A fájdalom nem önálló betegség, hanem számos kórfolyamat közös kísérőjelensége. A fájdalomérzet a csupasz érzőideg-végződésekben keletkezik. Az ingerület speciális idegrostokon keresztül a gerincvelőbe jut, innen speciális idegpályákon (szpinotalamikus pályák) a hipotalamuszba jut. A hipotalamusz osztályozza az ingerületeket kellemesekre és kellemetlenekre. A kellemetlen (fájdalmas) ingerületek a szervezet valamely részének veszélyeztetettségét jelzik. A fájdalom pszichés megélése az agy homloklebenyének funkciója.
Minden esetben az alapbetegség függvényei.
A fájdalom mögött mindig betegség húzódik meg! Ezért a legelső teendő orvoshoz fordulni, az alapbetegség kimutatás és kezelése céljából. Az alapbetegség elhárítására szolgáló kezelést többnyire fájdalomcsillapító kezeléssel egészítjük ki. Olykor a fájdalom- és gyulladásgátló gyógyszerek önmagukban is rendelkezhetnek gyógyító hatással (pl. reumás ízületi gyulladás esetén). A fájdalomcsillapítás azonban, az esetek többségében, nem alkalmas az alapbetegség gyógyítására.
Az orvos feladata:
A fájdalom csak akkor előzhető meg, ha a kiváltó betegség is megelőzhető. Megelőző módszernek tekinthetjük a műtét utáni rutin fájdalomcsillapítást is.
Igen, a perifériás neuropátia gyakran okoz fájdalmat. Az érintettek égő, szúró, nyilalló vagy áramütésszerű fájdalmat érezhetnek, főként a végtagokban. A fájdalom sokszor éjszaka erősebb, és már enyhe érintésre is fokozódhat. Ez az idegek károsodásából eredő kóros ingerületvezetés következménye.
Igen, a Bürger-kór egyik legmeghatározóbb és leggyötrelmesebb tünete a rendkívül intenzív fájdalom, amely az érintett végtagokban jelentkezik. A fájdalom elsődleges oka az iszkémia, vagyis az a folyamat, amely során a gyulladt és elzáródott erek miatt a szövetek nem kapnak elegendő oxigént és tápanyagot. Kezdetben a fájdalom csak mozgás vagy terhelés hatására lép fel, amit időszakos sántításnak nevezünk, és pihentetésre általában enyhül.
Igen, a zúzódás kifejezetten erős fájdalommal járhat, mivel az ütődés hatására a bőr alatti szövetek és hajszálerek megsérülnek. Amikor ezek a kis erek megrepednek, vér szivárog a környező szövetekbe, ami nyomást gyakorol az idegvégződésekre. Ez a belső feszítés és az ezzel járó gyulladásos folyamat okozza azt a lüktető vagy sajgó érzést, amit tapasztalsz. A fájdalom mértéke általában az ütés erejétől és a sérülés helyétől függ, hiszen a csontok feletti vékonyabb szövetek jóval érzékenyebbek.
Igen, a herevisszeresség (varicocele) gyakran okoz kellemetlen, húzó vagy tompa fájdalmat az érintett oldalon. Ez az érzés jellemzően a nap folyamán fokozódik, különösen hosszas állás, ülés vagy intenzív fizikai megterhelés hatására. A fájdalom oka a tágult vénákban pangó vér, amely feszíti az érfalakat és növeli a helyi nyomást a herében.
Igen, a visszérbetegség (visszértágulat) egyik leggyakoribb panasza a lábfájdalom, amely a vénás falak feszülése és a szövetekben felgyülemlő salakanyagok miatt alakul ki. A tágult vénákban a véráramlás lelassul, a pangó vér pedig feszíti az erek falát, ami tompa, lüktető vagy feszítő fájdalomérzetet okoz az érintett végtagban. Jellemző a „nehézláb-érzés” is, amely általában a nap végére, tartós állás vagy ülés hatására válik kifejezetté, és pihentetésre, illetve a lábak felpolcolására mérséklődik. A vénás elégtelenség miatt a szövetek oxigénellátása romlik, a felhalmozódó bomlástermékek pedig irritálják az idegvégződéseket, ami gyakran éjszakai lábikragörcsökhöz vezethet.
Igen, az ínszalagszakadás szinte minden esetben hirtelen fellépő, intenzív és éles fájdalmat okoz a sérülés pillanatában. A fájdalomérzetet az ínszalagokban található sűrű idegvégződések ingerlése, valamint a szakadást kísérő szöveti vérzés és duzzanat fokozódása váltja ki. A sérült terület érintésre vagy mozgatási kísérletre rendkívül érzékennyé válik, ami a szervezet természetes védekező mechanizmusa a további károsodás megelőzésére.
Igen, a vágások szinte minden esetben fájdalommal járnak, mivel a bőr felszíni és mélyebb rétegei sűrűn át vannak szőve érzőideg-végződésekkel. Amikor egy éles tárgy átszakítja a bőrt, ezek a receptorok, az úgynevezett nociceptorok azonnal elektromos jeleket küldenek a gerincvelőn keresztül az agyba. A fájdalom jellege a vágás mélységétől és helyszínétől függően változhat a hirtelen, éles szúró érzéstől a lüktető fájdalomig. A vágás során felszabaduló kémiai anyagok, például a prosztaglandinok és a hisztamin tovább irritálják az idegeket, ami fokozza a terület érzékenységét.
A policisztás vesebetegség egyik leggyakoribb és legmeghatározóbb tünete a fájdalom, amely a betegek több mint 60%-ánál jelentkezik a betegség folyamán. A fájdalom elsődleges oka a vesék folyamatos növekedése, ahogy a bennük lévő folyadékkal telt ciszták száma és mérete gyarapodik, feszítve a vese tokját.
Igen, a fájdalom az oszteokondromatózis egyik leggyakoribb tünete, amelyet a csontos kinövések környező szövetekre gyakorolt mechanikai nyomása okoz. Ahogy ezek a jóindulatú daganatok növekednek, irritálhatják a szomszédos izmokat, inakat vagy szalagokat, ami mozgás közbeni kellemetlen érzéshez vagy gyulladáshoz vezethet. Gyakran előfordul, hogy a kinövések közvetlenül nyomják a környéki idegeket, ami éles fájdalmat, zsibbadást vagy hangyaszúrás-érzést vált ki az érintett végtagban. Mivel a csont egy merev és nem táguló szövet, a rajta lévő dudorok akadályozhatják az ízületek szabad mozgását is, ami feszítő jellegű fájdalmat eredményez.
Az idegrendszeri betegségek és a fájdalom között rendkívül szoros az összefüggés, ugyanis a fájdalomérzet feldolgozásáért és továbbításáért közvetlenül az idegpályák felelősek. Amikor az idegrostok sérülnek vagy betegség következtében irritálódnak, úgynevezett neuropátiás fájdalom alakul ki, amely gyakran égő, szúró vagy áramütésszerű érzéssel jár. Olyan kórképek, mint a sclerosis multiplex vagy a cukorbetegség okozta idegkárosodás, közvetlenül a fájdalomérzékelő rendszert zavarják meg, hamis vészjelzéseket küldve az agyba. A központi idegrendszeri betegségek, például a stroke utáni állapotok, az agyi fájdalomközpontok érzékenységét is megváltoztathatják, ami krónikus, nehezen csillapítható panaszokhoz vezethet.
Amikor a sérv kizáródik, azt bizony észre fogja venni!
Mellfájdalom és emlőrák: mikor kell valóban aggódni? Nem mindegy hogyan fáj a melle – mutatjuk, mi árulja el a valódi kockázatot.
A derékfájás alattomos dolog: van, hogy egy tüsszentéstől „beáll”, máskor pedig hetekig tartó tompa sajgással keseríti meg a mindennapokat. Bár a legtöbb esetben a pihenés és a kímélő mozgás segít, léteznek olyan jelek, amelyeket tilos figyelmen kívül hagyni.
AZ, hogy milyen pózban alszik, sokat elárulhat Önről.