Vajon mennyire megbízható a vastagbélrák felderítésére a vérvizsgálat?
A tudósok elárulták, vajon mennyire megbízható a vastagbélrák felderítésére a vérvizsgálat. Vajon kiválthatja a rettegett kolonoszkópiát?
2024-ben jelentős mérföldkőhöz érkezett az orvostudomány: az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatósága (FDA) engedélyezett egy új vérvizsgálatot, amely a vastagbélrák korai felismerését szolgálja az átlagos kockázatú, 45 év feletti felnőttek körében.
Forradalom a szűrésben: kényelmesebb, mint a kolonoszkópia
A Guardant Health által kifejlesztett véralapú teszt alternatívát kínál azoknak, akik elkerülnék a hagyományos kolonoszkópiát vagy a székletvizsgálatot kellemetlenségeik miatt. A vérvizsgálat egyszerűbb és kevésbé tolakodó megoldásként jelenik meg a szűrések palettáján, különösen azok számára, akik nehezen veszik rá magukat a jelenleg elérhető lehetőségek egyikére sem.
A véralapú szűrések típusai
Egy független szakértői bizottság – amelyben szerepet vállalt Dr. William Grady, a Fred Hutchinson Rákkutató Intézet gasztroenterológusa is – alaposan megvizsgálta az új eljárás hatékonyságát. Az eredmények meggyőzték a testület tagjait: a vérteszt megfelelően biztonságos és eredményes.
Egy 2024-es kutatás rámutatott arra, hogy az eljárás képes volt azonosítani a vastagbélrákot a diagnosztizált betegek 83%-ánál.
- Minél több opció áll rendelkezésre a lakosság számára, annál nagyobb eséllyel fognak elmenni szűrésre – hangsúlyozta Dr. Grady a Health magazinnak.
Más, vastagbélrák észlelésére használt vérvizsgálatok is elérhetők:
A korai felismerés életeket menthet
A vastagbélrák korai észlelése az esetek több mint 90%-ában megelőzheti a halálos kimenetelt. Ennek ellenére a szűrésre jogosult emberek több mint egyharmada nem él a lehetőséggel.
- Amikor valaki választhat a kolonoszkópia és a székletvizsgálat között, az emberek közel fele végül egyiket sem veszi igénybe – mondta Dr. Grady.
A szakértő reményei szerint a vérteszt bevezetése ösztönözni fogja a lakosságot, hogy nagyobb arányban részt vegyenek a szűrésekben.
Hogyan működik a vérvizsgálat?
A teszt a vérben keringő tumorsejtekből származó DNS-fragmentumokat (ctDNS) azonosítja, amelyek a rákos sejtekre jellemző mutációkat hordozzák.
- Ezek a DNS-darabkák kizárólag a daganatos sejtekből származnak, és nem fordulnak elő az egészséges szövetekben – mondta Dr. Alisha Bent, a Texasi Egyetem MD Anderson Rákközpontjának onkológusa, és hozzátette, ez a vizsgálat kizárólag a vastagbélrákot képes észlelni, más ráktípusokra nem alkalmas.
A 2024-ben végzett tanulmány szerint az érzékenység, vagyis a daganat felismerésének pontossága 83% volt, míg a specifitás – az egészséges páciensek negatív eredményeinek aránya – 90%-ra adódott. Ezek az arányok hasonlóak a jelenleg használt székletvizsgálatokhoz.
Mire érdemes figyelni a szűrés során?
Noha a vérvizsgálat biztató lehetőségeket rejt, ám nem tökéletes. A kutatás során az alanyok 10%-ánál téves pozitív eredmény született, azaz olyanoknál is jelzett problémát, akiknél a kolonoszkópia nem mutatott ki daganatot.
A módszer megbízhatósága bár vetekszik más nem-invazív tesztekkel, elmarad a kolonoszkópia pontosságától, amely továbbra is az első számú szűrési eljárás.
- A kolonoszkópia továbbra is a legjobb, legfontosabb a vastagbélrák kimutatásában, hiszen lehetővé teszi a teljes bélszakasz alapos vizsgálatát, és akár a rákmegelőző elváltozások eltávolítását is – magyarázta Dr. Bent.
Fontos kiemelni, hogy pozitív vérteszt esetén a kolonoszkópia továbbra is elengedhetetlen a pontos diagnózishoz!
Így néz ki jelenleg Magyarországon a vastagbélrák szűrése
Magyarországon a vastagbélrák szűrését egy központilag szervezett, államilag támogatott népegészségügyi program keretében végzik, amelynek célja, hogy időben kiszűrje a panaszmentes, de veszélyeztetett lakosság körében a korai stádiumú daganatos elváltozásokat. A szűrés elsősorban az 50 és 70 év közötti férfiakat és nőket érinti, akiknél nem ismert fokozott kockázati tényező, például családi halmozódás.
A szűrés kétlépcsős rendszerben történik. Első körben a háziorvos egy székletmintavételhez szükséges tesztet ad át a páciensnek, amelyet otthon kell elvégezni. Ez a teszt az úgynevezett rejtett – azaz szabad szemmel nem látható – vér jelenlétét mutatja ki a székletben immunológiai módszerrel (FIT teszt). Amennyiben a minta pozitív, a következő lépésben a páciens kolonoszkópiára kap beutalót, amely során a vastagbél teljes hosszát át tudják vizsgálni, és szükség esetén szövettani mintát is vehetnek, illetve eltávolíthatják a polipokat vagy más elváltozásokat.
A szűrés meghívásos alapon történik: a lakosságot a Nemzeti Népegészségügyi Központ szólítja meg, a lebonyolításban pedig a háziorvosok játszanak kulcsszerepet. A programot kétévente ismétlik, annak érdekében, hogy időben kiszűrhetők legyenek a lassan fejlődő daganatos elváltozások.
Azok számára, akik nem tartoznak ebbe a célcsoportba – például fiatalabbak, de családjukban előfordult vastagbélrák, vagy emésztőszervi panaszaik vannak – a szűrés egyénileg is elérhető. Ebben az esetben háziorvosi vagy szakorvosi beutalóval lehetőség van kolonoszkópiára menni, akár a közfinanszírozott ellátás keretében, akár magánúton.
A magánegészségügyi szolgáltatók emellett olyan szűrési lehetőségeket is kínálnak, mint az altatásban végzett kolonoszkópia, illetve különféle székletalapú tesztek, amelyek kényelmesebbek lehetnek a páciensek számára. Ugyanakkor a nyugaton már megjelent véralapú szűrési módszerek Magyarországon egyelőre nem elérhetők sem állami, sem magánfinanszírozású formában. A jövőben ugyanakkor várható, hogy ezek az innovatív diagnosztikai eljárások hazánkban is megjelennek majd, különösen, ha az egészségpolitika célul tűzi ki a szűrési részvételi arány javítását.
Egyre gyakoribb a vastagbélrák a fiataloknál - tudósok azt állítják, megtalálták az okát
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
