5300 éves vesekőre bukkantak a régészek – megrázó, milyen fájdalmakkal élhetett a bronzkori férfi

bronzkor férfi vesekő régész
Tünetkereső illusztrációTünetkereső Orvos válaszol illusztrációOrvos válaszol Gyógyszerkereső illusztrációGyógyszerkereső Kalkulátorok illusztrációKalkulátorok Betegségek A-Z illusztrációBetegségek A-Z
Színes
2026. november 19. 13:54

Egy több ezer éves sír feltárása során a régészek különös leletre bukkantak: a szőlőszemnyi méretű vesekő nemcsak a tudósokat lepte meg, hanem arra is rávilágított, milyen súlyos betegségekkel kellett megküzdeniük az embereknek évezredekkel a modern orvoslás megjelenése előtt.

  • A régészek Oroszországban egy 5300 éves sírban egy szokatlan, szőlőszemnyi méretű vesekövet találtak.
  • A lelet vizsgálata alapján a férfi hosszú éveken át krónikus húgyúti fertőzésben és komoly fájdalmakban szenvedhetett.
  • A kő ásványi összetétele bakteriális fertőzésre utal.
  • Nem lehet teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a kő a vesében, hólyagban vagy a prosztatában keletkezett, de akár a férfi halálát is okozhatta.
  • A sírban talált csontok erős fizikai igénybevételre és sok korábbi sérülésre utalnak, ami a bronzkori sztyeppei élet keménységét tükrözi.

Egy első pillantásra jelentéktelennek tűnő tárgy egészen különleges történetet mesél el a bronzkori ember egészségéről. Oroszország délnyugati részén, a Fekete-tenger közelében egy körülbelül 5300 éves sírban olyan ásványi képződményt találtak, amely a kutatók szerint egykor egy ember húgyúti rendszerében alakulhatott ki.

A leletet vizsgáló szakemberek úgy vélik, hogy a férfi hosszú időn keresztül súlyos, visszatérő fertőzésekkel és jelentős fájdalommal élhetett együtt. A felfedezés részleteit az Archaeological and Anthropological Sciences című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány ismertette.

Egy ősi sír rejtette a különleges leletet

A régészek az oroszországi Sztavropol-felföldön, egy bronzkori temetkezési hely feltárásakor jutottak el a különleges sírhoz. A területen egykor úgynevezett kurgánokat emeltek, vagyis hatalmas földhalmokkal fedték be az elhunytak nyughelyét.

Az egyik ilyen halom alatt egy föld alatti sírkamrát fedeztek fel, amelyben egy negyvenes éveiben járó férfi csontváza feküdt. A medencéje közelében egy kovakőből készült nyílhegyet is találtak.

A legérdekesebb felfedezés azonban csak később, a laboratóriumi vizsgálatok során történt. Amikor a szakemberek a csontmaradványokat tanulmányozták, a kézcsontok között egy szokatlan, barnás színű tárgyra figyeltek fel.

A körülbelül 2,1 centiméter átmérőjű képződmény felszíne egyenetlen volt, belsejében pedig kristályos szerkezet látszott. Mindez felvetette annak lehetőségét, hogy nem egyszerű kavicsról, hanem az emberi szervezetben kialakult kőről lehet szó.

A laboratóriumi vizsgálatok meglepő eredményt hoztak

A kutatók többféle műszeres elemzéssel próbálták azonosítani a különös tárgyat.

A röntgenfluoreszcens vizsgálat kimutatta, hogy a képződmény jelentős mennyiségben tartalmaz kalciumot és foszfort. Ezt követően röntgen-pordiffrakciós elemzéssel a benne található kristályos ásványokat is azonosították.

Az eredmények között egy különösen fontos összetevő szerepelt: a whitlockit.

Ez a ritkább kalciumtartalmú ásvány bizonyos húgyúti kövekben, például vesekőben, hólyagkőben és prosztatakőben is előfordulhat. Jelenléte azért keltette fel a kutatók figyelmét, mert összefüggésbe hozható bakteriális fertőzések következtében kialakuló ásványi lerakódásokkal.

A szakemberek ezért arra következtettek, hogy a lelet nagy valószínűséggel a férfi szervezetében keletkezett, és egy hosszabb ideje fennálló húgyúti betegség bizonyítéka lehet.

Éveken át tartó fájdalom kínozhatta a férfit

A felfedezés egyik legmegrázóbb része nem maga a kő mérete, hanem az, amit az egykori tulajdonosának egészségéről elárulhat.

Natalia Berezina, a kutatás vezető szerzője, a Lomonoszov Moszkvai Állami Egyetem antropológusa a Live Science-nek elmondta, hogy a férfi valószínűleg krónikus húgyúti és nemi szervi fertőzéssel élt együtt.

A kutató szerint nem egy gyorsan lezajló megbetegedésről lehetett szó. A fertőzés hosszabb időn át fennállhatott, így az érintett életének utolsó éveit visszatérő vagy csaknem állandó fájdalom kísérhette.

A húgyúti kövek kemény, ásványi anyagokból felépülő képződmények. Kialakulásukban többféle folyamat játszhat szerepet, bizonyos esetekben pedig a bakteriális fertőzések is elősegítik a lerakódások keletkezését.

A kórokozók megváltoztathatják a vizelet kémiai környezetét, ami kedvezhet egyes ásványi sók kicsapódásának és felhalmozódásának.

A férfi esetében a kutatók a fertőzéses eredetet tartják a legvalószínűbb magyarázatnak.

Vesekő, hólyagkő vagy prosztatában kialakult elváltozás?

Bár a felfedezés vesekőként vált ismertté, a szakemberek nem tudják teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a képződmény eredetileg a húgyúti rendszer melyik részében helyezkedett el.

Az egyik lehetőség szerint a vesében alakult ki, hosszan fennálló felső húgyúti fertőzés következtében. Más elképzelések alapján azonban a prosztatában zajló bakteriális gyulladás is közrejátszhatott a létrejöttében.

A kutatók azt sem zárták ki, hogy a férfi valamilyen szexuális úton terjedő fertőzésben szenvedhetett.

A pontos eredet meghatározását az is nehezíti, hogy a vesében képződött kövek később továbbjuthatnak a húgyvezetékbe, illetve a húgyhólyagba.

Ennyi idő elteltével a lelet ásványi összetétele sokat elárulhat a kialakulásáról, de önmagában nem képes minden kérdésre választ adni.

Akár az életébe is kerülhetett a betegség

Felmerül a kérdés, vajon a súlyos húgyúti probléma okozhatta-e a bronzkori férfi halálát.

A kutatók szerint ez lehetséges, de nem bizonyított.

Amennyiben a kő elzárta valamelyik húgyvezetéket, megakadályozhatta a vizelet megfelelő elfolyását. Az ilyen elzáródás a vese üregrendszerének kitágulásához, további fertőzésekhez és súlyos szövődményekhez vezethet.

Különösen veszélyes lehetett, ha a fertőzés szepszissé, vagyis a szervezet életveszélyes, fertőzésre adott reakciójává súlyosbodott.

A bronzkorban az ilyen betegségekkel szemben az embereknek nem álltak rendelkezésükre a ma ismert antibiotikumok. Egy súlyos fertőzés ezért könnyen végzetessé válhatott.

Ugyanakkor a férfi halálának közvetlen okát a csontmaradványok és a megtalált kő alapján nem lehet egyértelműen meghatározni.

A csontjai egy rendkívül kemény élet történetét is megőrizték

A férfi földi maradványai nemcsak a betegségére, hanem mindennapi életére is utalnak.

A csontok fejlett izomzatról tanúskodtak, ami jelentős fizikai igénybevételre enged következtetni. Emellett a kutatók több ízületben kopásos elváltozásokat is megfigyeltek, többek között a gerincben, a vállban, a csípőben, a kézben és a lábban.

A vizsgálatok során számos korábbi, már begyógyult törést is azonosítottak. Sérülések nyomait fedezték fel a jobb vállnál, a bordákon és az alkaron.

A szakemberek szerint mindez jól illeszkedik ahhoz az életmódhoz, amely a korabeli sztyeppei közösségeket jellemezhette.

Az emberek szarvasmarhákkal foglalkoztak, nehéz szekereket használtak, és rendszeresen nagy fizikai megterhelésnek voltak kitéve. Az ilyen munka során a balesetek sem számíthattak ritkaságnak.

Berezina egy korábbi, közeli temetőben végzett kutatást is felidézett, amelyben egy olyan férfi maradványait találták meg, akit évekkel a halála előtt elgázolt egy szekér.

Ehhez képest a most vizsgált férfi begyógyult törései nem számítottak különösebben szokatlannak.

Egy apró kő, amely 5300 év múltán is mesél

A régészeti leletek sokszor fegyverekről, használati tárgyakról vagy temetkezési szokásokról árulkodnak. Ez a felfedezés azonban az emberi élet egy jóval személyesebb oldalát világítja meg.

A bronzkori férfi csontváza megőrizte a kemény fizikai munka és a korábbi balesetek nyomait, a mellette talált ásványi képződmény pedig olyan betegségre utalhat, amelynek külső jelei évezredekkel ezelőtt eltűntek.

A kutatók következtetése szerint az elhúzódó fertőzés jelentősen ronthatta a férfi életminőségét, miközben a mindennapi feladatait továbbra is el kellett látnia.

A különleges lelet így arra emlékeztet, hogy a ma is ismert, rendkívül fájdalmas húgyúti betegségek már évezredekkel ezelőtt is jelen voltak az emberek életében. A modern orvostudomány előtti korszakban azonban egy ilyen állapot nemcsak hosszan tartó szenvedést, hanem akár életveszélyes következményeket is jelenthetett.

Régészek állítják: megtalálhatták a bibliai várost, ahol Jézus csodákat tett
Figyelmébe ajánljuk

Régészek állítják: megtalálhatták a bibliai várost, ahol Jézus csodákat tett

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!

# vesekő# érdekesség# múlt# csontváz# régészet
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben könnyebben megtalálja az Egészségkalauz.hu cikkeit

TÜNETKERESŐ

Milyen betegségre utalhatnak a tünetei?

Keresés, pl. fejfájás

Írja be a keresőmezőbe a tünetet vagy kattintson a testmodellen arra a testrészre, ahol a tüneteket észleli.

emberi test ábra

Mi a tünetkereső?

Ingyenes tünetellenőrző, ami percek alatt segíthet beazonosítani a problémáját!

Címlapról ajánljuk