Biztos benne, hogy hatásos az aszpirin?
Sokan szednek alacsony dózisú aszpirint vérrögök kialakulása ellen, viszont ettől függetlenül mégis kialakulhatnak. Most elmondjuk, miért.
A szív-és érrendszeri thrombotikus problémák védelmében sokan szednek alacsony dózisú aszpirint, mivel bizonyítottan véd a vérrögök okozta szívinfarktus és stroke ellen. Ennek oka, hogy a benne található acetilszalicilsav gátolja a vérlemezkék összecsapódását, így csökkenti a thrombusok kialakulásának kockázatát.
Sajnos létezik egy olyan állapot, melynek fennállásakor a készítmény hatástalannak bizonyul- ezt nevezzük aszpirin rezisztenciának- ebben az esetben az illető hiába szedi akár minden nap a gyógyszert, a szívinfarktus/stroke ugyanúgy veszélyezteti (legfeljebb a mellékhatások valószínűbbek – ami aspirin esetében nagyon gyakori).
Hogyan alakul ki aszpirin rezisztencia?
Ennek okairól prof. Blaskó Györgyöt, a Trombózisközpont véralvadási specialistáját kérdeztük.
Az aszpirin rezisztens betegekben az acetilszalicilsav nem, vagy csak jóval nagyobb dózisban csökkenti a kardiovaszkuláris kockázatot.
Az aszpirin hatástalanságának/csökkent hatásának leggyakoribb lehetséges okai
- más, kóros véralvadási folyamatok erősebb hatást gyakorolnak a szervezetre, mint az aszpirin
- véredényekben lévő plakk, mely fokozza a gyulladást és a vérlemezkék összecsapódását
- az aszpirin "túl kevés", erősebb hatású készítmény szükséges (vagy mellette még egy másik szer)
- más gyógyszerek gátolják az aszpirin hatását (pl. NSAID)
- nem alkalmazza rendszeresen
(A fenti említetteken kívül még kb. 15 oka van a jelenségnek, de ezek túlzottan biokémiai/patobiokémiai magyarázattal rendelkeznek, ezért ismertetésüktől eltekintünk).
Biztos benne, hogy hatásos az aszpirin?
Forrás: EgészségKalauz
Az aszpirin hatástalanságának rengeteg oka lehet.
Honnan tudom, hogy hatástalan nálam az aszpirin?
Az aszpirinre való "válaszadási képtelenség" ,a non-responsio jelenségét és magyarázatát az utóbbi években kezdték részletesen tanulmányozni. Ezek alapján megkülönböztetünk ún. laboratóriumi non-responsiot, amikor laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni a jelenséget.
Emellett létezik klinikai non-responsio is, amikor ugyan nem tudjuk bizonyítani, de a betegnek ismételten jelentkezik "eseménye" stroke vagy infarktus képében.
Az aszpirin rezisztencia ma már speciális laborvizsgálattal bizonyos valószínűséggel kimutatható.Hogy megtudja, mennyire védi Önt az aszpirin a stroke vagy a szívinfarktus ellen, célszerű egy speciális laboratóriumi vizsgálatot elvégeztetni.
Ehhez egy egyszerű vérvétel szükséges, mely után rövid időn belül kiderül az eredmény. A vizsgálat lényege, hogy levett vért egy speciális készülékbe rakják, majd figyelik, hogy a benne lévő, reagensekkel átitatott membrán miként záródik el az áramló vértől.
Ha hatástalan, muszáj megválni az aszpirintől?
Amennyiben aszpirin rezisztenciás, úgy kötelező más vérlemezke-összecsapódás gátlóra váltani, ami már lényegesen nagyobb hatást tud kifejteni, hiszen csak az aszpirin mellékhatások maradnak.
Abban az esetben, ha csupán gyógyszer-kölcsönhatás miatt volt hatástalan az aszpirin, úgy fontos a készítmény megfelelő alkalmazása- ügyeljen arra, hogy NSAID típusú gyógyszer együttes használata esetén először az aszpirint vegye be és utána pár órával a gyulladáscsökkentőt!
Forrás: Trombózisközpont
https://www.tromboziskozpont.hu/
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
