Ezeket álmodják a haldoklók, mielőtt elmennek – megrendítő beszámolók az utolsó látomásokról
sd
Sokan hiszik, hogy a halál előtti napokban látott álmok csupán a test gyengülésének, a gyógyszereknek vagy a fáradtságnak köszönhetők. Pedig egyre több orvosi megfigyelés és kutatás mutatja: ezek az álmok sokkal többek puszta képzelgésnél. Megható, gyakran rendkívül valóságos látomások formájában jelennek meg elhunyt szerettek, gyermekkori emlékek, fényes helyek vagy megnyugtató találkozások – mintha a lélek maga készülne a búcsúra.
Dr. Christopher Kerr amerikai hospice-orvos éveket szentelt annak, hogy feltárja, milyen élményeken mennek keresztül az emberek közvetlenül a haláluk előtt. Kutatásai szerint ezek a különös álmok és látomások nemcsak a haldoklók számára hozhatnak békét, hanem segíthetik a családtagokat is abban, hogy a veszteséget könnyebben elfogadják.
Szinte mindenki élt már át olyan álmot, amiben felbukkant valamilyen ijesztő vagy különös kép – ám amint közeledik az élet végső szakasza, ezek az álmok és látomások gyakorisága, intenzitása is nő. A kutatások szerint az ilyen jellegű élmények nem pusztán véletlenek vagy hallucinációk: komoly jelzések lehetnek. Például az Christopher W. Kerr és munkatársai által végzett vizsgálatból az derül ki, hogy a hospice-ellátásban lévő betegek körében nem ritka, hogy hetekkel a halál előtt életük legalapvetőbb kérdéseivel álmodnak – és ezek az álmok többnyire megnyugtatóak.
Éppen ezért érdemes komolyabban tanulmányozni, hogy mit álmodnak azok, akik közel állnak a véghez és mit jelent mindez.
Milyenek lehetnek ezek az álmok és látomások?
Már évszázadok óta beszélnek arról, hogy a haldokló emberek különös álom- és látomásélményekről számolnak be. A tudományos vizsgálatok csak viszonylag későn kezdtek el foglalkozni a témával.
Egy jól dokumentált eset Mária nevéhez fűződik: egy 72 éves asszony a hospice osztályon hirtelen úgy kezdett viselkedni, mintha kisbabát tartana a karjában: ringatta, csókolta és Danny-nek nevezte. A család értetlenül állt a dolog előtt, hiszen ilyen nevű gyermekük nem volt. Később derült ki, hogy Mária első szülöttje valóban Dann” névre hallgatott – és korábban meghalt.
Ez az álom-látomás nem csupán zavart keltett: épp ellenkezőleg, a páciens láthatóan nyugodtabb, boldogabb lett.
Dr. Kerr számára ez a történet is fontos bizonyítékká vált arra, hogy az élet végéhez közeledve megjelenhetnek olyan belső élmények, amelyek – érthető módon – messze túlmutatnak a hétköznapi álmodáson vagy az egyszerű gyógyszer-hatáson.
Mit mutatnak a kutatási eredmények?
Dr. Kerr és kollégái több tanulmányt is végeztek, méghozzá haldoklókkal.
Ezen személyek többsége legalább egy alkalommal jellegzetes, intenzív álmokat vagy látomásokat élt át, amelyek valóságosnak tűntek. Szinte mindegyikük tapasztalt furcs találkozásokat élő vagy elhunyt barátokkal, rokonokkal, háziállatokkal (sőt, körülbelül egyharmaduk ébren is tapasztalta ezeket). Mások angyalokról, Istenről álmodtak.
Sok ilyen látomásban gyakori téma volt az utazásra való felkészülés. Néhány beteg arról számolt be, hogy meg akar halni és csatlakozni szeretteihez, de azt mondták nekik, hogy még nem jött el az ő idejük. Minél közelebb volt egy beteg a halálhoz, annál gyakrabban jelentek meg az elhunytak az álmaiban.
A legtöbb beteg arról számolt be, hogy ezek az álmok és látomások megnyugtatóak voltak, enyhülést, sőt megbékélést hoztak. Dennis Rosen, orvos és alvásspecialista a Psychology Today folyóiratban leírta, hogy egy 91 éves nő arról álmodott, hogy találkozik az édesanyjával a kertben, aki biztosította őt arról, hogy minden rendben lesz.
Az orvosi és palliatív kutatások szerint ezek az élmények – amelyeket a szakirodalom gyakran „end-of-life dreams and visions” (ELDVs) vagy „end-of-life experiences” (ELEs) néven említ – közel állnak a megnyugvás állapotához.
Például, ha egy haldokló álomban vagy látomásban elhunyt szerettét látja, és az nyugodt, szeretetteljes, akkor az sokszor megnyugvást hoz – csökkentheti a félelmet, és segíthet abban, hogy az utolsó napokat ne csupán szenvedésként éljék meg.
Miért történik mindez?
A kutatók szerint az élet utolsó szakaszában az agy működése fokozatosan megváltozik: az alvásciklus rövidül, a REM-fázis – amikor az álmok születnek – gyakrabban tör be az éber tudatba. Ez magyarázhatja, hogy a haldoklók olykor ébren is álomszerű képeket látnak. Egyes neurológusok szerint ez a „határélmény” a tudat természetes védekező mechanizmusa: így próbálja meg az agy csökkenteni a félelmet és a fájdalmat.
Ugyanakkor fontos látni: nem minden ilyen élmény kizárólag pozitív. A kutatások egy része kimutatta, hogy bizonyos esetekben a haldoklók traumatikus élményeiket élhetik újra az álmaikban – és ezek az élmények bizonyos szempontból nehezítő körülményt jelenthetnek.
Összességében azonban azt mondhatjuk: az élet végéhez közeledve az álmok és látomások nem csupán furcsa mellékhatások lehetnek, hanem értelmezhető, emberi jelzések – a test és lélek utolsó szakaszának kommunikációi.
Honnan tudjuk, hogy közeleg a vég? Ezek a halál előtti utolsó órák jelei
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
