Miután az orvos elkezdett dolgozni a haldoklókkal, két fontos dologra jött rá
A palliatív ellátásban dolgozó orvos elmondta, miket tanult a betegeitől.
Az emberi lét egyik legmeghatározóbb és legmisztikusabb része a halál, amely gyakran tabuként és félelemmel övezve jelenik meg a mai kor társadalmában. Hajlamosak vagyunk egyfajta rossz, sötét árnyéknak tekinteni, így sokan elkerülik az erről való nyílt beszélgetést. Pedig az élet ezen végső szakasza mélyen hozzátartozik az emberi tapasztalathoz, éppúgy mint a születés és az élet egyéb. Éppen ezért fontos, hogy a lehető legnagyobb nyitottsággal közelítsünk hozzá.
Dr. Tomasz Dzierżanowski, a Varsói Orvostudományi Egyetem Paliatív Orvostudományi Klinika vezetője - aki hosszú évek óta foglalkozik palliatív ellátással - a Medonet-nek elmondta, hogy a halálban is felfedezhetjük a szépséget, az értelmet, és a lezárás lehetőségét. De mégis mit mond, hogyan lehetne a halálra úgy tekinteni, mint az élet szép részére, és milyen emberi és orvosi szempontokat érdemes figyelembe venni?
Lehet-e a halálról úgy beszélni, mint valami szép dologról?
Dr. Dzierżanowski szerint igen, meg lehet találni benne a szépséget. Ahogyan az élet kapcsán is mondhatjuk, hogy az gyönyörű, úgy a halál is része az élet egészének. A halál ugyanis nem különálló, hanem elválaszthatatlan rész. Ezért, ha értelmet keresünk életünknek, akkor a végső kihívásnak is meg kell találni a helyét.
Fontos azonban a tudatosság a halálról, hiszen ez ad lehetőséget arra, hogy az ember lezárja saját történetét. Képzeljük el úgy, mint egy könyvet: az első oldal a születést jelenti, a hátsó pedig a halált. Ha ezt a végső oldalt elszakítanánk, vajon a könyv szép maradna?
Nem a halál, hanem a haldoklás fontos
A haldoklás az ember fejlődésének utolsó szakasza - vallja Elisabeth Kübler-Ross pszichiáter. Valójában nem maga a halál a fontos, hanem a haldoklás folyamata: az élet összegzése, a múlt értékelése és a szépség felismerése. Ebben az időszakban gyakran jelentkeznek a vágyakozás és a veszteség érzései, ugyanakkor ez lehet az a pillanat, amikor az ember megalkothatja életének utolsó művét. Ez a szakasz lehetőséget ad arra is, hogy kapcsolatokat építsünk vagy helyreállítsunk, és elbúcsúzzunk szeretteinktől. Sokak számára ez az élet legszebb időszaka is lehet, amikor végre eljuthatnak saját belső békéjükhöz.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ilyen beszélgetések során sokan ráébrednek, hogy még mindig van lehetőségük az életük értelmes lezárására. Még a bánat is képes átalakulni valami szép és értékes tapasztalattá.
Így lehet békés a vég
Az orvos elmesélte, egy páciense szavai mélyen megragadtak benne:
- Doktor úr, csak ne hosszabbítsa meg ezt nekem. Nem félek a haláltól.
Ez a fiatalember tudta, hogy életét jól élte, és minden pillanatát kihasználta a szerettei és saját fejlődése érdekében. A jó halál titka az, hogy az ember tudatosan elfogadja az élet végső szakaszát, és értékelje az utolsó pillanatokat, mert így lehet igazán békés a vég.
Amit megtanult: apró, pillanatnyi örömök
Dr. Dzierżanowski szerint a palliatív ellátásban dolgozva az egyik legfontosabb tanítás az, hogy észrevegyük és megéljük az élet apró örömeit. Elmondta, máig emlékszik például arra, amikor egy előadás után, egy tengerparton, öltönyben mezítláb sétált a homokban, és úgy érezte, hogy az egyik legnagyobb élvezet az, hogy a finom, hűvös homok a lábaihoz ér. Állítása szerint az élet pillanatnyi szépségeire való odafigyelés megtanít minket arra, hogy a jelenben éljünk.
Egy másik felismerése az volt a munkája során, hogy bár korábban belsőleg erősnek és keménynek tartotta magam, sok dolgon elkezdett meghatódni és érzékenyebbé vált. Ez az érzelmi átalakulás rendkívül fontos volt a számára, hiszen ez az empátia alapja, mely lehetővé teszi, hogy valódi együttérzéssel és áldozatkészséggel közelítsünk másokhoz.
- Valójában ez egy meghívás arra, hogy elkísérjük embertársainkat életük legnehezebb időszakában, és támogató jelenlétünkkel segíteni tudjunk nekik.
Hogyan lehet stabilnak maradni a palliatív ellátásban és a hospice-ban dolgozóknak?
Az orvosoknak, akik palliatív vagy hospice ellátásban dolgoznak, kiemelkedő érzékenységet és mellette erős belső tartást kell mutatniuk. Ez az érzékenység segít abban, hogy ne égjenek ki, és megőrizzék emberiességüket. Erre az egyik módszer a saját belső kert kialakítása, amely egyfajta menedéket nyújt a nehéz pillanatokban. Ez bármi lehet, ami energiát és megnyugvást ad: lehet ima, meditáció, zene, hobbi, inspiráló könyv, egy idézet, a természet – mindenki megtalálhatja a saját módszerét.
Ez igen fontos, hiszen, ha nem tudunk feltöltődni, a belső erőforrások hiánya súlyos következményekkel járhat: pszichés zavarok, szorongás, depresszió. Ezek nemcsak a betegeknek ártanak, hanem az orvos saját mentális egységét is veszélyeztetik.
Dr. Dzierżanowski elmondta, a haláltól való félelem mélyen be van ágyazódva az emberi DNS-be, ez a túlélés egyik ösztöne, így az, hogy nem félünk a haláltól, nem jelenti azt, hogy nem érzékelhetjük az ismeretlentől való félelmet. Ez egy természetes reakció, amely segít elkerülni a halálos helyzeteket. Ugyanakkor számára a haldoklók közelsége, és a velük való kapcsolat segít megérteni saját halandóságát és fel tudja készíteni őt az utolsó órákra.
Így dolgozzák fel az orvosok azt, ha rossz hírt kell közölni a beteggel, családdal
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
