Mindenkivel előfordult már, hogy pontosan tudta, mit szeretne mondani, mégsem jutott az eszébe egy hétköznapi szó. Mintha ott lett volna a nyelve hegyén, de hiába erőltette, nem tudta kimondani. De mi ennek az oka?
- A „nyelvem hegyén” jelenség teljesen normális agyi működés, amely során átmenetileg nem jut eszünkbe egy ismert szó.
- A szó nem tűnik el, csak az agy ideiglenesen nem találja meg a hozzá vezető helyes útvonalat.
- A stressz, fáradtság vagy túlterheltség fokozhatja a jelenséget, különösen fontos helyzetekben.
- A keresett szó erőltetett előhívása sokszor csak ront a helyzeten, érdemes inkább másra figyelni vagy asszociációkat keresni.
- Az életkor előrehaladtával gyakoribbá válhat, de önmagában nem utal betegségre; tartós memóriazavar esetén azonban orvoshoz kell fordulni.
A pszichológusok ezt „nyelvem hegyén” jelenségnek (tip-of-the-tongue phenomenon) nevezik, és már évtizedek óta kutatják, mi történik ilyenkor az agyban.
A szó nem tűnik el – csak átmenetileg nem fér hozzá az agy
A kutatások szerint ilyenkor nem arról van szó, hogy elfelejtettük a szót.
Az agy pontosan tudja, melyik kifejezést keresi, de átmenetileg nem találja meg a hozzá vezető „útvonalat”. Ezért érezzük azt, hogy szinte már ki tudnánk mondani, mégsem sikerül.
A jelenséget először Roger Brown és David McNeill amerikai pszichológusok írták le az 1960-as években. Megfigyelték, hogy ilyenkor sokan emlékeznek például a szó első betűjére, a szótagok számára vagy egy hasonló hangzású szóra, maga a keresett kifejezés azonban rejtve marad.
Mi történik ilyenkor az agyban?
A szakemberek szerint a szó felidézése két lépésből áll.
Először az agy aktiválja a szó jelentését – vagyis pontosan tudjuk, mire gondolunk. Ezután elő kellene hívnia a szó hangalakját, vagyis azt, hogyan hangzik. A „nyelvem hegyén” jelenségnél éppen ez a második lépés akad el átmenetileg.
Ezért fordul elő, hogy hasonló hangzású szavak jutnak eszünkbe, miközben a keresett kifejezés továbbra sem.
A stressz és a fáradtság is közrejátszhat
A jelenség gyakrabban jelentkezik akkor, amikor fáradtak, túlterheltek vagy stresszesek vagyunk.
Ilyenkor az agy erőforrásainak egy részét a feszültség kezelése köti le, ezért nehezebbé válhat a pontos szóelőhívás. Sokan éppen egy munkahelyi prezentáció vagy fontos beszélgetés közben tapasztalják ezt, amikor a legkevésbé szeretnének elakadni.
Minél jobban erőlteti, annál nehezebb lehet
Bár ösztönösen mindenki megpróbálja mindenáron felidézni a hiányzó szót, a kutatások szerint ez gyakran éppen az ellenkező hatást váltja ki.
Ha túlságosan ráfeszülünk a keresésre, az agy könnyen „beragad” a hasonló hangzású, de helytelen szavaknál.
A szakemberek szerint sokszor az segít a legtöbbet, ha egyszerűen másra tereljük a figyelmünket.
Menjen sétálni, kezdjen bele egy másik feladatba vagy beszéljen valami teljesen másról. Az agy közben a háttérben tovább dolgozik, és gyakran váratlan pillanatban – például zuhanyzás közben vagy autóvezetéskor – egyszer csak „beugrik” a keresett szó.
Az is segíthet, ha más emlékeket hív elő
Ha például egy ember neve nem jut eszébe, próbálja felidézni, hol találkoztak, mivel foglalkozik, kik voltak még ott, vagy milyen esemény kapcsolódik hozzá.
Ezek az asszociációk új „útvonalakat” nyithatnak az agyban, és könnyebben elvezethetnek a keresett szóhoz.
A korral gyakoribb lehet
Sokan megijednek, amikor negyven-ötven éves koruk után egyre többször fordul elő velük ez a jelenség.
A kutatók szerint azonban önmagában a „nyelvem hegyén van” élmény nem utal demenciára. Az életkor előrehaladtával egyszerűen sokkal több szó és emlék tárolódik az agyban, ezért időnként hosszabb ideig tarthat megtalálni a megfelelőt.
Ha azonban a szókeresési nehézségek mellett rendszeresen jelentkezik memóriazavar, tájékozódási probléma vagy a mindennapi tevékenységek is nehezebbé válnak, érdemes orvoshoz fordulni, mert ilyenkor már más ok is állhat a háttérben.
Fogjon egy tollat és egy papírt: a tudósok szerint ez az egyik legegyszerűbb memóriajavító módszer
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben, a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en,Tiktok-on is!
