Villámcsapás után ez történik a szervezetben: új kutatás mutatta meg, mi zajlik pontosan ilyenkor

A villámcsapás az egyik legveszélyesebb természeti jelenség, amely néhány ezredmásodperc alatt képes súlyos sérüléseket okozni. A legtöbben az égési sérülésekre vagy az azonnali életveszélyre gondolnak, pedig a villám a szervezet szinte minden szervét érintheti. Különösen érzékeny a szív, amelynek elektromos működését egyetlen villámcsapás is képes felborítani.

Egy új, lengyel kutatás most részletesen feltárta, milyen változások zajlanak le a szívizomban villámcsapás után. Az eredmények nemcsak a jelenség jobb megértéséhez járulhatnak hozzá, hanem ahhoz is, hogy a jövőben az orvosok gyorsabban felismerjék, kik szorulnak fokozott megfigyelésre.

Egy tragikus hegyi balesetből született fontos kutatás

A vizsgálat alapját a 2019 augusztusában történt Giewont-hegyi tragédia adta. A vihar során villám csapott a hegycsúcson álló fémkeresztbe, miközben turisták százai tartózkodtak a környéken.

A balesetben több mint 130 ember sérült meg, közülük négyen életüket vesztették. A sérülések rendkívül különbözőek voltak, mivel nem mindenkit ugyanúgy ért az elektromos kisülés. Volt, akit közvetlenül talált el a villám, másokat az úgynevezett oldalirányú kisülés ért, míg sokan a talajon szétterjedő elektromos áram miatt sérültek meg.

A kutatás eredményeit a Nature kiadóhoz tartozó Communications Medicine tudományos folyóirat közölte. A munkában a krakkói Jagelló Egyetem Orvosi Karának kutatói mellett a Tátrai Önkéntes Kutató-mentőszolgálat (TOPR) szakemberei és nemzetközi kutatók is részt vettek.

Több kutatócsoport rakta össze a tragédia részleteit

A szakemberek három egymástól független kutatócsoportban dolgoztak. Az egyik azt vizsgálta, hogy a sérültek pontosan hol tartózkodtak a villámcsapás pillanatában. A második az elektromos áram terjedésének különböző mechanizmusait elemezte, míg a harmadik az orvosi dokumentációt és a laboreredményeket értékelte.

Ennek a részletes rekonstrukciónak köszönhetően sikerült összekapcsolni az egyes sérüléseket azzal, hogy az érintetteket milyen módon érte a villám.

A vérvizsgálat árulta el, hogy a szív is sérült

A kutatás középpontjában a troponin nevű fehérje állt. Ez a laboratóriumi marker akkor kerül nagyobb mennyiségben a vérbe, amikor a szívizom sejtjei károsodnak, ezért a kardiológiában világszerte fontos diagnosztikai jelzőnek számít.

A kutatók azt találták, hogy a sérültek csaknem felének, egészen pontosan 45,8 százalékának emelkedett volt a troponinszintje. A legmagasabb értékeket azoknál mérték, akiket közvetlen villámcsapás vagy oldalirányú elektromos kisülés ért. A statisztikai elemzés alapján ez a két sérülési mechanizmus bizonyult a szívizom-károsodás legfontosabb előrejelzőjének.

Miért állhat le a szív villámcsapáskor?

A szív működését elektromos impulzusok irányítják. Amikor azonban egy villám rendkívül nagy energiájú elektromos kisülése áthalad a testen, ez a természetes ingerületvezető rendszer átmenetileg teljesen felborulhat. Ennek következtében súlyos szívritmuszavar, vagy akár szívmegállás is kialakulhat.

Nemcsak a szív kerülhet veszélybe: a villám az agytörzs légzőközpontját is károsíthatja, ezért előfordulhat, hogy a sérült légzése is leáll. Emiatt minden perc számít, és a gyors elsősegélynyújtás életmentő lehet.

A villám hatása egészen különleges

A kutatók más olyan helyzetekkel is összehasonlították a troponinszinteket, amikor a szív jelentős terhelésnek van kitéve.

A villámcsapás után mért értékek magasabbnak bizonyultak, mint egy tervezett elektromos szívritmus-helyreállító kezelés, az úgynevezett kardioverzió után. Ugyanakkor hasonló troponinszinteket figyeltek meg olyan betegeknél is, akik ismételt defibrillátoros sokkokat kaptak súlyos szívritmuszavar miatt, illetve extrém fizikai megterhelést – például maratoni futást – követően.

A legfontosabb különbség azonban az idő. Míg sportolás során a szervezet hosszabb idő alatt alkalmazkodik a terheléshez, villámcsapáskor a hatalmas elektromos energia néhány ezredmásodperc alatt halad át a testen.

Nem minden szívkárosodás okoz azonnal panaszokat

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a villámcsapás után a legsúlyosabb sérülések közül több kezdetben rejtve maradhat. Előfordulhat, hogy valaki csak enyhébb tüneteket érez, miközben a szívizom már károsodott.

Ezért különösen fontos a laborvizsgálatok elvégzése, az EKG és szükség esetén a többórás megfigyelés. A troponinszint meghatározása segíthet eldönteni, kik igényelnek fokozott kardiológiai ellenőrzést.

Mit kell tenni közvetlenül villámcsapás után?

Ha valakit villámcsapás ér, elsőként mindig a mentőket kell értesíteni a 112-es segélyhívó számon. Sokan attól tartanak, hogy a sérült teste még mindig elektromos töltést hordoz, ez azonban tévhit. A villámcsapott ember biztonságosan megérinthető, így az elsősegélynyújtást nem szabad késleltetni.

Ha a sérült nem lélegzik vagy nincs keringése, az újraélesztést azonnal el kell kezdeni, amíg a mentők megérkeznek. Akkor is szükség van orvosi kivizsgálásra, ha az érintett látszólag jól van, mert a szív- és idegrendszeri sérülések nem mindig okoznak azonnali tüneteket.

Milyen késői szövődményei lehetnek a villámcsapásnak?

A villámcsapás következményei nem feltétlenül érnek véget a baleset napján. Egyes túlélőknél hetekkel vagy hónapokkal később is jelentkezhetnek különböző panaszok.

Előfordulhat tartós fejfájás, memória- és koncentrációzavar, idegfájdalom vagy zsibbadás, valamint hallás- és látásromlás is. Nem ritkák a lelki következmények sem: egy ilyen traumatikus élmény után szorongás vagy poszttraumás stressz-zavar (PTSD) is kialakulhat. Emiatt a későbbi orvosi kontrolloknak is fontos szerepük van.

Mennyi az esély a túlélésre?

Bár a villámcsapás rendkívül veszélyes, a legtöbb érintett túléli a balesetet. A túlélés esélyét jelentősen befolyásolja, hogy milyen módon érte a villám az illetőt, milyen gyorsan érkezik meg a segítség, illetve szükség volt-e újraélesztésre.

A túlélők egy részénél ugyanakkor maradandó egészségügyi következmények is kialakulhatnak, ezért még a látszólag enyhébb sérülések esetén sem szabad félvállról venni az orvosi kivizsgálást és az utókövetést.

Igaz, hogy a villám csak egyszer csap ugyanoda?

Ez az egyik legismertebb tévhit a villámokkal kapcsolatban. A valóságban ugyanazt a helyet többször is érheti villám, különösen akkor, ha magas, kiemelkedő objektumról van szó. A hegycsúcsok, kilátók, televíziós tornyok vagy felhőkarcolók akár egyetlen év alatt is több villámcsapást kaphatnak.

Ezért zivatar idején rendkívül veszélyes magaslaton tartózkodni, és nem szabad arra számítani, hogy egy korábbi villámcsapás "kimerítette" a helyet.

Hogyan csökkenthető a villámcsapás kockázata?

A szakemberek szerint zivatar közeledtekor a legfontosabb, hogy minél előbb biztonságos, zárt épületbe vagy gépjárműbe húzódjon. A hegycsúcsokat, gerinceket, kilátókat, magányosan álló fákat és a nagyobb fémtárgyakat ilyenkor célszerű elkerülni.

Ha nincs lehetőség menedéket találni, érdemes mielőbb elhagyni a magaslatokat, mert a nyílt terepen vagy kiemelkedő pontokon jelentősen nő a villámcsapás kockázata.

A kutatás a jövőben életeket menthet

A kutatók szerint az eredmények túlmutatnak egyetlen tragédia elemzésén. A villámcsapásos tömeges balesetek ugyan rendkívül ritkák, de amikor bekövetkeznek, kulcsfontosságú, hogy az egészségügyi személyzet gyorsan felismerje, kik vannak a legnagyobb veszélyben.

Az új ismeretek segíthetnek a sérültek gyorsabb osztályozásában, a megfelelő diagnosztikai vizsgálatok kiválasztásában és a betegek hatékonyabb monitorozásában. Mindez különösen a hegyvidéki mentéseknél lehet fontos, ahol gyakran minden percnek életmentő jelentősége van.

Figyelmébe ajánljuk

A villámcsapás túlélői kitálalnak: ilyen érzés, amikor több ezer volt fut át a testen

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!