Beszélgetés a kozmetikumokról - gyógyszerész szemmel
1789, a francia forradalom kitörése, ami számos társadalmi változást hozott nemcsak Franciaországban, hanem egész Európában. Egy biztos: a dátum a kozmetikai ipar kapcsán viszonylag ritkán kerül szóba, márpedig a kutatók szerint a kozmetikai ipar gyökerei egészen eddig vezethetők vissza. Kata Mihály szegedi gyógyszerész professzor könyvet írt a gyógyszertárakban is előállítható kozmetikai szerekről és általában az iparágról.
Kata Mihály: A mai világban a kozmetikai kezelés négy emberen nyugszik: bőrgyógyászok – kozmetikusok – plasztikai sebészek – és részben a gyógyszerészek is.
Riporter: Na, bocsánat, és a vendég?
Kata Mihály: Számít, hiszen az egész őérte van. Meg hát tegyük hozzá, hogy a kozmetikai iparérért is, a kutatásért. Ha a világon van 4-5 nagy terület, ami rengeteg pénzt visz, az a katonai kutatás, az űrkutatás, kozmetikai kutatás, gyógyszerkutatás, körülbelül. Kozmetikai készítményekben nagy üzlet van, szerte a világon 100–120 év óta alakultak kozmetikai kutatóhelyek, gyárak. Legismertebbek a franciák ilyen szempontból.
Riporter: Ez előtt – mondjuk a XIX. században – a rúzst, kölnit, az arcszeszeket, fürdőkádba a fürdősót: ezt a patikákban árulták?
Kata Mihály: A középkor után a kozmetikai forradalmat az 1789-es párizsi forradalom jelenti. Attól kezdve beszélhetünk modern kozmetikai törekvésekről. A polgárasszonyoknak elsősorban, igényük, lehetőségük volt, felszabadultak a korábbi gondolkodásmódtól – hogy nem szabad fürdeni például –, és minthogy erre csak a gyógyszertárak szolgáltak, 100–120 évvel ezelőtt ezeket a készítményeket kivétel nélkül gyógyszertárakban csinálták.
Riporter: El lehet ezeket ma is készíteni a patikákban?
Kata Mihály: El lehetne, de nincs értelme. Viszont van a kozmetikumoknak egy nagy területe, amely átfedi az orvoslást, a gyógyszerészetet és a kozmetikumokat: ezek a kozmetikai krémek. És hát vannak még olyan kozmetikai ismeretek, amelyeket ki-ki otthon el tud végezni – például egy arcpakolás, egy hajápolás, és hasonlók. Hagyományaink vannak a kozmetikai oktatás területén. Sok környező országbeli egyetemen ez egy tanszék, egy tantárgy, oktatják – Belgrádban meg máshol is. Igen, úgy van, hogy "gyógyszerészeti és kozmetikai tanszék". Tehát ezt külön oktatják – Marosvásárhelyen, Pozsonyban, satöbbi. Szegeden a ’90-es évek elején kezdődött speciálkollégium formájában önként jelentkező hallgatóknak, nagy érdeklődés mellett, egy féléven keresztül. És ezekben az ismeretekben általában kozmetikai műveltségről is szó van, de főként azokról a készítményekről, amelyeket a gyógyszerész a gyógyszertárban saját magának, családtagjainak, vagy a vendégkörének el tud készíteni. Ezek ugyanolyan jó minőségűek általában, mint a gyári kozmetikumok, és sokkal, de sokkal olcsóbbak. A mai világban mi nem akarunk rúzsokat készíteni, fürdőtablettákat és más hasonló készítményeket, az a kozmetikai ipar feladata. Viszont ami a gyógyszertárban elkészíthető kozmetikai krém, amelyeknek megvannak az alapanyagai 80-90 százalékban – és gyógyszerkönyvi minőségű alapanyagok –, ismerjük a készítését, hiszen a gyógyszerészek ezt tanulják, megvan hozzá az élettani-anatómiai műveltségük a bőr szerkezetéről, felszívódásról és egyebekről, ennélfogva ezeket a készítményeket elő tudják állítani. Ami pedig a férfiakat és a nőket érinti: mondjuk 50 évvel ezelőtt is a kozmetikai ipar döntően a nők felé koncentrált. Egyáltalán a kozmetikai kutatás és a kozmetikai ipar nem engedheti meg magának, hogy a társadalom második fele – a férfiak – ebből kimaradjanak. Ráadásul a férfiaknak egyre inkább szükségük van, hogy sikerükhöz jól nézzenek ki, jól ápoltak legyenek, szeressék a testüket, és – tegyük hozzá! – ez tulajdonképpen a nőknek is javára van.
Riporter: Magyarán az a diszkrimináció, ami évszázadokig jellemezte az európai férfitársadalmat, hogy tudniillik ők másodlagosak a kozmetikai eszközök, szerek alkalmazásában, ennek vége?
Kata Mihály: Azt hiszem, nem is volt rá igényük a férfiaknak. Nem is az volt a munkakörük. A férfiak bőre vastagabb, szilárdabb, zsírosabb – több lipidet tartalmaz –, szőrösebb, erősebb, más a kémhatása, amit a férfi tevékenység megkövetelt. Mindenkinek, nőknek és férfiaknak, ismerniük kell, tudniuk kell, hogy milyen a bőrük és szervezetük. Hozok egy példát: 6 alapvető bőrtípus van. És amikor fiatalok – hölgyek – 20 év körüliek, akkor illik elmenni egy kozmetikushoz, és ő megmondja, hogy az arcbőre, a dekoltázsa milyen szerkezetű, milyen típusú, arra milyen – zsíros, száraz – krémet illik használni, és ő ezt használhatja. Tehát először meg kell tudni, hogy milyen a bőrszerkezete – ez mindenkinek a saját érdeke –, és utána egész életén keresztül ezt használja és ápolhatja.
Riporter: Meglepve láttam: kutyakozmetikára is kiterjed a könyv.
Kata Mihály: Magyarország Európában kutya- és macskatartásban a negyedik–hatodik helyen áll. Ezek az állatok, különösen az idős, egyedül élő embereknek a társat jelentik. A kutyakozmetika, általában az állatkozmetika, az elsősorban a kutyákra, cicákra, lovakra, postagalambokra és díszmadarakra vonatkozik. Ezeket az állatokat természetesen bemutatják, versenyeztetik, satöbbi. Ezért kell ezeket kozmetikai készítményekkel kezelni, ápolni.
MR1-Kossuth Rádió – Közelről
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
