Sokan a remegést tartják a Parkinson-kór legfontosabb figyelmeztető jelének, de egyes tünetek jóval korábban jelezhetik a problémát. Ezek többnyire nem is kapcsolódnak a mozgászavarhoz.
Amikor már a nyugalmi remegés vagy az izommerevség megjelenik, az idegsejtek jelentős része már károsodott.
A Parkinson-kór kezelése nem csupán egészségügyi kérdés, hanem egyre erősödő társadalmi-gazdasági kihívás világszerte, így Magyarországon is.
Tudósok szerint egy alig egyperces mozgásteszt akár kilenc évvel a tünetek megjelenése előtt képes jelezni a Parkinson-kór kockázatát.
Időnként mindenkivel előfordul, hogy remeg a keze – például erős stressz, fáradtság vagy izgalom hatására. Ilyenkor nincs ok aggodalomra, a jelenség általában ártalmatlan és átmeneti. Ha azonban a kézremegés rendszeresen jelentkezik, esetleg nyugalmi állapotban is tapasztalható, érdemes utánajárni, mi állhat a háttérben.
Agyműtét közben klarinétozott a Parkinson-kóros nő, hogy a sebészek lássák a munkájuk hatását.
Nem feltétlenül vesszük észre a riasztó előjeleket, mégis sokakat érinthet a Parkinson-kór.
A Parkinson-kór a parkinsonizmus (vagy Parkinson szindróma) leggyakoribb formája, azonban míg a Parkinson-kór elsődleges oka a dopamint termelő idegsejtek degenerációja, addig a parkinsonizmus számos ok miatt kialakulhat, mint például toxinok, gyógyszer mellékhatások, a fejet érő trauma, más neurológiai rendellenességek.