Spárgavizelet: mi ez, és miért csak minden második embert érint a jelenség?
Amint beköszönt a tavasz, elindul a spárgaszezon – és vele együtt egy különös mellékhatás is: az úgynevezett spárgavizelet.
A spárga fogyasztása után jelentkező jellegzetes, kénes szagú vizelet sokak számára ismert jelenség. Érdekesség, hogy míg egyesek azonnal, már egy tányér spárga elfogyasztása után is észlelik ezt a furcsa, erős szagot a mellékhelyiségben, mások viszont semmit nem vesznek észre. Hogy miért? A válasz a genetikai kódunkban rejlik.
A titok nyitja: a spárgasav nevű vegyület
A spárgavizeletért felelős anyag az úgynevezett spárgasav, egy jellegzetes, kéntartalmú vegyület, amely szinte kizárólag a spárgában található meg. Amikor spárgát fogyasztunk, a szervezet lebontja ezt az anyagot, és közben illékony kénvegyületek – például metántiol, dimetil-szulfid és dimetil-szulfoxid – keletkeznek. Ezek az anyagok a vesén keresztül távoznak a szervezetből, és a vizeletbe kerülve adják azt a jellegzetes, sokak számára kellemetlen szagot, amely gyakran már étkezés után röviddel, fél órán belül megjelenik.
A spárgában található aszparaginsav lebomlása során illékony kénvegyületek, például metántiol, dimetil-szulfid és dimetil-szulfoxid keletkeznek. Ezek a vegyületek a vizelettel ürülnek ki, és felelősek a jellegzetes szagért. A szag általában az étkezés után 15–30 percen belül jelentkezik, és akár 14 órán át is érezhető maradhat.
Forrás: shuttertock.com
Miért nem tapasztalja ezt mindenki?
Érdekesség, hogy nem minden szervezet bontja le a spárgasavat egyforma módon. Kutatások szerint az emberek csak körülbelül 40–50 százalékának van olyan enzimrendszere, amely ezeket a kénvegyületeket előállítja. A többiek vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mennyiségben termelnek belőlük – így náluk egyszerűen nincs mit érezni.
Ráadásul még azok közül is, akik előállítják ezeket az anyagokat, nem mindenki képes érzékelni a szagukat. Ennek oka egy úgynevezett specifikus anozmia, vagyis egy genetikailag meghatározott szaglásbeli hiányosság. Egyszerűen szólva: bizonyos emberek szaglórendszere nem ismeri fel ezeket a molekulákat. Ennek hátterében egy hibás szaglóreceptor gén – leggyakrabban az OR2M7 nevű gén – áll, amely nem „olvassa le” ezeket az illatokat az agy számára. Egy 2010-es tanulmány szerint azok, akik rendelkeznek az rs4481887 jelű polimorfizmus A alléljával, nagyobb valószínűséggel érzékelik a spárga utáni vizeletszagot.
A spárgavizelet veszélyes?
Nem, a spárgafogyasztás után megjelenő jellegzetes vizeletszag semmilyen formában nem jelent egészségügyi kockázatot. A kellemetlennek tűnő szagért felelős kénvegyületek – amelyek a spárgában található aszparaginsav lebontása során keletkeznek – teljesen ártalmatlanok, és a szervezet néhány órán belül kiüríti őket a vizelettel együtt.
Az, hogy valakiben előállítódnak-e ezek a vegyületeket, vagy épp nem, illetve érzékeli-e a szagukat vagy sem, csupán egyéni anyagcsere- és szaglásbeli emberi eltérés, amelyet elsősorban genetikai tényezők határoznak meg. Ez nem utal semmilyen betegségre, nem jelez intoleranciát, és nem utal működési zavarra sem. A jelenség tehát inkább egy érdekes biológiai különbség, mintsem ok aggodalomra – a spárga továbbra is nyugodtan fogyasztható.
Mit jelent mindez Önre nézve?
Ha spárgaevés után különös szagot tapasztal pisiléskor, ne ijedjen meg – teljesen normális, és mint ahogy az is, ha sosem tapasztalt ilyesmit. A jelenség ártatlan, gyorsan múló, és legfeljebb egy kis mosolyt érdemel az első "meglepetés" után. Nincs ok arra, hogy emiatt lemondjon erről az ízletes és egészséges tavaszi zöldségről. A szervezete pontosan tudja, mit csinál. A többit pedig bízza a genetikára és a jó szellőzésre.
Fehér spárga és zöld spárga: nem mindegy, melyiket hogyan tálalja!
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
