Ebben a városban sem meghalni, sem megszületni nem lehet – Meglepő az oka
Különös szabályok vannak a Föld legészakibb településén.
Első ránézésre a Spitzbergákon, a norvég Svalbard-szigetcsoportban található Longyearbyen egy kedves kis sarkvidéki városra emlékeztet. A meredek hegyek, a hóval borított háztetők és a kristálytiszta levegő különös békét sugároznak, pedig ezen a helyen a világ egyik legszigorúbb élet- és halálszabályai vannak érvényben.
Longyearbyenben több mint hetven éve tilos temetkezni, és még a gyermekek sem jöhetnek világra itt. A szabályokat nem szimbolikus okokból, hanem a természet kényszerítő ereje miatt hozták: az örökké fagyott föld – a permafroszt – egyszerűen képtelen befogadni és lebontani az emberi maradványokat.
Az örök jég birodalma
A XX. század közepén a norvég hatóságok felismertek egy veszélyt: a rendkívül hideg talajban eltemetett testek évtizedek múltán sem bomlanak le. A tudósokat különösen megrázta egy 1998-as vizsgálat, amikor a spanyolnátha 1918-as áldozatainak sírjait elemezve a kutatók még mindig kimutatható vírusmaradványokat találtak a megfagyott testekben.
E felfedezés után határozott döntés született – a temetkezést teljesen betiltották. Az intézkedés célja egyértelmű volt: megelőzni, hogy a jégbe zárt kórokozók a jövőben veszélyt jelentsenek az emberekre.
A város lakói azóta is együtt élnek ezzel a szabállyal. A helyiek között elterjedt mondás szerint: „Itt tilos meghalni.”
- Nem szabad itt meghalni. Miért? Mert a föld annyira fagyott, hogy a testek nem bomlanak le. A temetőt évtizedekkel ezelőtt bezárták, mert 100 évvel ezelőtti maradványokban vírusokat lehetett kimutatni. Ha valaki súlyosan megbetegszik, Norvégia szárazföldjére szállítják, ahol a szigeten kívül meghalhat.
Lehet haldokolni, de máshol
Ha valaki súlyos betegségben szenved, azonnal evakuálják a szárazföldi kórházakba, ahol megfelelő ellátásban részesülhet. Longyearbyenben nincs lehetőség hospice- vagy hosszú távú ápolásra – a szigorú szabályok értelmében a halált nem engedélyezik a szigeten. Ez nem embertelenség, hanem a természet törvényeinek való alkalmazkodás.
A születés sem lehetséges
Élet és halál itt különös módon találkozik: a születés sem engedélyezett. Bár a város rendelkezik alapvető egészségügyi központtal, nincs szülészeti részleg. A várandós nőknek három héttel a szülés várható időpontja előtt el kell hagyniuk a szigetet, és a norvég szárazföldön kell világra hozniuk gyermeküket.
A döntés mögött egyszerű egészségügyi logika áll: a sarkvidéki körülmények között túl nagy kockázatot jelentene, ha komplikációk lépnének fel. A hatóságok és a lakók ezt az élet rendjének tekintik – egyfajta csendes megállapodásnak a természet és az ember között.
A világ peremén
Longyearbyen mindössze 1300 kilométerre fekszik az Északi-sarktól, így a Föld egyik legészakibb települése. A hosszú, sötét telek, a mínusz 30 C-fokos hideg és a jegesmedvék közelsége ellenére az itt élők különös büszkeséggel viselik a mindennapokat. A város a kalandvágyók kedvelt célpontja: kutyaszánozás, sarki fény és fagyos tundrák – ez Longyearbyen varázsa.
Csakhogy ez a szépség ára is: a túlélés itt önállóságot követel. A svalbardadventures.com találóan fogalmaz:
"Csak akkor élhetsz itt, ha egészséges vagy, és el tudod tartani magad. Nincs szociális biztonsági háló vagy fejlett egészségügyi rendszer, ami támogatna.”
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!