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
