Mi zajlik a szervezetében, miután kólát iszik? Ezért kongatják a vészharangot az orvosok!

A kóla rendszeres fogyasztása növeli az anyagcsere-terhelést, valamint hosszú távon súlyos egészségügyi problémákhoz, például zsírmájhoz vezethet.

Egy doboz üdítő sokak számára ártatlan élvezetnek tűnik: gyors frissítés, megszokott íz, egy kis koffeines lendület. Az orvosi és táplálkozástudományi kutatások azonban egyre következetesebben jelzik, hogy a cukros üdítők – köztük a legismertebb kóla – rendszeres fogyasztása jóval többet jelent egyszerű kalóriabevitelnél. Olyan anyagcsere-folyamatokat indítanak el, amelyek hosszú távon komoly egészségügyi kockázatokkal járhatnak.

Egy doboz ital, meglepően sok cukor

Egy átlagos doboz kóla körülbelül 140 kilokalóriát és nagyjából 35 gramm cukrot tartalmaz. Ez önmagában meghaladja az angol Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) felnőttek számára javasolt napi hozzáadott cukor-határértékét, amely 30 gramm körül mozog. Ehhez társul a koffein, a foszforsav és a karamell színezék, amelyek önmagukban nem feltétlenül veszélyesek, együtt azonban fokozzák az ital élettani hatását.

Nichola Ludlam-Raine brit dietetikus a The Telegraph-ban úgy fogalmazott:

- Ezek az italok rendkívül magas cukortartalmúak. Táplálkozástudományi szempontból nagyon nehéz megindokolni a rendszeres fogyasztásukat.

Mi történik a szervezetben perceken belül?

Az első tíz percben a nagy mennyiségű cukor gyorsan felszívódik, és bekerül a véráramba. Körülbelül húsz perc elteltével a vércukorszint hirtelen megemelkedik, amire a hasnyálmirigy fokozott inzulintermeléssel reagál. Ez az a pont, ahol az anyagcsere már komoly terhelést kap.

Robert Lustig amerikai endokrinológus – aki évek óta kutatja a fruktóz hatásait – arra hívja fel a figyelmet, hogy a kólákban található fruktózt a máj dolgozza fel, és jelentős része zsírrá alakul.

- A fruktóz anyagcseréje alapvetően eltér a glükózétól. A májban zajlik, és túlzott bevitele elősegíti a zsírmáj kialakulását – magyarázza Lustig.

Nagyjából háromnegyed óra elteltével a koffein teljesen felszívódik. Az agy jutalmazó rendszere aktiválódik, átmeneti élénkség és jobb hangulat jelentkezhet. Egy órán belül azonban gyakran bekövetkezik a vércukorszint gyors esése, ami fáradtsággal, ingerlékenységgel és újabb cukor utáni vággyal járhat.

Mit mutatnak a friss kutatások?

Egy nagyszabású brit megfigyeléses vizsgálat, amely több mint 120 ezer ember étrendjét követte egy évtizeden át, arra jutott, hogy már napi egyetlen cukros ital fogyasztása is jelentősen növeli a nem alkoholos zsírmájbetegség kockázatát. Egy másik, a Nature Medicine folyóiratban publikált globális elemzés pedig milliós nagyságrendben hozta összefüggésbe a cukros üdítőket újonnan kialakuló 2-es típusú cukorbetegséggel és szív- és érrendszeri betegségekkel.

A kutatók hangsúlyozzák: ezek az italok ritkán jelennek meg önmagukban, inkább egy rostszegény, feldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend részei, ami tovább fokozza a kockázatot.

Van-e kevésbé rossz választás?

A szakértők egyetértenek abban, hogy szomjoltásra továbbra is a víz a legjobb megoldás. Akik azonban nehezen mondanak le a kóla ízéről, azok számára átmeneti megoldást jelenthetnek az alacsonyabb cukortartalmú vagy koffeinmentes változatok. Fontos azonban tudni, hogy ezek sem egészségmegőrző italok, legfeljebb kisebb terhelést jelentenek a szervezet számára.

Ludlam-Raine szerint már az is számít, ha valaki tudatosan csökkenti a cukros italok gyakoriságát.

- Ha kevesebb hozzáadott cukrot visz be, annak érezhető anyagcsere-előnyei vannak. A szervezet hálás lesz érte.

Nem mindenki reagál ugyanúgy a cukros italokra

Bár a kutatások világosan jelzik a cukros üdítők kockázatait, fontos látni, hogy a szervezet reakciója egyénenként jelentősen eltérhet. Van, akinél már viszonylag kis mennyiségű cukros ital is látványos vércukor-ingadozást és gyors fáradtságot okoz, míg mások hosszabb ideig nem érzékelnek semmilyen azonnali tünetet. Ez azonban nem feltétlenül jelent védettséget, sokkal inkább azt, hogy a folyamatok csendben, tünetmentesen zajlanak.

Az egyik kulcstényező az inzulinérzékenység. Akinek sejtjei jól reagálnak az inzulinra, átmenetileg könnyebben kezeli a hirtelen cukorterhelést. Ezzel szemben az inzulinrezisztenciára hajlamosaknál – akiknél gyakran jelen van túlsúly, mozgáshiány vagy krónikus stressz – már egy doboz üdítő is aránytalan anyagcsere-terhelést jelenthet. A genetikai háttér szintén szerepet játszik: bizonyos öröklött különbségek befolyásolják, hogyan dolgozza fel a szervezet a fruktózt és a glükózt.

Egyre több kutatás utal arra is, hogy a bélflóra összetétele befolyásolja a cukros italokra adott választ. A rostszegény étrenddel és rendszeres üdítőfogyasztással együtt járó kedvezőtlen mikrobiomváltozások tovább ronthatják az anyagcsere-egyensúlyt. Emiatt fordulhat elő, hogy két azonos testsúlyú és korú ember teljesen eltérően reagál ugyanarra az italra.

Ez az egyéni különbség gyakran félrevezető biztonságérzetet ad. Az, hogy valaki „jól bírja” a cukros üdítőket, nem jelenti azt, hogy hosszú távon ne növekedne a zsírmáj, a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. Éppen ezért a szakértők nem az azonnali rosszullétet, hanem a lassan felhalmozódó hatásokat tartják a legnagyobb veszélynek.

Tudatos döntések hosszú távon

Az üdítőital-gyártók rendszerint azt hangsúlyozzák, hogy termékeik mértékkel fogyasztva beleférnek egy kiegyensúlyozott étrendbe. Az orvosi bizonyítékok ugyanakkor egyre inkább abba az irányba mutatnak, hogy a „mérték” sokaknál túl könnyen válik napi rutinná.

Figyelmébe ajánljuk

Donald Trump megváltoztatja a Coca-Cola receptjét – de vajon így tényleg egészségesebb lesz?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!