Mitől alakul ki a légmell? Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, azonnal hívjon mentőt!
Fontos, hogy gyorsan cselekedjen, ha az alábbi tüneteket tapasztalja!
Légmellről (pneumothorax) akkor beszélünk, ha levegő van a mellkasfala és a tüdő között (pleurális tér). A pleurális térben lévő levegő felhalmozódhat, és a tüdőhöz nyomódhat, amitől az részlegesen vagy teljesen összeomlik. Mivel ekkor a tüdő és a mellkas közé valamilyen levegő kerül, a tüdő tágulása részben vagy teljes egészében elmarad, ami légzészavarhoz vagy légzési elégtelenséghez vezet. Az állapot kialakulhat spontán módon, traumás sérülés következtében vagy orvosi beavatkozás után. Súlyossága függ a fellépésének okától és attól, hogy a tüdő milyen mértékben omlott össze (az esetek többségében részleges).
A légmell okai
1.Spontán légmell
- Elsődleges spontán légmell: leggyakrabban egészséges személyeknél fordul elő, általában fiatal, vékony felnőtteknél, és az állapotnak nincs egyértelmű oka vagy az illetőnek valamilyen alapbetegsége. Akkor lép fel, ha a tüdőben lévő rendellenes légzsákok (hólyagocskák) széttörnek és levegőt bocsátanak ki.
- Másodlagos spontán légmell: olyanoknál alakul ki, akiknek már van valamilyen tüdőbetegségük (pl.COPD), asztma, tuberkulózis vagy cisztás fibrózis. Ez a tüdő elzáródása miatt fordulhat elő, ami kidudorodó területeket (bullákat) okoz, amelyek szétrepedhetnek.
2.Traumás légmell
Ez a típus külső sérülés következtében alakul ki, mint például bordatörés, szúrás vagy lőtt seb, amely átlyukasztja a mellkasfalat és levegőt juttat a pleurális térbe.
3.Iatrogén légmell
Orvosi beavatkozások vagy műtétek során bekövetkezett baleset következtében jön létre, például tüdőbiopszia, központi vénás katéter behelyezése vagy mechanikus lélegeztetés során.
Tünetei
- hirtelen fellépő, éles mellkasi fájdalom
- légszomj, nehézlégzés
- gyors szívverés (tachycardia)
- fáradtság, gyengeségérzet
- kékes bőr, köröm, ajkak
Így mutatható ki és kezelhető a légmell
A légmell diagnosztizálása több lépésből áll, amely magában foglalja a fizikális vizsgálatot és különböző képalkotó vizsgálatokat. Az orvos először sztetoszkóppal meghallgatja a mellkast, hogy észlelje az eltérő légzési hangokat. A tüdő összeesése esetén a légzési hangok gyengébbek vagy hiányozhatnak az érintett oldalon. Utána megütögetheti a mellkasát egyes területeken, hogy hall-e üres hangokat.
Utána vérgázvizsgálat során orvosa megméri a vér szén-dioxid- és oxigénszintjét. Légmell esetén magasabb szén-dioxid-szint és alacsony oxigénszint.
Az orvos képalkotó vizsgálatokkal is megbizonyosodik az állapotról: a mellkasröntgen az egyik leggyakrabban alkalmazott módszer a légmell diagnosztizálására. Ezen kívül az UH és a CT vizsgálat is hasznos információkat nyújthat.
Amennyiben bebizonyosodik a légmell, úgy a kezelésére egy vékony csövet helyeznek be a tüdő és a mellkas közé, amelyen keresztül a felgyülemlett levegő eltávolítható. Ha az állapot enyhe, az spontán módon, orvosi beavatkozás nélkül is elmúlhat.
Meg lehet előzni a légmellet?
A légmell kialakulásának megelőzése nem mindig lehetséges, különösen akkor, ha azt spontán események vagy olyan alapbetegségek okozzák, amelyeket nem lehet közvetlenül befolyásolni. Azonban bizonyos lépésekkel csökkenthető a kialakulás kockázata:
Ilyen a dohányzás abbahagyása, ugyanis a cigarettázás jelentősen növeli a légmell kockázatát, különösen COPD- ben és más tüdőbetegségekben szenvedő embereknél.
Fontos, hogy azok, akiknél már előfordult a probléma, hegymászás, repülés és búvárkodás előtt mindenképp konzultálnának orvosukkal a nyomáskülönbség miatt.
Érdemes továbbá tudni, hogy azoknak akiknek már volt légmellük, nagyobb az esélyük arra, hogy a probléma újra kialakul. Éppen ezért nekik és a krónikus tüdőbetegségben szenvedőknek ajánlott, hogy rendszeresen vegyenek részt orvosi ellenőrzésen vegyenek részt a tüdő állapotának nyomon követése érdekében.
COPD: az enyhébb köhögésre sem szabad legyintenie!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
