Fülbemászó? A slágerek titkai nyomában...
Dalok, amelyeket mindenki dúdol, és amelyeket képtelenek vagyunk kiverni a fejünkből: ezek a "fülkukacok", amelyek a német Ohrwurm szóból eredeztetve jelölik azokat a slágereket, amelyek nem hagynak nyugodni bennünket.
Tudományos körökben a jelenség Akaratlan Zenei Ábrázolás (INMI) néven ismert. Miről is van szó pontosan? C. Phillip Beaman és Tim I. Williams (Reading Egyetem) definíciója szerint a fülkukac az az érzés, amikor képtelenek vagyunk kiűzni egy dalt a fejünkből és nem tudjuk megakadályozni, hogy az egész nap ismétlődjön a zenei memóriánkban.
Fülbemászó? A slágerek titkai nyomában...
Forrás: Medipress
Az elmúlt öt évben a jelenséget széles körben tanulmányozták a tudósok. 2006-ban Steven Brown, a Simon Fraser Egyetem munkatársa a Journal of Consciousness Studies című szaklapban megjelent kutatása során saját fülkukacait vizsgálta meg annak érdekében, hogy megértse, a tudatos érzékelésfolyam miként osztható fel többszörös párhuzamos kis gondolatforrásokra. 2008-ban finn kutatók internetes felmérést végeztek 12 420 önkéntes részvételével, akik valamennyien képtelenek voltak kiűzni a fejükben ragadt dalokat.
A legújabb "Hogyan születnek a kukacok?" című tanulmányban, ami a Psychology of Music című szaklap legutóbbi számában jelent meg, a Londoni Egyetem tudósai az Akaratlan Zenei Ábrázolás kialakulásának körülményeit vizsgálták meg.
A vizsgálati adatok a BBC hatos rádióadójának reggeli zenei műsorából származtak, ahol a betelefonáló hallgatók számoltak be saját tapasztalataikról a fülkukacokat illetően. A 2009 és 2010 között betelefonáló 2424 hallgatóból összesen 333-at választottak ki a tudósok. A kutatás során a BBC internetes oldalán készített felmérés adatait is felhasználták a kutatók. Az eredmények nem meglepőek, hiszen bizonyítják, hogy szinte bármilyen gondolat vagy szenzoros inger útjára indíthatja a fülkukacokat. A Village People YMCA-jének hallatán például szinte mindenkinek beindul a mentális lemezjátszója. Az inger bárhonnan származhat: egy régi nyári tábor emlékéből, a munkahelyi feszültségből vagy egyszerűen az unalomból.
Ezek a kutatások némileg új megvilágításba helyezhetik a XIX. századi német tudós, az emlékkutatás úttörőjeként ismert Hermann Ebbinghaus megfigyeléseit a fülkukacokkal kapcsolatban. Bár a szó etimológiai eredete nyilvánvaló, még mindig sok a kérdés a jelenséget illetően.
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
