Elon Musk chipet helyezett egy bénult férfi agyába, aki képessé vált az elméjével mozgatni dolgokat
Itt a Neuralink és az első emberi agyimplantátum: forradalmi áttörés vagy veszélyes jövőkép? Ámuldoznunk kell vagy rettegnünk?
A technológiai fejlődés határai egyre inkább elmosódnak a sci-fi és a valóság között. A Neuralink, Elon Musk agy-számítógép interfész fejlesztő cége nemrégiben végrehajtotta az első emberi implantációt, amely lehetővé teszi, hogy egy bénult férfi, Noland Arbaugh, pusztán gondolatai segítségével irányítson egy számítógépet - írta meg a The Guardian. De vajon ez a technológia valóban megváltoztatja az életminőséget, vagy inkább egy olyan világ előhírnöke, ahol az emberi elme összefonódik a gépekkel?
Ki Noland Arbaugh, és hogyan változtatta meg az életét Neuralink?
Noland Arbaugh 2016-ban, 22 éves korában szenvedett súlyos balesetet: egy vízbeugrás során fejsérülést szenvedett, amely kvadriplégiát (teljes testbénulást) okozott. Bár nem törtek el a csigolyái, a gerincvelője olyan súlyosan sérült, hogy elveszítette a végtagjai feletti irányítást. Ettől a pillanattól kezdve teljes mértékben családtagjaira volt utalva, akik segítettek neki a mindennapi tevékenységekben, a fürdéstől kezdve az étkezésig.
A Neuralink lehetősége nyolc évvel a balesete után adódott számára. 2024 januárjában ő lett az első ember, aki megkapta a Neuralink agyi implantátumát.
2016-ban Noland Arbaugh gerincvelő-sérülést szenvedett úszás közben egy tóban. A részletek homályosak, de arra emlékszik, hogy a víz felé rohan a barátaival, belemerül, és beleüti a fejét valamibe – vagy valakibe. A felszínre úszott, nem tudott mozdulni.
Az orvosok később megerősítették, hogy nyaktól lefelé megbénult. Arbaugh önellátó főiskolai hallgatóból visszaköltözött a szüleihez, és rájuk támaszkodott mindennapi szükségleteinek kielégítésében. Megtanulta, hogyan közlekedjen tolószékben, és hogyan használjon egy szájba fogható botot iPad kezeléséhez, de a legnehezebb az volt, hogy úgy érezte, túl nagy terhet ró a családjára.
A 2016-os év volt az is, amikor Elon Musk társalapítója volt a Neuralink agyimplantátum startupnak. Idén januárban Arbaugh volt az első ember, aki egy klinikai vizsgálat részeként megkapta a cég Telepathy névre keresztelt vizsgálóeszközét. A cél az volt, hogy lehetővé tegye számára a számítógépek irányítását pusztán gondolatai révén – így visszanyerhet valamennyi autonómiát az életében.
Az agy-számítógép interfészként vagy BCI- ként ismert, dekódolja a szándékolt mozgásjeleket az agyban, és számítógépes parancsokká alakítja át. Arbaughnak csak arra kell gondolnia, hogy mozgassa a kurzort a laptopja képernyőjén, és az megmozdul.
Hogyan működik a Neuralink agyimplantátuma?
A Neuralink technológiai alapja az agy-számítógép interfész (BCI, Brain-Computer Interface), amely az agyban lévő neuronok elektromos jeleit érzékeli és számítógépes utasításokká alakítja.
A Neuralink által használt N1 chip egy apró, 50 forintos érme méretű eszköz, amelyet közvetlenül a koponyába ültetnek be. A beültetés során egy robotsebészeti eljárás segítségével 64 hajszálnál vékonyabb elektródaszálat helyeznek be az agy mozgásért felelős területére. Ezek az elektródák képesek a gondolatokat számítógépes parancsokká alakítani, lehetővé téve például egy kurzor mozgatását vagy egy virtuális billentyűzet használatát.
A műtét során eltávolították egy kis darab koponyáját, amelyet a Neuralink chip váltott fel. A bőrt visszahúzták a helyére, így kívülről semmilyen jel nem utal az implantátum jelenlétére.
Mit tud jelenleg a Neuralink?
Noland a Neuralink segítségével képes:
- Egy kurzort mozgatni gondolatai segítségével.
- Videójátékokat játszani, például sakkozni és más stratégiai játékokat.
- Böngészni az interneten, megnyitni közösségi média oldalakat.
- Szövegeket írni, bár a jelenlegi módszer még lassú, egyesével kell kijelölnie a betűket.
A technológia hatékonysága ugyanakkor nem problémamentes. Egy hónappal a beültetés után kiderült, hogy az elektródák 85%-a visszahúzódott, ami jelentősen csökkentette a rendszer hatékonyságát. A Neuralink mérnökei végül egy szoftveres megoldással korrigálták a problémát, de ez rávilágított arra, hogy a technológia még messze nem tökéletes.
Miért lehet forradalmi a Neuralink technológia?
Segítség a bénult embereknek: a Neuralink lehetőséget adhat kvadriplégiában vagy ALS-ben (amiotrófiás laterálszklerózisban) szenvedő embereknek arra, hogy kommunikáljanak, dolgozzanak és irányítsanak eszközöket.
Fejlettebb ember-gép kapcsolat: a cél egy olyan világ létrehozása, ahol az emberek közvetlenül csatlakozhatnak a digitális rendszerekhez, és például gondolataikkal irányíthatnak okostelefonokat, számítógépeket vagy akár járműveket.
Lehetséges jövőbeli alkalmazások: Elon Musk szerint a technológia egy nap képes lehet akár a vak emberek látásának visszaállítására vagy a lebénult végtagok mozgatására.
A Neuralink technológia kockázatai és etikai kérdései
Bár a Neuralink forradalmi lehetőségeket kínál, számos etikai és biztonsági aggály is felmerül vele kapcsolatban.
Adatbiztonság és elme-hackelés
Ha egy agy-számítógép interfész képes olvasni az emberi gondolatokat, akkor elméletileg meg is lehet manipulálni azokat. Egyes szakértők attól tartanak, hogy a jövőben a gondolatok is feltörhetők és manipulálhatók lehetnek, akárcsak egy számítógépes rendszer.
A technológiai egyenlőtlenségek fokozódása
Az agyi implantátumok előbb-utóbb kognitív képességnövelő eszközökké válhatnak, amelyek segítségével az emberek „szuperképességekre” tehetnek szert – például gyorsabb gondolkodásra, információk azonnali letöltésére vagy fejlettebb memóriára. Ha ez csak egy szűk réteg számára lesz elérhető, az drámaian növelheti a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Biológiai kockázatok
Bár Noland műtétje sikeres volt, az implantátum beültetése mindig magában hordozza a fertőzés, vérzés vagy agykárosodás kockázatát. Az is kérdés, hogy a hosszú távú használat milyen neurológiai mellékhatásokkal járhat.
Az emberi identitás változása
Ha az emberek gondolatai és érzései közvetlenül interfészelhetők lesznek a technológiával, az emberi identitás és tudat fogalma is megváltozhat. Vajon azok, akik Neuralinket használnak, ugyanazok az emberek maradnak, mint korábban?
Összegezve
A Neuralink technológia egyelőre még gyerekcipőben jár, de hatalmas potenciált rejt magában. Az első emberi kísérletek, köztük Noland Arbaugh esete, bizonyítják, hogy az emberi elme valóban képes interfészt alkotni a digitális világgal. Ugyanakkor rengeteg etikai, biztonsági és technológiai kérdés vár még megválaszolásra.
Míg a technológia a bénult emberek számára hatalmas áttörést jelenthet, hosszú távon egy olyan világot vetít előre, ahol az ember és gép közötti határ elmosódik. A kérdés az, hogy ezt az új korszakot hogyan tudjuk biztonságosan és etikusan szabályozni.
Agyi chip emberbe - még az idén beültetnék
Felhasznált források:
- The Guardian – Neuralink and Noland Arbaugh case study
- National Institute of Neurological Disorders and Stroke – Brain-Computer Interfaces
- MIT Technology Review – Neuralink’s Progress and Challenges
- Journal of Neuroscience – Ethics and Risks of Brain-Computer Interfaces
- FDA (Food and Drug Administration) – Investigational Device Exemption for Neuralink
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
