Ezeket látta már?

Fáj a húgyhólyagtükrözés? Így zajlik a citoszkópia vizsgálat

hólyagtükrözés, cisztoszkópia, húgycső- és hólyagtükrözés, urológia, vizsgálat, endoszkópos vizsgálat

A hólyagtükrözés (cisztoszkópia) egy igen fontos diagnosztikai eszköz az urológus kezében. Mikor indokolt a cisztoszkópia elvégzése és mi a vizsgálat mente?

A húgycső- és hólyagtükrözés során az urológus szakorvos a húgycső és húgyhólyag problémáit vizsgálja - a citoszkópia kiemelten fontos diagnosztikai eszköz ehhez.

A húgyhólyagtükrözés egy olyan endoszkópos vizsgálati eljárás, mely során egy csőre szerelt mikrokamerát (cisztoszkópot) vezetnek fel a húgycsövön keresztül, amely segítségével az orvos betekintést nyerhet a húgycső és a húgyhólyag belső állapotáról.

A húgyhólyagtükrözés történhet flexibilis és merev cisztoszkóppal is. A merev cisztoszkóp munkacsatornáján keresztül a művelet során akár kisebb beavatkozások is elvégezhetők.

Mikor van szükség húgyhólygatükrözésre?

Cisztoszkópia (húgycső-,húgyhólyag-tükrözésre) abban az esetben indokolt, ha olyan elváltozás gyanúja merül fel, amelyet egyéb képalkotó vizsgálat segítségével (UH, CT, MR ) nem lehet egyértelműsíteni. Ilyenek lehetnek egyes hólyagbetegségek, például a kisebb hólyagdaganat vagy hólyagkő, egyéb húgyhólyag vagy a húgycsőbetegség, húgycsőszűkület. Vizelési panaszoknál szintén szükség lehet cisztoszkópiára olyan esetekben, amikor a kiváltó okot nem tudjuk egyértelműen beazonosítani.

Miért olyan fontos eszköz a cisztoszkópia az urológiában?

A cisztoszkópia segítségével áttekinthető a húgyhólyag belső felszíne, a húgycső és a húgyvezeték beszájadzása. Röntgen-kontrasztanyaggal kombinálva a húgyvezeték teljes hossza, a vesemedencék és a vesekelyhek is feltérképezhetőek. A vizsgálat közben szövettani mintavételre is mód van.

Mindezekkel a lehetőségekkel a hólyagtükrözéses vizsgálat alkalmas a húgyúti- vagy prosztatabetegségek tisztázására, a vérzésforrás okának megtalálására vagy akár polip, rosszindulatú daganat, húgyhólyagkő, nyálkahártya-gyulladás felderítésére. Segítségével megállapítható a húgycsőszűkület, az ondódomb eltérései, vagy az esetleges gombás fertőződés.

A cisztoszkópia nőgyógyászati vizsgálati pózban, ahhoz hasonló műtőasztalon történik. A cisztoszkópia során röntgen kontrasztanyaggal kombinálva a húgyvezeték teljes hossza, a vesemedencék és a vesekelyhek is feltérképezhetők. A cisztoszkópia nőgyógyászati vizsgálati pózban, ahhoz hasonló műtőasztalon történik. A cisztoszkópia során röntgen kontrasztanyaggal kombinálva a húgyvezeték teljes hossza, a vesemedencék és a vesekelyhek is feltérképezhetők. Forrás: shuttertock.com

A húgyhólyagtükrözés típusai

  • Flexibilis húgyhólyagtükrözés: a vizsgálóeszköz igen vékony (nagyjából ceruza vastagságú), hajlékony, így a vizsgálatnál nincs szükség altatásra, helyi érzéstelenítés mellett elvégezhető. Diagnosztikus jelentőségű, beavatkozások nem végezhetők ezzel a módszerrel.
  • Merev húgyhólyagtükrözés: kissé vastagabb, merev eszközzel végzett vizsgálat, így szükség van altatásra vagy az alsó testfél érzéstelenítésére.

A húgyhólyagtükrözés okai

A húgyhólyagtükrözést a diagnózisalkotásban, a terápiák hatásosságának követésére és megfigyelésre használják.

  • Számos tünet eredetének tisztázására alkalmas, mint például: véres vizelet, inkontinencia, visszatérő húgyúti fertőzések, fájdalmas vizeletürítés, kismedencei fájdalom;
  • hólyagrák, hólyagkő, hólyagfertőzés diagnosztizálására alkalmas;
  • terápiás lehetőséget is nyújt (pl. kis hólyagtumorok eltávolítása), amennyiben merev hólyagtükrözésről beszélünk;
  • prosztatamegnagyobbodás diagnosztizálására is alkalmas.

A húgyhólyagtükrözés előtt

Attól függően, hogy milyen érzéstelenítő eljárás mellett végzik a hólyagtükrözést, szükség lehet arra, hogy a beavatkozás előtt pár órán át ne egyen, ne igyon. Ez általános anesztézia és spinális anesztézia esetén megszokott kikötés, melyre általában merev cisztoszkópos vizsgálat esetén kerül sor.

A húgyhólyagtükrözés előtt szükségessé válhat a véralvadásgátló szerek szedésének felfüggesztése, azonban fontos, hogy ezt csak akkor tegye, ha erre az orvos utasította. A beavatkozás előtt tehát ajánlott átbeszélni kezelőorvosával a szedett gyógyszereit.

Az esetleges fertőzések megelőzése érdekében vizeletvizsgálatot végeznek (húgyúti fertőzés jelenlétének kizárása vagy kimutatása gyorsteszttel), illetve a vizsgálat előtt és után antibiotikumra is szükség lehet (szövődményes fertőzés megelőzése).

Közvetlenül a beavatkozás előtt a hólyagot vizeletürítéssel ki kell üríteni.

Mi történik a beavatkozás alatt?

  • A vizsgálat flexibilis cisztoszkóp esetén általában 5-15 percig, míg merev eszköz használatakor kb. 30 percig tart.
  • A húgycső nyílását és a környezetét fertőtlenítik, majd a flexibilis eszköz felvezetésekor helyi érzéstelenítő zselét fecskendeznek a húgycsőbe, ami csökkenti a vizsgálattal járó kellemetlenséget, valamint megakadályozza az esetleges fertőzések kialakulását is.
  • Merev cisztoszkóp esetén intravénás vagy spinális érzéstelenítés történik.
  • Ezt követően az orvos bevezeti a cisztoszkópot a húgycsövön át a húgyhólyagba, majd steril folyadékkal feltölti a hólyagot, és az eszköz segítségével szemrevételezi a húgyhólyag falait.
A cisztoszkóp bevezetése előtt a húgycsőnyílást fertőtlenítik, és helyi érzéstelenítővel elérzéstelenítik, a steril eszközt, mint egy katétert, bevezetik a húgyhólyagba. A cisztoszkópon keresztül steril vízzel vagy sóoldattal feltöltik a hólyagot, ami kifeszíti annak nyálkahártyáját. A férfiak számára a hosszabb húgycső miatt a húgyhólyagtükrözés kellemetlenebb. A cisztoszkóp bevezetése előtt a húgycsőnyílást fertőtlenítik, és helyi érzéstelenítővel elérzéstelenítik, a steril eszközt, mint egy katétert, bevezetik a húgyhólyagba. A cisztoszkópon keresztül steril vízzel vagy sóoldattal feltöltik a hólyagot, ami kifeszíti annak nyálkahártyáját. A férfiak számára a hosszabb húgycső miatt a húgyhólyagtükrözés kellemetlenebb. Forrás: shuttertock.com

A beavatkozás nem fájdalmas, csupán kellemetlen

Amennyiben fájdalmat érez a vizsgálat során, azonnal tájékoztassa az orvost. Előfordulhat, hogy a vizsgálat alatt vizelési ingert érez, de ez pár perc alatt elmúlik.

  • Ha flexibilis eszközzel történik a vizsgálat, akkor ez esetben csak a húgycső és a hólyag szemrevételezése a cél, ilyenkor vehetők észre az esetleges eltérések, melyek más képalkotó eljárással (pl. ultrahang) nem látszódnak.
  • Amennyiben merev eszköz felvezetése történt, mintavétel is lehetséges, valamint amennyiben szükséges, kisebb beavatkozások is elvégezhetők (pl. hólyagdaganat eltávolítása).

A flexibilis hólyagtükrözés előnye

Gyors, egyszerű, minimál invazív technika, mely nem igényel hosszadalmas előkészületet.

A merev hólyagtükrözés előnye

Alkalmazása során lehetőség nyílik mintavételre, valamint kisebb beavatkozások elvégzésére.

A húgyhólyagtükrözés nőkben és férfiakban

Összességében nincs jelentős különbség a nőkön és a férfiakon végzett húgyhólyagtükrözés között. A férfiak esetén a vizsgálatot végző szempontjából nehezebb feljuttatni a merev cisztoszkópot a húgyhólyagba, hiszen az nem követi olyan könnyen a férfi húgycső kanyarulatait, így gyakorlott orvos szükséges a művelethez.

A húgyhólyagtükrözés utáni teendők

A vizsgálat után, a beavatkozás napján általában elhagyhatja a kórházat, amennyiben sikerült vizeletet üríteni. A mindennapi teendőihez a vizsgálat másnapján visszatérhet – amennyiben a kezelőorvos másképp nem rendeli. A vizsgálat után nehéz fizikai aktivitással járó munka előtt kérje ki orvosa véleményét.

A lehetséges kellemetlen érzetet csökkentheti, ha a vizsgálatot követő 2 órában fél-egy liter folyadékot fogyaszt, így könnyebben kimosódik az irritáló anyag a hólyagból. Ezen felül fájdalomcsillapító (pl. paracetamol) is alkalmazható, valamint a fájdalom enyhítésére az érzékeny vagy fájdalmas terület melegítése is jó hatással lehet.

A vizsgálat elvégzését követően az esetleges elváltozásokról tájékoztatást kap, majd együtt döntenek kezelőorvosával a terápiás lehetőségeket illetően. Abban az esetben, ha szövettani mintavételre is sor került, az eredmény megérkezéséig akár 2-3 hét is eltelhet.

A húgyhólyagtükrözés lehetséges szövődményei és komplikációk

Mint minden beavatkozás során, a húgyhólyagtükrözés során is előfordulhatnak nem várt komplikációk:

  •  vérzés, véres vizelet: néhány napig a vizsgálat után normálisan is előfordul, ám amennyiben tovább fennáll, vagy jelentős mennyiségű vérzés lép fel, keresse fel kezelőorvosát;
  • fertőzés: a leggyakoribb szövődmény, ebben az esetben antibiotikum-terápia szükséges
  • vizelési nehezítettség: a vizsgálat után normál esetben is nehezebb lehet a hólyagürítés, azonban, ha továbbra is fennáll, jele lehet a húgycső vagy a prosztata duzzanatának;
  • fájdalom: a vizsgálat után előfordulhat alhasi fájdalom, égő érzés vizeletürítés közben;
  • allergiás reakció;
  • vizelettartási nehezítettség: merev cisztoszkópos vizsgálat után jelentkezhet, de általában pár órán belül rendeződik;
  • húgycső, húgyhólyag vagy belső záróizom sérülése.

Ha ezeket a tüneteket tapasztalja, sürgősen keresse fel orvosát vagy a legközelebbi sürgősségi osztályt:

  • vizelési képtelenség, fájdalmas vizelés,
  • alvadékos, vagy teljesen piros, átlátszatlan vizelet,
  • bűzös vizelet,
  • erős hasi fájdalom,
  • rossz közérzet, hányás,
  • deréktáji fájdalom,
  • 5 C-fok feletti láz.

A húgyhólyagtükrözés ellenjavallata

A hólyagtükrözés nem végezhető el jelenleg zajló, aktív húgyúti fertőzés esetén.

Létezik-e alternatíva a citoszkópia helyett?

Egyes képalkotó vizsgálatok (pl. ultrahang) adhatnak némi információt a húgyhólyag elváltozásairól, azonban ezek nem váltják ki a húghólyagtükrözés diagnosztikus értékét.

A hólyagtükrözést bizonyos esetben kiegészíthetik ureteroszkópiával, mely a húgyvezeték (a veséket és a húgyhólyagot összekötő vezeték) vizsgálatára alkalmas eljárás.

Olvasta már?

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a Twitter-en is!

Forrás: NNK