Áttétes daganat – van remény a gyógyulásra vagy a diagnózis egyenlő a halálos ítélettel?
Rák – napjaink egyik legrettegettebb diagnózisa. Pláne, ha az áttétes.
Az áttétes daganat, azaz amikor a rákos sejtek az eredeti helyről egy másik szervbe jutnak, sajnos még ma is az egyik legkomolyabb onkológiai kihívás. Amikor a rák átterjed a test más részeire – legyen szó a tüdőről, májról, csontokról vagy akár az agyról –, az orvostudomány sokáig csak a fájdalomcsillapítás és az életminőség javítása mentén tudott kapaszkodókat kínálni. De vajon ma, a modern onkológia korszakában, amikor célzott gyógyszerekkel, immunterápiákkal és genetikai elemzésekkel dolgozunk: lehetséges-e valódi gyógyulás egy ilyen előrehaladott állapotból? Az elmúlt évek kutatásai és kezelési áttörései egyre inkább azt sugallják: bizonyos esetekben igenis van esély a gyógyulásra. Ma már egyre több szakértő beszél „hosszú távú remisszióról”, sőt, bizonyos daganattípusoknál a „gyógyulás” kifejezése sem számít többé tabunak
Mit jelent, ha egy daganat áttétes?
Az áttét – orvosi nevén metasztázis – akkor alakul ki, amikor a daganatsejtek elhagyják az eredeti daganat helyét, és a nyirok- vagy vérkeringés segítségével eljutnak más szervekhez. Ott „megtelepednek”, és újabb daganatokat hoznak létre. Ez lehet a tüdő, a máj, a csontok vagy akár az agy is. Az áttétek sokszor akkor kerülnek felfedezésre, amikor a beteg már tüneteket észlel a másodlagos helyen – például csontfájdalmat, fulladást vagy idegrendszeri panaszokat.
Miért nehéz az áttétes rák kezelése?
Az áttétes daganat azért is olyan kihívás, mert már nem egyetlen szervről van szó, hanem egy egész rendszerről. A daganatsejtek ilyenkor alkalmazkodóbbak, ellenállóbbak, sőt, sokszor „tanulnak” is a korábbi kezelésekből. A célzott beavatkozások, mint egy műtét vagy sugárkezelés, már nem biztos, hogy elegendőek, ha a szervezet több pontján is jelen vannak a rákos sejtek.
További nehézség, hogy az áttétek jellege gyakran eltér az eredeti tumortól. Például egy emlődaganat májáttétje másképp reagálhat a kemoterápiára, mint maga az emlőben lévő daganat. Az áttétes állapotban élő betegeknek gyakran krónikus betegségként kell tekinteniük a rákra, amit folyamatos kezeléssel lehet kordában tartani – és bár ez nem gyógyulás, mégis hosszú, jó minőségű életet biztosíthat.
Milyen terápiák léteznek áttétes daganat esetén?
Szerencsére az utóbbi években a rákkezelés hatalmas fejlődésen ment keresztül. Ma már nem csak a hagyományos kemoterápiában lehet bízni.
Célzott terápiák: Ezek a gyógyszerek olyan specifikus hibákat támadnak a rákos sejtekben, amelyek a növekedésüket okozzák. A HER2-pozitív emlőrákban például a trastuzumab-deruxtecan kombinációja áttörést hozott: egy tanulmány szerint sok betegnél évekig nem tért vissza az emlődaganat, és a kezelés egyes esetekben annyira hatásos volt, hogy a kezelést is abba lehetett hagyni.
Immunterápia: Talán a legizgalmasabb terület az onkológiában. Itt a szervezet saját immunrendszerét aktiválják, hogy felismerje és elpusztítsa a rákos sejteket.
Új terápiás utak: A tudomány kreatív ötletekkel is próbálkozik. Létezik például olyan kezelés, amely során a daganatot lefagyasztják, majd a „megfagyott” sejtekre az immunrendszer úgy reagál, mintha egy vírus támadta volna meg a testet – ez a cryoimmunoterápia. Egy másik újítás az, amikor a páciens saját immunsejtjeit módosítják laborban, majd visszajuttatják a szervezetbe – ezek az úgynevezett TIL-terápiák.
Valóban meg lehet gyógyulni?
A válasz: egyre több esetben igen. Fontos tudni, hogy a „gyógyulás” fogalma az onkológiában mást jelent, mint például egy megfázásnál. Gyógyulásnak tekintik, ha a beteg hosszú távon (5 évvel szoktak számolni) tünet- és daganatmentes, akár kezelés nélkül is. Vannak páciensek, akik 10 évnél is hosszabb időn át élnek áttétes rákkal úgy, hogy a betegségük nem újul ki – vagyis gyakorlatilag meggyógyultak.
Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) egyik felmérésében az orvosok többsége már úgy nyilatkozott: hererák, melanóma és vastagbéláttét esetén egyre reálisabbnak tartják a gyógyulást. Ezt a szakmai világban is szemléletváltásnak tekintik.
Tim, az edző története
Az egyik legmegdöbbentőbb eset Tim Story amerikai középiskolai edzőé, akinél 3.stádiumú bélrákot diagnosztizáltak. A kemoterápia hatástalan volt. Ekkor bevonták egy klinikai kísérletbe, ahol egy immunterápiás gyógyszer és székletmikrobák transzplantációját alkalmazták – utóbbit egy „szuperdonortól” nyerték. A kezelést követően a daganat teljesen eltűnt a testéből, így Tim ma egészségesen él és dolgozik. A történetét olyannyira felkapták, hogy a New York Post-ba is bekerült.
Mire számíthat ma egy áttétes beteg?
Ha Önnél vagy hozzátartozójánál áttétes rákot diagnosztizáltak, fontos tudni, hogy ma már nem csupán az időhúzásról szól a kezelés. Egyes daganattípusoknál igenis léteznek hatásos kezelések, sőt, valódi esélyek. Nem beszélve arról, hogy időközben új utak is megnyílhatnak.
A legfontosabb lépés, hogy beszéljen onkológusával az elérhető legmodernebb terápiákról. Érdemes utánanézni a klinikai vizsgálatoknak, genetikai teszteknek, immunterápiás lehetőségeknek.
Májáttét, csontáttét, agyi áttét: tünetek, amik a rák terjedését jelzik
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
