Még a legkisebb mozgás is számít.
Dobos Szabolcs gyógyszerengedélyeztetési szakértő írt arról a kutatásról, ami az izmaink és az agyunk közötti érdekes kapcsolatra világít rá. Az biztos, hogy a mozgás mellett újabb érv szól.
A kutatás szerint minden alkalommal, amikor megfeszítjük a hasizmainkat – akár csak kissé is –, az agyunk finoman elmozdul a koponyánkban. Ez a mozgás az erekben bekövetkező nyomásváltozások miatt történik, és úgy tűnik, segíti az agy-gerincvelői folyadék keringését az agyban, ami hozzájárulhat a káros salakanyagok eltávolításához.
A kutatók szerint az agy sokkal szorosabban kapcsolódik a test fizikai folyamataihoz, mint azt korábban gondolták. A Nature Neuroscience folyóiratban április 27-én publikált tanulmányban egérkísérleteket és számítógépes szimulációkat alkalmaztak annak vizsgálatára, hogyan támogatja a mozgás az agy egészségét.
Az eredmények azt mutatták, hogy amikor a hasizmok megfeszülnek, nyomást gyakorolnak a gerincvelőhöz és az agyhoz kapcsolódó erekre. Ez a nyomás enyhe elmozdulást okoz az agyban a koponyán belül. A szimulációk alapján ez a finom mozgás folyadékáramlást indít el az agyban és annak környezetében.
A kutatók úgy vélik, hogy ez a folyadékmozgás kulcsszerepet játszhat a salakanyagok eltávolításában, és hozzájárulhat az idegi degeneratív rendellenességek megelőzéséhez. A megfigyelések szerint már kisebb mozgások is kedvező hatással lehetnek az agyra, ami újabb magyarázatot adhat arra, miért fontos a rendszeres testmozgás az agy egészsége szempontjából.
A jelenség vizsgálatához két fejlett képalkotó technikát használtak mozgó egereken: a kétfoton mikroszkópia részletes képet adott az élő szövetekről, míg a mikro-komputertomográfia nagy felbontású, háromdimenziós képeket biztosított.
A kutatók azt is megfigyelték, hogy az agy már közvetlenül a mozgás megkezdése előtt elmozdul, mégpedig rögtön azután, hogy a hasizmok megfeszülnek.
Annak bizonyítására, hogy a hasi nyomás kulcsszerepet játszik ebben a folyamatban, enyhe, kontrollált nyomást gyakoroltak enyhén szedált egerek hasára. Más mozgás nem történt, mégis elmozfult az agy. A nyomás mértéke alacsonyabb volt, mint egy vérnyomásmérés során, mégis elegendőnek bizonyult a hatás kiváltásához.
Fontos megfigyelés, hogy az agy a nyomás megszűnésével azonnal visszatért eredeti helyzetébe. Ez arra utal, hogy a hasi nyomás gyorsan és jelentősen befolyásolhatja az agy helyzetét a koponyán belül.
Az okosórája becsaphatja? 6 adat, amiben nem mindig bízhat
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
