Ezeket látta már?

A 20. század egyik legnagyobb orvosi sikere: a Sabin-cseppek

Orvosi lexikon
2013. március 04. 09:25
Módosítva: 2015. november 04. 13:49

Húsz éve, 1993. március 3-án hunyt el Albert Sabin amerikai bakteriológus, orvos, a gyermekbénulás elleni vakcina feltalálója. Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga:

1906. augusztus 26-án született a lengyelországi Bialystokban. Tizenöt éves volt, amikor a család kivándorolt az Egyesült Államokba, az állampolgárságot 1930-ban kapta meg. 1931-ben szerzett orvosi diplomát a New York-i Egyetemen, épp akkor, amikor Amerikában gyermekbénulás-járvány pusztított.

A 20. század egyik legnagyobb orvosi sikere: a Sabin-cseppek

Forrás: MTI


A járványos gyermekbénulás (poliomyelitis vagy polio) járványos méretekben a 19. század végén jelentkezett, és a múlt század első felének legrettegettebb gyermekbetegsége lett. A kór elsősorban a tíz év alatti gyermekeket támadja meg, vírusa a mozgató idegsejteket megfertőzve izombénulást okoz. Leggyakrabban a végtagok válnak mozgásképtelenné, de károsodhatnak a légzőizmok is, ilyenkor csak a mesterséges lélegeztetés, a vastüdő tudja életben tartani a beteget.

Sabin elhatározta, hogy megfékezi a kórt. 1935-től volt a Rockefeller Intézet kutatóorvosa, és elsőként sikerült a poliovírust emberi testből kivett idegszöveten szaporítania. 1939-től a Cincinnati Egyetemen tanított, és az ottani gyermekklinika fertőző betegségeket kutató részlegét is vezette. A II. világháború alatt az afrikai és távol-keleti hadszíntéren harcoló katonákat pusztító betegségeket, a sárgalázat, a mocsárlázat és a japán encephalitist kutatta.

A háború után visszatért a járványos gyermekbénulás tanulmányozásához, és 1949-ben sikerült annak vírusát kutatásra is alkalmas mennyiségben kitenyésztenie. A polio elleni első szérumot 1953-ban Jonas Salk kísérletezte ki, de ezt csak injekcióban lehetett beadni, és mivel deaktivált, "halott" vírusból készült,

néha nem nyújtott teljes védettséget.

Sabinnak 1954-ben sikerült megalkotnia a szájon át adható vakcinát, amelyet előbb magán, majd önként jelentkező elítélteken próbált ki.

Az eljárás során a szervezetbe legyengített kórokozókat juttatnak be, amelyek fertőzést nem okoznak, de kiváltják az immunreakciót. A vírus a fertőzés kapujában, a bélcsatornában szaporodik el, így a bélfal sejtjei immunissá válnak, és a patogén vírus sem tud többé itt szaporodni. A vakcina élő kórokozót

tartalmaz, így a beoltott ember környezetét ugyan megfertőzi, de ezzel immunizálja is.

A Sabin-cseppek használatát 1960-ban engedélyezték az Egyesült Államokban, a világon először Magyarországon tették kötelezővé, bevezetése óta hazánkban járvány nem fordult elő. Sabin az 1960-as

években kétszer járt Magyarországon, 1965-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta.

Sabin irányította a pappataci-láz és a dengue-láz oltóanyagának kutatását, vizsgálta a vírusok elleni immunitás kialakulásának folyamatát, az idegrendszert támadó vírusok szerepét a rák kialakulásában, és módszert dolgozott ki a toxoplazmózis diagnosztizálására. 1971-ben a Cincinnati Egyetemről vonult nyugalomba, 1974-82 között a charlestoni Dél-Karolinai Egyetem kutatóprofesszora volt.

Felbecsülhetetlen eredményei ellenére a Nobel-díjat nem kapta meg, a kitüntetést a vírus tenyésztését megoldó John Endersnek ítélték oda. A sors fintora, hogy a gyermekbénulást legyőző Sabint 1983-ban bénulással járó betegség támadta meg, életét végül csak műtéttel sikerült megmenteni. A tudós 86 éves korában, 1993. március 3-án halt meg szívroham következtében. A nevét őrző kutatóintézet különböző fertőzéses betegségek elleni vakcinák kutatásával foglalkozik.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az ezredfordulóra tűzte ki célul a gyermekbénulást okozó vírus teljes leküzdését. A cél érdekében 1995-ben kiterjesztett immunizációs programot indítottak, ennek során már az elölt vírusos, jól immunizáló vakcinát alkalmazzák. Magyarországon a Sabin-cseppeket ellenőrző oltásként adják. A WHO 2002. június 21-én deklarálta, hogy Európa mentes a vad polio vírustól, amely azonban még jelen van a világban, de már csak három országban: Nigériában, Pakisztánban és Afganisztánban járványos méretekben.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!

Forrás: MTI
# kutatás # terápia # vírusfertőzés

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Adja hozzá a Híreket a Google hírfolyamához
Tünetkereső illusztráció Tünetkereső Orvos válaszol illusztráció Orvos válaszol Gyógyszerkereső illusztráció Gyógyszerkereső Kalkulátorok illusztráció Kalkulátorok

Extra ajánló

Értesüljön legújabb híreinkről hírlevelünkből

Legnépszerűbb

egészségkalauz logo

TÜNETKERESŐ

pulzus ikon

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

keresés

Keresés, pl. fejfájás

Keresés