Mitől bénul le a macska hátsólába? Ezek az okok állhatnak a hátsó lábak bénulása mögött

Hirtelen bénulás a macskánál: mit jelez, ha a hátsó lábak nem működnek?

Kevés dolog ijesztőbb egy macskatulajdonos számára annál, mint amikor kedvence egyik pillanatról a másikra nem tudja használni a hátsó lábait. A macska elesik, próbál felállni, de nem sikerül; esetleg fájdalmasan nyávog, vagy épp szokatlanul csendes. Ilyenkor óhatatlanul felmerül a kérdés: mi történik vele, és van-e visszaút ebből az állapotból?

A hátsó végtagok bénulása nem betegség, hanem súlyos tünet, amely mögött egészen különböző – olykor életveszélyes – folyamatok állhatnak. Van, amikor az idegrendszer „hallgat el”, és van, amikor a lábak egyszerűen nem jutnak vérhez. A közös pont az, hogy ez mindig sürgős állapot, és soha sem tekinthető ártalmatlan problémának.

Mi az a bénulás macskáknál?

A bénulás az önkéntes mozgás elvesztésének orvosi kifejezése. A macska idegrendszere – amely az agyból, a gerincvelőből és az idegekből áll – hasonló egy autópályához. A mozgó autók az agyból a test többi részébe küldött elektromos jelek, amelyek megmondják, mit kell tenni: járni, ugrani, enni, nyávogni stb. Ha ez a magasan koordinált rendszer megsérül, a jelek elvesznek vagy blokkolódnak. Ennek eredményeként az érintett testrészek nem működnek a kívánt módon.

A bénulás és a parézis gyakran gyengült vagy csökkent mozgásként, izomfáradtságként, gyenge reflexekként, csökkent mozgástartományként vagy bizonyos mozdulatok végrehajtásának csökkent képességeként nyilvánul meg.

A bénulás testrészek szerint a következőképpen bontható le:

• Hemiparesis: a test egyik oldalának gyengesége
• Hemiplegia: a test egyik oldalának mozgásképtelensége
• Paraparesis: hátsó lábak gyengesége
• Paraplegia: a hátsó lábak mozgásképtelensége
• Tetraparesis: az összes végtag gyengesége
• Tetraplegia: az összes végtag mozgásképtelensége

Más testrészek is gyengülhetnek vagy megbénulhatnak. A gégebénulás egy viszonylag ritka állapot, amely általában idősebb macskáknál fordul elő, és amelynek során a légutakat nyitó és záró izmokat irányító idegek károsodnak. Észrevehet változást macskája légzésében vagy nyávogásában, vagy köhögés/fulladás hangot, amikor macskája eszik vagy iszik.

Mi dönti le a lábáról ilyenkor a macskákat?

A járás egy finoman összehangolt rendszer eredménye. Az agy utasításai a gerincvelőn keresztül jutnak el az idegekhez, majd az izmokhoz, miközben a keringés biztosítja az oxigént és a tápanyagokat. Ha ebben a láncban bárhol megszakadás történik, a mozgás zavart szenved.

Ez a megszakadás lehet idegrendszeri eredetű, amikor az információ nem jut el az izmokig, de előfordulhat az is, hogy az izmok működnének, csakhogy a vérellátás hirtelen megszűnik. A tünetek ezért igen változatosak lehetnek: enyhe gyengeségtől a teljes bénulásig, fájdalommal vagy akár fájdalomérzet nélkül.

Amikor az idegrendszer érintett

A macska hátsó lábainak beidegzése elsősorban a gerinc alsó szakaszához kötődik, ezért minden olyan folyamat, amely itt zajlik, komoly következményekkel járhat.

Gyakori ok a traumás sérülés. Egy magasból való esés vagy autóbaleset során a csigolyák megsérülhetnek, a gerincvelő zúzódhat, bevérezhet. Az ilyen bénulás általában hirtelen jelentkezik, és sokszor fájdalommal jár.

Kevésbé közismert, de macskáknál is előfordulhat porckorong-eredetű idegkompresszió. Bár nem olyan gyakori, mint kutyáknál, az utóbbi évek állatorvosi publikációi egyre több ilyen esetet írnak le. Ezeknél a tünetek sokszor alattomosabban indulnak: bizonytalan járás, hátfájás, majd fokozódó gyengeség vezet el a bénulásig.

Ritkább, de súlyos ok lehet a gerincvelő daganatos érintettsége, különösen a lymphoma. Ezek az esetek gyakran lassan romlanak, ami félrevezető lehet: a kezdeti enyhe tünetek mögött már komoly folyamat zajlik.

Amikor nem az idegek, hanem a keringés áll le

Az egyik legsúlyosabb és legdrámaibb ok az úgynevezett aortai tromboembólia, közkeletű nevén „saddle thrombus”. Ilyenkor egy vérrög hirtelen elzárja azt az ér-elágazást, amely a hátsó lábakat látja el vérrel.

Ez az állapot tipikusan egyik pillanatról a másikra jelentkezik. A macska erős fájdalmat él át, a hátsó lábak tapintásra hidegek, sápadtak, és a mozgás teljesen megszűnik. Gyakran kétségbeesett nyávogás kíséri, ami sok gazdit mélyen megráz.

A háttérben legtöbbször szívbetegség, leggyakrabban hipertrófiás kardiomiopátia áll – sokszor úgy, hogy erről korábban semmilyen jel nem utalt a problémára.

Fontos tudni, hogy bár a prognózis továbbra is óvatos, a szemlélet az utóbbi években változott. A korábbi, szinte reménytelennek tartott megítélés részben annak volt köszönhető, hogy sok macskát már a kezdeti sokk miatt elaltattak. A friss kutatások szerint azonban intenzív fájdalomcsillapítással, támogató kezeléssel és hosszabb távon vérrögképződést megelőző terápiával egyes macskák hónapokig, sőt akár egy évnél tovább is élhetnek elfogadható életminőség mellett.

Kevésbé ismert, mégis létező okok

Előfordulhat, hogy a probléma nem a gerincvelőben, hanem a perifériás idegekben rejlik. Bizonyos idegbetegségek fokozatos gyengeséget okoznak, amely kezdetben alig feltűnő, majd idővel bénulásba torkollik. Ritkábban anyagcsere-zavarok, mérgezések vagy izombetegségek is hasonló képet adhatnak, ezért a kivizsgálás soha nem állhat meg az első benyomásnál.

Mit vehet észre Ön gazdiként?

Bár a pontos diagnózis mindig állatorvosi feladat, néhány megfigyelés kulcsfontosságú lehet. A hirtelen kialakuló, rendkívül fájdalmas bénulás, hideg hátsó lábakkal, mindig azonnali sürgősségi ellátást igényel, mert nagy eséllyel keringési katasztrófáról van szó.

Ha ezzel szemben a tünetek lassabban alakultak ki, hátfájás vagy bizonytalan mozgás előzte meg őket, inkább idegrendszeri eredet valószínű. Bármelyik forgatókönyv álljon is fenn, az idő tényezője döntő: várni nem szabad.

A macskák bénulásának tünetei

A macskáknál a bénulás hirtelen jelentkezhet, vagy idővel súlyosbodhat. A következő tüneteket észlelheti:

• A test bármely részének, beleértve a fejet, a nyakat és a végtagokat, mozgásképtelensége
• Bizonytalan járás
• Lezuhanás
• Étkezési nehézségek
• Ivás nehézség
• Vizelési nehézség
• Nehézség a székletürítésben
• Légzési nehézségek
• Sétálás közben a végtagok a padlón húzódnak

Hogyan deríthető ki az ok?

A kivizsgálás neurológiai vizsgálattal kezdődik, amely segít meghatározni, a gerinc mely szakasza érintett. Ezt képalkotó vizsgálatok követhetik. A röntgen és az ultrahang fontos alapinformációkat ad, de a gerincvelő elváltozásainak kimutatásában ma az MRI számít a legpontosabb módszernek.

Vérvizsgálatok, szívultrahang és speciális idegrendszeri tesztek egészítik ki a képet, különösen akkor, ha vérrögképződés vagy szívbetegség gyanúja merül fel.

A teljes és részleges bénulás lényegében az agyból a végtagokba vagy testrészekbe vezető jelátviteli út elzáródásának következménye.

Ennek okai lehetnek:

• Rák, akár elsődleges gerinc- vagy agyrák, akár máshol kialakult rák, amely átterjedt a gerincre vagy az agyra. A limfoszarkóma a macskáknál a leggyakoribb gerincdaganat.
• Gyógyszerek és/vagy vegyi anyagok, például Hexaklórfen (fertőtlenítőszer), Sukcinilkolin (neuromuszkuláris blokkoló szer), amely megakadályozza, hogy az idegből érkező jel eljusson az izomhoz.
• Peszticidek
• Fagyálló
• Vérrögképződés az aortában vagy a gerincvelőben
• Fertőzések, például Cryptococcus, Toxoplazmózis, Macskák fertőző peritonitise (FIP macskáknál)
• Porckorongbetegség
• Gerincsérülés, amelyet gépjármű-baleset, esés, lövedék vagy támadás okozott
• Toxinok, mint például Botulizmus nyers vagy romlott ételek fogyasztásából
• Marihuána
• Kullancscsípés

Hogyan diagnosztizálják az állatorvosok a macskák bénulását?

Az állatorvos fizikális vizsgálatot végez, amely magában foglal egy átfogóbb idegrendszeri vizsgálatot is, amelynek célja a legvalószínűbb idegrendszeri elváltozás felkutatása. Ezt követően az állatorvos a következőket javasolhatja:

• Vérvizsgálat, vizeletvizsgálat és röntgenfelvételek a macska általános állapotának felmérésére, a potenciális méreganyagok és traumás okok azonosítására, valamint esetlegesen a rák szűrésére.
• CSF „csapolás”, amelynek során a macska gerincvelői folyadékából vett mintát vizsgálják fertőzés vagy rákos sejtek jelenlétére.
• Fejlett képalkotó eljárások, például CT és/vagy MRI (gyakran állatorvosi szakorvos végzi) a gerinc és az agy rendellenességeinek azonosítására.
• Izom- vagy idegbiopszia, amelynek során meghatározott szövetekből mintákat vesznek és mikroszkóp alatt vizsgálják meg azokat.

A macskák bénulásának kezelése

A megbénult macskák gondozása rendkívül nehéz feladat lehet, még a leglelkiismeretesebb gazdi számára is. A terápia elsődleges vagy másodlagos lehet:

1. 1 Az elsődleges kezelés célja az alapbetegség okának megszüntetése vagy kezelése. Például egy gerinctörés műtéti beavatkozást, gyógyszeres kezelést és ketrecben való pihenést igényel, míg a kullancscsípés okozta bénulás esetén a kullancs eltávolítása szükséges.
2. 2 A másodlagos kezelés célja a kényelem javítása, a fájdalom és a gyulladás gyógyszeres és fizikoterápiás kezelése.

A legtöbb esetben a kezelés támogató ellátással és gondos figyelemmel történik. Macskája valószínűleg több napig kórházban marad. A kórházból való elbocsátás után a kontrollvizsgálatok és a kommunikáció az állatorvosi csapattal elengedhetetlenül fontosak ahhoz, hogy ne alakuljanak ki másodlagos szövődmények (például felfekvéses fekélyek, húgyúti fertőzések, izomsorvadás és tüdőgyulladás), és hogy a javulás látható legyen. A macska gyakori megfordítása és a megfelelő ágyazat segít megelőzni a fekélyek kialakulását, ezért ajánlott extra ágyazatot vagy „donutokat” helyezni a kiálló csontok alá.

A gyógyulás prognózisa gyakran összefügg a mély fájdalom jelenlétével. Ez egy olyan teszt, amelyet állatorvos végezhet el, hogy felmérje a macska fájdalmas ingerekre adott reakcióképességét. Az ezt az információt továbbító idegek a legjobban védettek, és a reakció hiánya azt jelzi, hogy a károsodás olyan kiterjedt és súlyos, hogy az érzékelés nem tér vissza. Ilyen esetekben az állatorvos megbeszélheti a hosszú távú intézkedéseket, beleértve az életminőséget, az érzelmi jólétet és a humánus eutanázia lehetőségét.

Azoknál a macskáknál, amelyeknél mély fájdalomreakció jelentkezik – és a prognózis kedvezőbb –, a gyógyulás lassú és megterhelő lesz, nemcsak a macska, hanem a gazdi számára is. Ha macskáját a lehető legszárazabban és legtisztábban tartja, az segít megelőzni a másodlagos bőrfertőzéseket, a gyakori hólyagürítés pedig segít megelőzni a kellemetlen érzést és a húgyúti fertőzéseket.

Szükség esetén fizikoterápiát kell alkalmazni. Gyakran ajánlott egy képzett rehabilitációs állatorvos bevonása. Egyéni terápiás kezelési tervet készítenek, és az állatorvos együttműködik Önnel, hogy megtanítsa az otthoni gyakorlatokat, amelyekkel csökkenthető az izomsorvadás, javítható a macska kényelme és helyreállítható a mozgástartomány. A nyújtás és masszázs, az akupunktúra és a lézerterápia további lehetőségek, amelyekkel enyhítheti macskája fájdalmát és kellemetlenségét.

Van-e esély a felépülésre?

A válasz mindig az alapbetegségtől, a károsodás mértékétől és a kezelés gyorsaságától függ. Súlyos gerincvelő-sérülés esetén a teljes felépülés ritka, míg enyhébb idegkompressziónál vagy időben kezelt porckorong-problémánál akár jelentős javulás is elérhető.

Egyre nagyobb szerepet kap a neurológiai rehabilitáció is. Célzott mozgásterápia, elektromos izomstimuláció és gondos ápolás bizonyos esetekben meglepően sokat javíthat a macska életminőségén – még akkor is, ha a teljes gyógyulás nem lehetséges.

Összegezve

A macska hátsó lábának bénulása mindig komoly figyelmeztető jel. Nem egyszerű mozgásszervi problémáról van szó, hanem gyakran idegrendszeri vagy keringési vészhelyzetről. A gyors felismerés és a korszerű állatorvosi ellátás ma már több esélyt ad, mint korábban – de csak akkor, ha nem halogatjuk a segítségkérést.

Figyelmébe ajánljuk

Milyen jelek utalhatnak rákra macskánál? Ismerje fel időben a figyelmeztető tüneteket!

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!