Betegségek az űrben: ez történik, ha egy űrhajós megbetegszik az űrállomáson

El lehet-e kapni valamilyen betegséget az űrben? És mi történik, ha megfájdul az űrhajós foga vagy begyullad a vakbele?

Azt gondolhatnánk, hogy az űr egy makulátlanul tiszta, steril közeg – de az igazság az, hogy a Nemzetközi Űrállomáson is jelen vannak a kórokozók. Sőt, a mikrogravitáció, a sugárzás és az elszigeteltség olyan hatással van az emberi szervezetre, amely teljesen átírja azt, amit a földi gyógyításról gondolunk.

Vajon megbetegedhet-e egy űrhajós odafent a világűrben? A válasz meglepőbb, mint hinné: igen, sőt, néhány betegség sokkal nagyobb kockázatot jelent ott, mint itt a Földön. Bár a NASA és más űrügynökségek alaposan megválogatják, kit engednek fel a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), a mikrogravitáció, a sugárzás, az izoláció és a steril környezet egészen új kihívásokat jelentenek az emberi szervezet számára. Nézzük meg, milyen betegségekkel kell számolni az űrben, és hogyan lehet ezeket kezelni – ha egyáltalán lehet.

Az immunrendszer másként működik az űrben

Az egyik legfontosabb változás, ami az űrhajósok szervezetében történik, az immunrendszer gyengülése. A mikrogravitáció hatására az immunsejtek aktivitása csökken, a gyulladásos válaszreakciók tompulnak, miközben a vírusok, baktériumok és gombák épp ellenkező irányba változnak: agresszívabbá, gyorsabban szaporodóvá, sőt, ellenállóbbá válhatnak.

Egy 2023-as kutatás kimutatta, hogy a Staphylococcus aureus és az E. coli baktériumok az űrbeli körülmények között gyorsabban növekednek, és nehezebben pusztíthatók el antibiotikumokkal. Eközben az immunválasz – különösen a T-sejtek reakcióképessége – jelentősen visszaesik. Ez azt jelenti, hogy egy kisebb fertőzés, amit itt a Földön könnyen legyőzünk, az űrben akár súlyos állapottá is fajulhat.

A mikrobiom is megváltozik: a NASA egyik új tanulmánya szerint a steril környezet és a korlátozott táplálékbevitel a bélflóra szegényedéséhez vezet, ami összefügghet bőrproblémákkal, gyulladásokkal és emésztési zavarokkal. Az űrorvostan ezért már nemcsak antibiotikumokat, hanem probiotikumokat és génmódosított mikrobákat is vizsgál megelőzés céljából.

Mi történik, ha egy űrhajós megbetegszik?

A Nemzetközi Űrállomáson minden misszióban van legalább egy személy, aki „Crew Medical Officer” kiképzést kap – vagyis alapszintű egészségügyi ellátást tud nyújtani. A fedélzeten található egy orvosi egység, amelyben gyógyszerek, kötszerek, defibrillátor, infúziós rendszer, és fogászati sürgősségi készlet is helyet kapott. Komolyabb esetekben földi orvosokkal konzultálnak videókapcsolaton keresztül.

Ha valaki súlyosan megbetegszik – például vakbélgyulladás, belső vérzés vagy szívprobléma miatt – vészhelyzeti evakuációra kerülhet sor. Az ISS-hez mindig dokkol egy mentőűrhajó (pl. Soyuz vagy Crew Dragon), amellyel az űrhajós 3–6 órán belül visszajuttatható a Földre. Ez persze csak a Föld körüli pályán működik – egy Mars-missziónál már nincs ilyen lehetőség.

Fogfájás, vakbél, vesekő – apróságnak tűnnek, de nem az űrben

A NASA elővigyázatosságból nem enged vakbéllel rendelkező űrhajóst hosszú küldetésre – ezért sokan még a kiképzés alatt megelőzően eltávolíttatják. A vakbélgyulladás odafent ugyanis életveszélyes lehet: sem sebész, sem műtő, sem altatás nincs kéznél.

A fogászati problémák sem ritkák. Korábban előfordult korona kiesés, amelyet a legénység egyik tagja saját kezűleg pótolt. Ennél azonban gyakoribb probléma a barodontalgia – vagyis nyomásváltozás okozta fogfájás –, amely felléphet fellövéskor vagy visszatéréskor. Az űrhajósokat ezért külön tréningben részesítik: megtanulják használni a sürgősségi tömőanyagokat és fájdalomcsillapítókat.

A vesekő is komoly veszélyt jelent. A kiszáradás, a kalciumvesztés és az ülő életmód együttesen megnövelik a kockázatot, és bár ultrahangos diagnosztikát is használnak, egy komolyabb kő már evakuációt igényelhet. A megelőzés része a magas folyadékbevitel és citrátsók fogyasztása.

Nemcsak a test, a lélek is veszélyben van

Az izoláció, az alváshiány, a megszokott földi ritmus hiánya pszichológiai szempontból is megterhelő. A NASA emberi kutatási programja szerint a hosszú távú küldetések során nő a depresszió, a szorongás és a belső feszültségek előfordulása. A legénység tagjai rendszeresen beszélnek pszichológusokkal, de a bezártság hatását ez nem mindig ellensúlyozza.

Külön figyelmet érdemel a Spaceflight Associated Neuro-Ocular Syndrome (SANS) nevű állapot, amely a fejhez áramló folyadék következtében szemészeti tüneteket okoz: homályos látást, szemgolyó-lapulást, sőt, a látóideg duzzanatát. Ennek oka, hogy a súlytalanságban a vér és a nyirok kevésbé tud lefelé áramlani, így megnő az agyi nyomás.

Még súlyosabb, de ritka kockázat a belső nyaki véna vérrögösödése, amelyet már az ISS-en is dokumentáltak. Egy űrhajósnál 2020-ban felfedeztek egy trombózist, amelyet véralvadásgátló kezeléssel sikerült visszafordítani – ez a protokoll mostantól minden hosszú távú küldetésre vonatkozik.

A jövő: egészségügy több millió kilométerre a Földtől

A Marsra irányuló missziók (és egy esetleges Hold-bázis) esetében teljesen új szintre kell emelni az űrgyógyászatot. Evakuációra nem lesz lehetőség – ezért:

• fejlesztenek mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai rendszereket,
• készülnek robotsebészek, amelyek kisebb műtéteket is el tudnak végezni emberi irányítás nélkül,
• és már tesztelnek önjavító baktériumokat, amelyek segíthetnek fenntartani a bélflóra egészségét.

A Frontiers in Microbiology szerint az ilyen „élő gyógyszerek” a hosszú távú küldetések egyik kulcsa lehetnek. Emellett olyan prototípusok is készülnek, amelyek hordozható műtőasztalt, sterilizálót és 3D nyomtatott szövetpótló anyagokat tartalmaznak.

Összegezve: emberként az űrben

Az űrhajósok nap mint nap szembesülnek testük és pszichéjük határaival – olyan környezetben, ahol a Földön hétköznapinak tűnő problémák életveszélyessé válhatnak. De nem csupán passzívan elszenvedik ezeket: az űrorvostudomány fejlődése nemcsak őket védi, hanem visszahat ránk is. A Földön is hasznosulnak ezek a tapasztalatok – például a távorvoslás, a mini-diagnosztikai eszközök vagy az intelligens gyógyszeradagolók formájában.

Figyelmébe ajánljuk

Élő fizikaóra az űrből: ezen kísérletezik épp Kapu Tibor

Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!