Szívinfarktus, stroke, vérrög? Új kutatás vizsgálta, mi köze lehet mindehhez a xilitnek

Egy több mint 17 ezer embert vizsgáló új elemzés szerint a magasabb vér-xilitszint összefüggést mutatott a súlyosabb szív- és érrendszeri események gyakoribb előfordulásával. Ez természetesen még nem bizonyíték, de erősen ráirányítja a figyelmet a xilittel édesített termékekre.

Mi a xilit, és miért találkozunk vele olyan gyakran?

A xilit (xylitol) cukoralkohol, más néven poliol (polyol), amely természetes formában egyes növényekben is megtalálható, és kis mennyiségben az emberi szervezet anyagcseréje során is képződik. Az élelmiszeriparban elsősorban cukormentes termékekben, rágógumikban, cukorkákban, édességekben és egyes sütőipari termékekben használják, de a szájápolási termékekben is gyakori összetevő.

A xilit azért vált népszerűvé, mert édes íze hasonló a cukoréhoz, miközben kevesebb energiát biztosít, és a vércukorszintet is kisebb mértékben emeli, mint a hagyományos cukor.

Mit találtak az új kutatásban?

A 2026-os Európai Kardiológiai Társaság (ESC – European Society of Cardiology) kongresszusán bemutatott elemzés 17 710 ember adatait vizsgálta két hosszú távú adatbázis alapján. A kanadai kohorszban a legmagasabb vér-xilitszinttel rendelkező csoportban hat év alatt 57 százalékkal magasabb volt a súlyos szív- és érrendszeri események kockázata, mint a legalacsonyabb szintű csoportban. A brit kohorszban mintegy 30 éves követés során 18 százalékos többletkockázatot találtak.

A vizsgált végpontok között a szív- és érrendszeri halálozás, a szívinfarktus és a stroke szerepelt. Az elemzés során több ismert kockázati tényezőt – például az életkort, a nemet, a dohányzást, a vérzsírokat, a cukorbetegséget és a magas vérnyomást – is figyelembe vettek.

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a xilit bizonyítottan szívinfarktust vagy stroke-ot okoz. Az eredmények egyelőre összefüggést mutatnak, és az is fontos szempont, hogy a 2026-os eredményeket kongresszusi bemutatón ismertették, ezért a teljes, részletesen értékelt publikáció további információkat adhat majd.

Miért merülhet fel kapcsolat a xilit és a trombózis között?

A xilit és a szív-érrendszeri kockázat közötti lehetséges kapcsolat nem teljesen új felvetés. Egy 2024-ben az European Heart Journal című folyóiratban megjelent kutatás azt vizsgálta, hogy a xilit hogyan befolyásolhatja a vérlemezkék (trombociták) működését és ezáltal a trombózisra (vérrögképződésre) való hajlamot.

A laboratóriumi és állatkísérletes eredmények alapján a xilit fokozhatja a vérlemezkék aktivitását, ami elméletileg elősegítheti a vérrögképződést. A kutatók tíz egészséges önkéntesen is vizsgálták a hatást: egy xilitet tartalmazó ital elfogyasztása után jelentősen megemelkedett a vér xilitszintje, és fokozódott a vérlemezkék reaktivitása.

Ez azonban még nem azonos azzal, hogy hosszú távon a xilit fogyasztása bizonyítottan több szívinfarktust vagy stroke-ot okoz. A 2024-es kutatás egy lehetséges biológiai mechanizmust vetett fel, míg a 2026-os vizsgálat egy nagyobb népességben talált összefüggést. A két eredmény együtt érdekes, de a bizonyított ok-okozati kapcsolat kimondásához további kutatások szükségesek.

Nem minden „cukormentes” édesítőszer ugyanaz – és nem mindegyikre vonatkozik ugyanaz a bizonyíték

Felmerülhet a kérdés: ha a xilit esetében lehetséges kockázatokra utaló eredmények születnek, akkor a többi cukorhelyettesítő, például a szacharin, az aszpartám, a szukralóz, az aceszulfám-K vagy a stevia-származékok esetében is hasonló problémák állhatnak fenn?

A válasz nem ilyen egyszerű. A különböző édesítőszerek kémiai szerkezete, felszívódása és anyagcseréje eltérő, ezért egy adott vegyületre vonatkozó eredményeket nem lehet automatikusan az összes többi édesítőszerre kiterjeszteni. A xilit például cukoralkohol, míg a szacharin egy intenzív édesítőszer (intense sweetener), amelyből nagyon kis mennyiség is nagy édesítőhatást biztosít.

Mit tudunk a szacharinról?

A szacharin (saccharin) az egyik régebb óta használt intenzív édesítőszer, amely a cukornál több százszor édesebb. A szervezet egészen más módon kezeli, mint a xilitet, ezért nincs alapunk arra, hogy a xilitre vonatkozó kardiovaszkuláris eredményeket automatikusan a szacharinra is érvényesnek tekintsük.

A szacharin és más nem cukor alapú édesítőszerek (non-sugar sweeteners, NSS) ugyanakkor egy szélesebb tudományos vitában szerepelnek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2023-as irányelve szerint a nem cukor alapú édesítőszerek hosszú távú testsúlykontrollban nem mutattak egyértelmű előnyt, és megfigyeléses vizsgálatokban bizonyos kedvezőtlen kimenetelekkel, köztük szív-érrendszeri betegségekkel is összefüggést találtak.

A WHO ezért nem javasolja a nem cukor alapú édesítőszerek rutinszerű használatát testsúlykontroll vagy a nem fertőző betegségek (NCD – non-communicable diseases) kockázatának csökkentése céljából. Ez azonban nem azt jelenti, hogy minden egyes édesítőszerről bizonyított lenne, hogy káros. A rendelkezésre álló bizonyítékok jelentős része megfigyeléses, ezért nem lehet belőlük egyértelmű ok-okozati következtetést levonni.

Az újabb kutatások azonban nem hagyják figyelmen kívül a lehetséges kockázatokat

Az elmúlt években egyre több kutatás vizsgálja, hogy a mesterséges és egyéb nem cukor alapú édesítőszerek milyen kapcsolatban állhatnak a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szívelégtelenség, a stroke és más szív-érrendszeri betegségek kockázatával.

Egy 2026-ban publikált szisztematikus áttekintés és metaanalízis (systematic review and meta-analysis – több korábbi vizsgálat eredményeit összesítő elemzés) 37 tanulmányt és több mint 3,6 millió résztvevőt foglalt össze. A magasabb mesterségesédesítőszer-bevitel összefüggést mutatott többek között a 2-es típusú cukorbetegséggel, a magas vérnyomással, a szívelégtelenséggel, a stroke-kal, a koszorúér-betegséggel és a szív-érrendszeri halálozással.

Ezek az eredmények azonban ismét összefüggéseket, nem pedig bizonyított okozati kapcsolatokat jelentenek. Elképzelhető például, hogy azok fogyasztanak több édesítőszert, akiknek már eleve magasabb a testsúlyuk, cukorbetegségük vagy szív-érrendszeri kockázatuk. Ezt nevezik fordított okozatiságnak (reverse causation), amely megnehezítheti az eredmények értelmezését.

Akkor a cukor jobb választás?

Nem. A xilit vagy más édesítőszerek lehetséges kockázatai nem jelentik azt, hogy korlátlanul érdemes lenne cukrot fogyasztani. A túlzott szabad- és hozzáadottcukor-bevitelnek (free and added sugars) jól ismert kedvezőtlen hatásai vannak, többek között a testsúly, a fogak egészsége és az anyagcsere szempontjából.

A kérdés ezért nem feltétlenül az, hogy „cukor vagy édesítőszer?”, hanem inkább az, hogy szükségünk van-e ennyi édes ízre az étrendünkben. A WHO megközelítése is inkább a teljes édesíz-expozíció csökkentését helyezi előtérbe, nem pedig egyetlen „ideális” cukorhelyettesítő megtalálását.

Nem minden „cukoralkohol” ugyanaz

A xilit mellett több más cukoralkohol (poliol) is megtalálható az élelmiszerekben, például a szorbit, a maltit, az izomalt és az eritrit. Bár ugyanabba a nagyobb kémiai csoportba tartoznak, nem azonosak, és a szervezet sem feltétlenül ugyanúgy dolgozza fel őket.

Ezért a xilitre vonatkozó új eredményeket sem lehet automatikusan az összes cukoralkoholra általánosítani. Az egyes vegyületeket külön-külön kell vizsgálni, és az esetleges kardiovaszkuláris hatásokról jelenleg nem minden esetben áll rendelkezésre ugyanolyan erősségű bizonyíték.

Miért használják olyan gyakran a fogápolásban?

A xilitet azért alkalmazzák gyakran rágógumikban és egyes fogápolási termékekben, mert a szájüreg baktériumai másképp használják fel, mint a hagyományos cukrokat, így kevésbé járul hozzá a savtermeléshez. A rágógumi emellett fokozza a nyáltermelést, ami szintén segítheti a szájüreg természetes védekezőmechanizmusait.

Egy 2024-es szisztematikus áttekintés kilenc humán klinikai vizsgálat eredményeit értékelte, és arra jutott, hogy a xilit fogszuvasodást megelőző hatása jelenleg nem állítható teljes bizonyossággal. A vizsgálatok között ugyanis jelentős eltérések voltak az alkalmazott dózisban, a használat időtartamában és a módszerekben.

Az emésztőrendszer sem mindig tolerálja

A xilit egy része nem szívódik fel teljesen a vékonybélben, ezért nagyobb mennyiség fogyasztása eljuthat a vastagbélbe, ahol emésztőrendszeri panaszokat okozhat.

A nagyobb adagok egyeseknél puffadást, hasi kellemetlenséget vagy hasmenést válthatnak ki. Az egyéni tolerancia jelentősen eltérhet, ezért ugyanaz a mennyiség egyik embernél problémamentes, másnál viszont kellemetlen tüneteket okozhat.

Van egy egészen másik élőlény, amelynél a xilit valóban veszélyes

A xilit az emberekkel ellentétben a kutyák számára kifejezetten mérgező lehet. Már viszonylag kis mennyiség is gyors inzulinfelszabadulást és súlyos vércukoresést (hipoglikémiát) okozhat.

A mérgezés tünetei közé tartozhat a gyengeség, hányás, remegés, görcsroham, összeesés vagy kóma, nagyobb expozíció esetén pedig súlyos májkárosodás vagy májelégtelenség is kialakulhat. Ezért a xilitet tartalmazó cukormentes rágógumikat, cukorkákat és más termékeket mindig tartsuk a kutyáktól elzárva.

Kapcsolódó cikk

Újabb édesítőszer veszélyeire hívják fel a tudósok a figyelmet

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!