Ezzel az egyszerű trükkel könnyen kommunikálhat a macskájával

Így lehet tudatosan, macskanyelven „beszélni” a cicánkkal.

Sokan érzik úgy, hogy a cicájuk egy rejtély – szeretettel bújik hozzájuk, majd pár pillanattal később fitymálva elsétál. Aztán ott van az a hirtelen játékos harapás, amit senki sem tud hova tenni. De mi lenne, ha azt mondanám, hogy van egy tudományosan alátámasztott módszer, amellyel valóban beszélhetnek a macskájuk nyelvén?

Hogyan lehet kommunikálni a macskákkal?

Egy új kutatás szerint – amelyet a University of Sussex és a Portsmouth Egyetem munkatársai végeztek – létezik egy apró, mégis igen hatékony trükk: a lassú pislogás. Ha hunyorítanak egy macskára, majd lassan lehunyják a szemüket, az olyan a cica számára, mintha azt mondanák: „megbízom benned, nem jelentesz veszélyt”. A macskák egymás között is hasonlóan kommunikálnak – egyfajta nonverbális mosoly ez, amelyet ha viszonzásként is megkapnak, az valódi kapcsolatot jelez.

Az állatorvosok is gyakran alkalmazzák ezt a módszert rendelői környezetben. Ha egy idegesebb cica érkezik vizsgálatra, leülnek mellé elfordított testtartással (hogy ne legyümk túl direktek, ijesztők az állat számára), majd lassan hunyorítanak felé. Egy-két perc elteltével a macska visszanéz, és viszonozza a pillantást. Ez annak a jele, hogy elkezdett beszélgetni a cicával, csak épp hang nélkül, a saját nyelvén.

Persze a kommunikáció nem áll meg a pislogásnál. A macskák testtartása, a farkuk mozgása, a hangszínük és még az étkezési szokásaik is mind üzenetet hordoznak. Egy magasabb, nyugodt hang például sokkal bizalomgerjesztőbb, mint a hirtelen, mélyebb hanghordozás. A cica farka, ha egyenesen áll, gyakran örömet vagy kíváncsiságot jelez. Ha viszont csóválja, vagy éppen lelapul, akkor lehet, hogy zavarja valami – vagy valaki.

Talán meglepő lehet, de a játék is egyfajta párbeszéd

Ha rendszeresen játszanak vele, megtanulja, hogyan lehet együttműködni. A játékban ott rejlik az ismerkedés, a határok felfedezése, és a közös öröm pillanata. Ez a közös nyelvük egyik legfontosabb rétege.

A macskákat gyakran öntörvényűnek, maguknak való lényeknek tartjuk, pedig nagyon is figyelnek ránk. Csak meg kell tanulnunk úgy közeledni hozzájuk, ahogyan ők azt kényelmesnek érzik. A lassú pislogás ehhez egy remek kiindulópont – egy meghívás, amit ha elfogadnak, egy újfajta kapcsolat bontakozhat ki köztünk és négylábú társaink között.

Ha legközelebb a cicájukra néznek, próbálják ki: egy halk sóhaj, egy lassú pillantás, és talán visszajön az a híres cicaszem – és ezzel együtt egy kis darab a macskánk bizalmából is.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!