Egy széles körben használt étrend-kiegészítővel kapcsolatban aggasztó eredményre jutottak amerikai kutatók. A porckopás és ízületi fájdalmak miatt szedett glükozamin összefüggésbe hozható az Alzheimer-kór gyorsabb romlásával, sőt a demenciával élők magasabb halálozási kockázatával is. A kutatók szerint az eredmények további vizsgálatokat indokolnak, különösen azért, mert a glükozamint sokan hosszú éveken át szedik.
- Amerikai kutatók összefüggést találtak a glükozamin szedése és az Alzheimer-kór gyorsabb romlása között.
- A vizsgálatok szerint a demenciával élőknél 25%-kal magasabb lehet a halálozási kockázat a glükozamin használata esetén.
- Állatkísérletekben a glükozamin rontotta az Alzheimer-kóros egerek memóriáját, de egészséges állatoknál nem okozott gondot.
- A kutatás nem bizonyítja, hogy a glükozamin önmagában Alzheimer-kórt okoz vagy mindenkinél ártalmas lenne.
- A szakértők további vizsgálatokat javasolnak, és kiemelik, hogy demenciás állapotban a glükozamin szedését orvossal kell egyeztetni.
A felfedezésről az RTL is beszámolt. Az amerikai kutatók eredményeit a Nature Metabolism folyóiratban megjelent tanulmány ismerteti, amelyben emberi agyszöveteket, állatkísérletek eredményeit és több tízezer beteg egészségügyi adatait elemezték. Fontos azonban, hogy a kutatás nem bizonyította: a glükozamin önmagában Alzheimer-kórt okozna.
Miért lehet problémás a glükozamin?
A glükozamin természetes módon is megtalálható a szervezetünkben, és szerepet játszik a porcok felépítésében. Étrend-kiegészítőként elsősorban ízületi kopás és fájdalom esetén alkalmazzák, bár a hatásosságáról szóló kutatások eredményei nem egyértelműek.
Az új vizsgálatban a kutatók azt tanulmányozták, hogyan változik az agysejtek anyagcseréje Alzheimer-kór esetén. Azt találták, hogy a betegséggel érintett agyszövetekben fokozottan zajlik egy glikozilációnak nevezett folyamat, amelynek során cukormolekulák kapcsolódnak bizonyos fehérjékhez.
Ez a folyamat normális körülmények között nélkülözhetetlen a sejtek működéséhez. Ha azonban túlzott mértékben zajlik, hozzájárulhat az idegsejtek működési zavaraihoz. A glükozamin pedig olyan anyagcsere-folyamatokban vesz részt, amelyek befolyásolják a fehérjékhez kapcsolódó cukormolekulák képződését.
Magasabb halálozási kockázatot találtak
A kutatók a Floridai Egyetem egészségügyi rendszerének adatbázisában több mint 50 ezer, Alzheimer-kórral vagy más kapcsolódó demenciával diagnosztizált beteg adatait vizsgálták át.
A részletes elemzésbe 24 481 demenciával élő és 41 884 enyhe kognitív zavarral diagnosztizált beteg került be. A követési idő mediánja körülbelül öt év volt.
Az eredmények szerint a glükozamint szedő, demenciával élő betegek körében 25 százalékkal magasabb halálozási kockázatot figyeltek meg azokhoz képest, akik nem használták az étrend-kiegészítőt.
Az enyhe kognitív zavarral élőknél ugyanakkor nem találtak statisztikailag jelentős különbséget a halálozásban. Ebben a csoportban viszont a glükozamint szedők körében 25 százalékkal magasabb volt a demenciává súlyosbodás aránya.
Az állatkísérletek is aggasztó eredményt hoztak
A kutatók Alzheimer-kórt modellező egereken is megvizsgálták a glükozamin hatását. Azt tapasztalták, hogy az étrend-kiegészítő adagolása rontotta az állatok egyes memóriafeladatokban nyújtott teljesítményét, és fokozta az agyban megfigyelt kóros anyagcsere-folyamatokat.
Ezzel szemben egészséges egereknél nem mutattak ki hasonló memóriaromlást. Ez arra utalhat, hogy a glükozamin kedvezőtlen hatásai elsősorban akkor jelentkezhetnek, ha az agyban már zajlanak bizonyos betegséggel összefüggő folyamatok.
Az állatkísérletek azonban önmagukban nem bizonyítják, hogy ugyanez történik az emberi szervezetben is.
Abba kell hagyni a glükozamin szedését?
A kutatás alapján egyelőre nem jelenthető ki, hogy a glükozamin mindenkinél növeli az Alzheimer-kór kockázatát, vagy hogy bizonyítottan gyorsítja a betegség lefolyását. Az emberi adatok korábbi egészségügyi dokumentációk elemzéséből származnak, így összefüggést mutatnak, de nem bizonyítanak közvetlen ok-okozati kapcsolatot.
A tanulmányban ráadásul nem kizárólag Alzheimer-kóros betegeket, hanem más demenciával élőket is vizsgáltak. Ezért az eredményeket nem lehet automatikusan minden betegre vagy az egészséges emberekre általánosítani.
A kutatók további, megfelelően ellenőrzött klinikai vizsgálatokat sürgetnek annak tisztázására, hogy a glükozamin valóban befolyásolja-e a demencia előrehaladását.
Addig is különösen fontos, hogy Alzheimer-kór vagy más demencia esetén a glükozamin szedését egyeztessük a kezelőorvossal. Ez akkor is indokolt, ha az étrend-kiegészítőt régóta használjuk, és korábban nem tapasztaltunk mellékhatásokat.
Alzheimer-kórtól az elhízásig: ingyenes online előadássorozatot indít a Semmelweis
- Alzheimer-kórtól az elhízásig: ingyenes online előadássorozatot indít a Semmelweis
- 5 dolog, amit demencia ellen tehetünk
- Az Alzheimer-kór 5 egyértelmű, korai figyelmeztető jele
- Korai Alzheimer-kór: hogyan lassítható le a folyamat gyógyszer nélkül?
- Minden 3. ma született ember demenciában halhat meg
- Őszintén a demenciáról: egy férfi igaz története az Alzheimer-kórról
Gyakori kérdések az Alzheimer-kórról
Mi az Alzheimer-kór, és mi történik ilyenkor az agyban?
Az Alzheimer-kór egy fokozatosan súlyosbodó, idegrendszeri betegség, amely az agy idegsejtjeinek károsodásával és pusztulásával jár. A demencia leggyakoribb oka, és elsősorban a memóriát, a gondolkodást, a tájékozódást, valamint a mindennapi tevékenységek elvégzésének képességét érinti. A betegség kialakulásában szerepet játszik két fehérje, a béta-amiloid és a tau kóros felhalmozódása. Ezek megzavarják az idegsejtek közötti kommunikációt, és hozzájárulnak az agyszövet károsodásához.
Az Alzheimer-kór általában lassan, éveken keresztül fejlődik ki. Az agyban zajló elváltozások már jóval az első észrevehető tünetek előtt megkezdődhetnek, ezért a betegség kezdetét sokszor nehéz pontosan meghatározni.
Mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia között?
A demencia nem egyetlen betegség neve, hanem olyan tünetegyüttes, amely a memória, a gondolkodás és más szellemi képességek tartós romlásával jár, és már a mindennapi életet is megnehezíti. Az Alzheimer-kór ennek egyik konkrét oka, és a demenciás esetek mintegy 60–70 százalékáért felelős.
Demenciát azonban más betegségek is okozhatnak, például az agyi erek károsodásával összefüggő vaszkuláris demencia, a Lewy-testes demencia vagy a frontotemporális demencia. Ezek tünetei részben hasonlíthatnak egymásra, de a kialakulásuk, a lefolyásuk és a kezelésük eltérhet. Éppen ezért fontos, hogy a memóriazavarok hátterét orvosi vizsgálattal tisztázzák.
Mik az Alzheimer-kór első tünetei?
Az Alzheimer-kór egyik leggyakoribb korai tünete a rövid távú memória romlása. Az érintett elfelejtheti a nemrég történt eseményeket, többször felteheti ugyanazt a kérdést, vagy nehezen idézhet fel frissen kapott információkat. Előfordulhat, hogy egyre gyakrabban hagyja el a tárgyait, megfeledkezik megbeszélt időpontokról, vagy segítségre szorul korábban könnyen elvégzett feladatoknál.
A memóriazavar mellett jelentkezhetnek nyelvi nehézségek, például a megfelelő szavak megtalálásának problémái, valamint tájékozódási zavarok és a döntéshozatali képesség romlása. Egyes betegeknél a hangulat vagy a személyiség változása is korai figyelmeztető jel lehet. Fontos azonban, hogy az időnkénti feledékenység önmagában még nem jelenti azt, hogy valakinek Alzheimer-kórja van.
Hány éves korban alakulhat ki az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór elsősorban idősebb korban jelentkezik, és a kialakulásának kockázata 65 éves kor felett jelentősen emelkedik. Az életkor azonban nem azonos a betegséggel: a demencia nem tekinthető az öregedés természetes vagy elkerülhetetlen részének.
Ritkábban 65 éves kor előtt is kialakulhat Alzheimer-kór, ezt fiatalkori kezdetű Alzheimer-kórnak nevezik. Ilyenkor a tünetek akár a negyvenes vagy ötvenes életévekben is megjelenhetnek. A fiatalabb betegeknél nem mindig a memóriazavar az első panasz, hanem például nyelvi, látási-térbeli vagy tervezési nehézségek is előtérbe kerülhetnek.
Örökölhető az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór kialakulásában genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, de a legtöbb eset nem közvetlenül öröklődő betegség. Ha egy közeli családtagnál Alzheimer-kórt diagnosztizáltak, az valamelyest növelheti a kockázatot, de egyáltalán nem jelenti azt, hogy a hozzátartozóknál is biztosan kialakul.
Léteznek ritka, örökletes formák, amelyek bizonyos génváltozatokhoz kapcsolódnak, és gyakran fiatalabb életkorban jelentkeznek. Ezek azonban az Alzheimer-kóros eseteknek csak kis részét teszik ki. A gyakoribb, időskori formánál a genetikai hajlam mellett az életkor, az egészségi állapot és a környezeti tényezők együttesen befolyásolják a kockázatot.
Hogyan diagnosztizálják az Alzheimer-kórt?
Az Alzheimer-kór kivizsgálása általában a tünetek részletes feltérképezésével kezdődik. Az orvos kikérdezi a beteget és lehetőség szerint egy hozzátartozóját is arról, mikor kezdődtek a panaszok, hogyan változtak, és mennyire befolyásolják a mindennapi életet. Ezt memória- és gondolkodási tesztek, neurológiai vizsgálat, valamint szükség esetén laboratóriumi vizsgálatok követhetik.
A kivizsgálás része lehet koponya-MRI vagy CT is, amelyek segíthetnek más betegségek kizárásában és az agyi elváltozások megítélésében. Bizonyos esetekben speciális vizsgálatokkal, például agy-gerincvelői folyadékból, PET-vizsgálattal vagy megfelelően validált vérvizsgálatokkal az Alzheimer-kórra jellemző biológiai eltérések is kimutathatók. Ezek alkalmazása a beteg állapotától és az elérhető diagnosztikai lehetőségektől függ.
Gyógyítható az Alzheimer-kór?
Jelenleg nincs olyan kezelés, amely az Alzheimer-kórt véglegesen meggyógyítaná, vagy visszafordítaná a már kialakult idegsejt-károsodást. Ugyanakkor rendelkezésre állnak olyan gyógyszerek, amelyek egyes betegeknél átmenetileg javíthatják vagy stabilizálhatják a tüneteket, és segíthetnek a mindennapi működés fenntartásában.
Az utóbbi években olyan, az amiloidfehérjét célzó kezelések is megjelentek, amelyek meghatározott, korai stádiumú Alzheimer-kórban lassíthatják a kognitív hanyatlást. Ezek azonban nem minden beteg számára alkalmasak, speciális kivizsgálást és rendszeres ellenőrzést igényelnek, valamint súlyos mellékhatásaik is lehetnek. A kezelés kiválasztása ezért minden esetben szakorvosi feladat.
Mennyi ideig élhet valaki Alzheimer-kórral?
Az Alzheimer-kór lefolyása egyénenként jelentősen eltérhet. A diagnózist követően a betegek átlagosan körülbelül 4–8 évig élnek, de vannak, akik ennél jóval hosszabb ideig, akár 15–20 évig is együtt élhetnek a betegséggel. A várható élettartamot többek között a diagnóziskori életkor, az általános egészségi állapot, a társbetegségek és a tünetek súlyossága befolyásolja.
A betegség előrehaladtával az érintettek egyre több segítségre szorulhatnak az étkezésben, az öltözködésben, a tisztálkodásban és a mozgásban. Előrehaladott állapotban nyelési nehézségek, fertőzések és más szövődmények is kialakulhatnak. Az időben megkezdett gondozás és a megfelelő orvosi ellátás ezért az életminőség szempontjából különösen fontos.
Megelőzhető az Alzheimer-kór?
Az Alzheimer-kór kialakulását jelenleg nem lehet biztosan megelőzni, de több olyan tényező ismert, amelynek kedvező befolyásolása csökkentheti a demencia kockázatát. Ilyen a rendszeres testmozgás, a dohányzás kerülése, a túlzott alkoholfogyasztás mellőzése, valamint a vérnyomás, a vércukorszint és a koleszterinszint megfelelő kezelése.
A társas kapcsolatok fenntartása, a szellemi aktivitás, a halláscsökkenés kezelése és az egészséges, változatos étrend szintén fontos szerepet játszhat az agy egészségének megőrzésében. Ezek a szokások azonban nem nyújtanak teljes védelmet, hiszen az Alzheimer-kór kialakulásában olyan tényezők is közrejátszanak, amelyeket nem tudunk befolyásolni.
Mikor kell orvoshoz fordulni memóriazavar miatt?
Érdemes háziorvoshoz fordulni, ha a feledékenység rendszeresen visszatér, fokozódik, vagy már a mindennapi feladatok elvégzését is megnehezíti. Figyelmeztető jel lehet például, ha valaki ismételten eltéved ismerős helyeken, nehezen kezeli a pénzügyeit, gyakran összekeveri az időpontokat, vagy a hozzátartozói jelentős változást észlelnek a viselkedésében.
Nem minden memóriazavar hátterében áll Alzheimer-kór. Alvászavarok, depresszió, bizonyos gyógyszerek mellékhatásai, pajzsmirigybetegségek és vitaminhiányok is okozhatnak hasonló panaszokat, amelyek közül több kezelhető. A kivizsgálás ezért nemcsak a demencia felismerése, hanem más lehetséges okok tisztázása miatt is fontos. Ha viszont a zavartság hirtelen jelentkezik, különösen beszédzavarral, féloldali gyengeséggel vagy más neurológiai tünettel együtt, azonnali sürgősségi ellátás szükséges.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
