Mióta ismeretes az érelmeszesedés?

Már a négyezer évvel ezelőtt élt emberek is érelmeszesedéssel küzdöttek - derült ki az eddigi legátfogóbb múmiatanulmányból, amely a betegség nyomai után kutatva vizsgálta a holttesteket.

A kutatók szerint az eredmények azt sugallják, hogy a szívbetegség sokkal inkább az öregedés természetes velejárója, és nem köthető közvetlenül a modern világ olyan kockázati tényezőihez, mint a dohányzás, a zsíros ételek fogyasztása és a mozgásszegény életmód. Az érelmeszesedés (ateroszklerózis) szívrohamot és agyi érkatasztrófát okozhat - emlékeztetett a tanulmány.

A 137 múmián végzett komputertomográfiás (CT) vizsgálat az ateroszklerózis lehetséges vagy biztos jeleit mutatta a vizsgált holttestek mintegy harmadánál. Mint azt a tanulmányt vezető Randall Thompson, a Kansas City-ben működő Szent Lukács Közép-Amerikai Szív Intézet kardiológusa elmondta, a negyvenéves kor után elhunyt egyének mintegy felénél tapasztaltak vaszkuláris kalcifikációt.

A vizsgált múmiák több mint fele Egyiptomból, a többi Peruból, Délnyugat-Amerikából és az Aleut-szigetekről származott a Kr.e. 3800 és a Kr.u. 1900 közötti periódusból. "A szívbetegség már négyezer

évvel ezelőtt is kísértette az emberiséget szerte a világon" - közölte Thompson.

Az érelmeszesedés jeleit mutató múmiák többségénél azonban a szakemberek nem tudták megállapítani, hogy szívbetegség volt-e a halál oka. A tanulmány eredményeit az Amerikai Kardiológiai Testület vasárnapi találkozóján ismertették San Franciscóban, és a Lancet című orvostudományi folyóirat internetes oldalán is közzétették azokat.

A kutatókat meglepte, hogy még az Aleut-szigetek ókori lakóinál is észlelték az ütőerek megkeményedését, róluk ugyanis úgy tartják, hogy vadászó-gyűjtögető emberek révén egészséges életmódot folytattak. "Kimondhatjuk, hogy a ma emberének nem kellene annyira bűnösnek éreznie magát a szívbetegség esetleges kialakulása miatt, mivel úgy tűnik, hogy túlértékeltük azt az elméletet, amely szerint az egészséges életmóddal teljesen kiküszöbölhető a kockázat" - húzta alá a szakember.

Thompson szerint ismeretlen tényezők is hozzájárulhattak a múmiák összeszűkült ereihez. Az ősi pueblo indiánok, akik földalatti barlangokban éltek a mai Colorado és Utah állam területén, például tüzet használtak a fűtéshez és sütéshez, és ezáltal sok füstöt lélegeztek be, aminek ugyanolyan hatása lehetett, mint a cigarettának.

Korábbi tanulmányok már találtak szívbetegségre utaló bizonyítékokat az egyiptomi múmiáknál, ám a mostani az eddigi legnagyobb és földrajzilag is legátfogóbb tanulmány, amely a témában készült, és amely különböző társadalmi rétegekből származó, illetve nagyon eltérő étrenddel bíró egyéneket vizsgált.

A Zürichi Egyetemen dolgozó Frank Ruehli, a Svájci Múmia Projekt vezetője lehetséges tartja, hogy genetikai hajlam is közrejátszik az érelmeszesedés kialakulásában. Más szakértők azonban a múmiáktól származó adatok óvatos kezelésére intenek.

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!