Hivatalosan is elismertek egy új cukorbetegség-típust

Bár az 5-ös típusú cukorbetegség elsősorban bizonyos régiókban gyakori, de érdemes mindenkinek ismernie.

Évtizedeken át tartó szakmai vita után mérföldkőhöz érkezett a diabetológia: 2025-ben a Nemzetközi Diabétesz Szövetség (IDF) hivatalosan is különálló kórképként ismerte el a cukorbetegség egy eddig vitatott formáját. Ez az úgynevezett 5-ös típusú diabétesz – egy olyan állapot, amelyről kevesen hallottak, mégis milliók életét befolyásolhatja világszerte.

A döntés nem csupán tudományos érdekesség: a felismerés komoly hatással lehet a diagnosztikára, a kezelésekre és végső soron a betegek túlélési esélyeire is.

Egy régi „ismeretlen”: hogyan került ismét reflektorfénybe?

Az újonnan elismert betegség valójában nem teljesen új. Már az 1950-es években megfigyelték, elsősorban a Karib-térségben, később pedig más fejlődő régiókban is. Ennek ellenére hosszú időre háttérbe szorult, sőt a WHO egy ponton – bizonyítékhiányra hivatkozva – el is vetette önálló kategóriaként.

Most azonban a kutatások új lendületet kaptak, és az egyre gyarapodó tudományos bizonyítékok ismét napirendre emelték a kérdést. Az IDF döntése azt jelzi: a szakma ma már elegendő adatot lát ahhoz, hogy ezt a formát különálló betegségként kezelje.

Miben más, mint a klasszikus cukorbetegség?

A legtöbben a cukorbetegséget két fő típussal azonosítják. Az 1-es típus esetében az immunrendszer támadja meg az inzulintermelő sejteket, míg a 2-es típus inkább az életmóddal és az inzulinrezisztenciával függ össze.

Az 5-ös típus azonban egészen más mechanizmus mentén alakul ki.

A jelenlegi ismeretek szerint a háttérben tartós alultápláltság áll. Ez különösen a gyermekkorban elszenvedett tápanyaghiány esetén lehet kritikus, mivel ilyenkor a hasnyálmirigy fejlődése károsodhat. A következmény egy sajátos állapot: a szervezet nem termel elegendő inzulint, ugyanakkor a sejtek érzékenyek maradnak rá.

Ez a kombináció egyedivé teszi a betegséget. Nem illik bele sem az 1-es, sem a 2-es típus kategóriájába.

Rahul Garg indiai orvos egy friss összefoglalóban úgy fogalmazott, hogy a kórkép „a hasnyálmirigy fejlődési zavarához köthető, amelyet a hosszan fennálló táplálkozási elégtelenség idéz elő”.

Miért veszélyes a félrediagnosztizálás?

Az egyik legnagyobb probléma éppen az, hogy ezt a betegséget gyakran más típusú cukorbetegségként kezelik. Ez pedig nem csupán pontatlanság, hanem komoly kockázat is.

Craig Beall, az Exeteri Egyetem kutatója szerint „a megfelelő kezeléshez elengedhetetlen pontosan tudni, milyen típusú diabéteszről van szó”. Ez az 5-ös típus esetében különösen igaz.

Mivel ezeknél a betegeknél nem áll fenn klasszikus inzulinrezisztencia, a szokásos terápiák nem feltétlenül hatékonyak. Sőt, bizonyos esetekben akár veszélyesek is lehetnek.

Az inzulin adagolása például finom egyensúlyt igényel. A túlzott mennyiség könnyen vezethet hipoglikémiához – vagyis veszélyesen alacsony vércukorszinthez –, ami különösen olyan környezetben jelent komoly fenyegetést, ahol a betegek nem tudják rendszeresen ellenőrizni vércukrukat.

Több millió érintett – mégis alig beszélünk róla

A szakértők becslése szerint akár 20–25 millió ember is érintett lehet világszerte. A legtöbb eset alacsony és közepes jövedelmű országokban fordul elő, különösen Ázsiában és Afrikában.

Meredith Hawkins endokrinológus, aki évek óta dolgozik a betegség elismertetésén, arra hívja fel a figyelmet, hogy ez az állapot meglepően gyakori: „az alultápláltsággal összefüggő cukorbetegség gyakoribb, mint a tuberkulózis, és majdnem olyan elterjedt, mint a HIV/AIDS”.

A probléma súlyát növeli, hogy a hivatalos elismerés hiánya eddig akadályozta a kutatásokat és a megfelelő kezelési irányelvek kidolgozását.

Mit mutatnak a legújabb kutatások?

Az elmúlt években egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a krónikus tápanyaghiány tartósan károsíthatja a hasnyálmirigy működését.

Egy 2022-es vizsgálat, amelyet Hawkins és munkatársai végeztek Dél-Indiában, különösen fontos áttörést hozott. A kutatás kimutatta, hogy az érintett betegek inzulinhiányos állapotban vannak – hasonlóan az 1-es típushoz –, ugyanakkor nem alakul ki náluk inzulinrezisztencia, mint a 2-es típus esetében.

Ez a sajátos „átmeneti” profil az, ami miatt az 5-ös típusú diabétesz külön kategóriát igényel.

Új irány a diagnózisban és kezelésben

Az IDF nem állt meg az elismerésnél. Egy külön munkacsoportot is létrehoztak, amelynek feladata, hogy egységes diagnosztikai kritériumokat és kezelési irányelveket dolgozzon ki.

A cél egy globális adatbázis létrehozása, valamint az egészségügyi szakemberek képzése is. Ezek nélkül ugyanis nehéz pontos képet kapni a betegség valódi gyakoriságáról és lefolyásáról.

A kezelés várhatóan sokkal inkább egyénre szabott lesz, mint a többi cukorbetegség-típus esetében. Egyes betegeknél minimális inzulinpótlás is elegendő lehet, míg másoknál inkább az inzulintermelés serkentése kerülhet előtérbe.

Nem csak a fejlődő világ problémája

Bár az esetek többsége szegényebb régiókban fordul elő, a jelenség nem korlátozódik ezekre a területekre.

Az alultápláltság – akár rejtett formában is – egyre több helyen jelentkezik, különösen ott, ahol a gazdasági bizonytalanság, az élelmiszerhiány vagy a társadalmi egyenlőtlenségek jelen vannak. Latin-Amerika és a Karib-térség egyes részein például már most is növekvő problémát jelent.

Mi következik most?

A szakértők egyetértenek abban, hogy az elismerés csak az első lépés. A valódi áttöréshez további kutatásokra, finanszírozásra és globális együttműködésre van szükség.

Hawkins szerint ez egy hosszú folyamat lesz.

- Nincs gyors megoldás, de az első lépést megtettük. Hozzátette, hogy a helytelenül kezelt esetek tragikus következményekkel járhatnak – különösen fiatal betegek esetében.

Figyelmébe ajánljuk

Csendben rombol: egyre több magyar fiatalt érint a fel nem ismert cukorbetegség

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!