Antibiotikumok, gombaellenes szerek, szívgyógyszerek, vízhajtók, cukorbetegség elleni készítmények, fájdalomcsillapítók és pszichiátriai szerek - ezek mindegyike okozhat fényérzékenységet.
A csalánkiütés az egyik leggyakoribb bőrgyógyászati jelenség, amely az emberek közel 20%-át legalább egyszer érinti az élete során. De meddig tart egy-egy csalánkiütéses epizód? Mi befolyásolja a lefolyását? És mikor érdemes komolyabban venni?
A pattanások ellen mindenkinek van egy-két jó trükk a tarsolyában, a speciális bőrápoló szerektől a diétáig, a számtalan házi szerről nem is beszélve. Egy jó kozmetikus is sokat segíthet, de időnként azonban bőrgyógyászra is szükség van.
A lepkehimlő, más néven erythema infectiosum, egy kifejezetten gyerekek körében gyakori vírusfertőzés, amely bár általában enyhe lefolyású, mégis számos kérdést vethet fel, különösen, ha az iskolában vagy óvodában járványszerűen üti fel a fejét.
A rühfertőzéshez elég néhány perc is, ahhoz azonban, hogy megszabaduljunk tőle sokkal több időre és tudatosságra van szükség.
Ha valaha is átélt már fájdalmas, hólyagos kiütéseket, amelyeket égő, szúró érzés kísér, könnyen lehet, hogy találkozott az övsömörrel – orvosi nevén a herpes zosterrel.
Sokan közülünk tapasztaltuk már, hogy a frissen mosott ruhák viselése után hirtelen viszketni kezd a bőrünk, kipirosodik, sőt, akár kiütések is megjelennek rajta. Ilyenkor gyakran nem is gondolunk rá, hogy a bőrproblémák hátterében a mosószer állhat.
Ha valaha is előfordult velünk, hogy néhány perccel a napozás után viszkető, vörös kiütések jelentek meg a bőrünkön, akkor lehet, hogy napallergiánk van.