Mi a kapcsolat a vércsoportok és a betegségek között? Ez derült ki róla
Mit árul el a vércsoportunk az egészségi állapotunkról, egyáltalán van-e köze a kettőnek egymáshoz? A kutatók érdekes összefüggéeket fedeztek fel.
Gondolta volna, hogy a vércsoportja nemcsak akkor fontos, ha vérátömlesztésre van szüksége? Egyre több tudományos bizonyíték utal arra, hogy a vércsoport és az Rh-faktor bizonyos betegségek kockázatával is összefüggést mutat. Bár a genetikai adottságainkat nem tudjuk megváltoztatni, az ismeretük segíthet a megelőzésben, az életmódbeli döntésekben, és abban is, hogy időben felismerjük a ránk jellemző rizikótényezőket. Nézzük meg, mit árulnak el a legfrissebb kutatások az A, B, AB és O vércsoport egészségügyi vonatkozásairól.
A szívünk is „tudja”, milyen vércsoportot hordozunk
A szív- és érrendszeri betegségek tekintetében a vércsoport jelentősége különösen hangsúlyos. Számos kutatás megerősíti, hogy a nem-O vércsoportú emberek – vagyis akik A, B vagy AB vércsoporttal rendelkeznek – hajlamosabbak lehetnek a vénás tromboembóliára (VTE), vagyis a mélyvénás trombózisra és a tüdőembóliára. Ennek hátterében a véralvadási faktorok – különösen a von Willebrand faktor és a VIII-as faktor – megemelkedett szintje áll.
Az iszkémiás stroke – különösen a 60 év alatti életkorban bekövetkező formája – szintén gyakrabban fordul elő az A vércsoportúaknál. Egy 2025-ben publikált tanulmány szerint az A vércsoporthoz tartozók 16%-kal nagyobb eséllyel kapnak korai stroke-ot, míg az O vércsoportúaknál ez a kockázat 12%-kal alacsonyabb az átlagosnál.
Vércsoport és covid: hosszabb távú következmények
A világjárvány idején sokan találgatták, hogy a vércsoport vajon befolyásolja-e a Covid-19 súlyosságát. Az eddigi adatok szerint a fertőzésre való hajlam tekintetében nem mutatható ki szignifikáns különbség a vércsoportok között. Ugyanakkor egy 2024-es tanulmány szerint a Covid-19-en átesett A, B és AB vércsoportú emberek esetében 65%-kal nagyobb eséllyel alakul ki szívroham vagy stroke a fertőzést követő három évben, mint az O vércsoportúaknál.
Ez azt jelenti, hogy ha Ön A, B vagy AB vércsoportú, és átesett COVID-on, akkor érdemes kiemelten odafigyelnie a szív-érrendszeri egészségére, különösen mozgás, táplálkozás és vérnyomás-szabályozás terén.
Vércsoport és anyagcsere: a B vércsoport hátránya
Egy 2024-ben közzétett nagyléptékű metaanalízis, amely több mint ötven korábbi tanulmány adatait dolgozta fel, arra a megállapításra jutott, hogy a B vércsoportú személyek körében szignifikánsan magasabb a 2-es típusú cukorbetegség kockázata a nem-B vércsoportúakhoz képest.
Ez nem azt jelenti, hogy ha B vércsoportú, akkor biztosan cukorbeteg lesz – de érdemes lehet rendszeresen ellenőriztetnie a vércukorszintjét, különösen, ha a családban előfordult már cukorbetegség.
A daganatos betegségek terén is számít a vércsoport
A vérképzőszervi daganatok terén is felfedezhetők bizonyos mintázatok. Egy 2024-es retrospektív vizsgálat szerint a mieloid neopláziában – azaz a csontvelő eredetű daganatokban – gyakrabban fordul elő az A vércsoport, míg az AB ritkább ebben a betegpopulációban. Bár ezek a megfigyelések önmagukban nem indokolnak szűrést, a személyes kockázati profil részeként figyelembe vehetők, különösen családi érintettség esetén.
Vérzékenység és vércsoport: az O „rejtett” hatása
Az O vércsoportú embereknél természetes módon alacsonyabb a von Willebrand faktor szintje, ami növelheti a vérzékenység kockázatát, különösen azoknál, akiknél egyébként is fennáll von Willebrand-betegség. Ez a diagnosztikai szempontból is fontos, mivel az alacsony faktorértékeket nem minden esetben kóros állapot, hanem fiziológiás sajátosság is okozhatja.
Autoimmun betegségek és a vércsoport lehetséges szerepe
Kevésbé ismert, de egy nigériai kutatás szerint a rheumatoid arthritis – egy autoimmun eredetű ízületi gyulladás – gyakrabban fordul elő B vércsoportú és Rh-negatív idősebb egyéneknél. Az O és AB vércsoportúaknál ez a kapcsolat nem volt kimutatható. Bár további vizsgálatok szükségesek, ez is egy újabb érv lehet amellett, hogy figyelembe vegyük a vércsoportot az egészségügyi kockázatok értékelésében.
Összefoglalva
A vércsoport ismerete nem csak akkor fontos, ha véradásra kerül sor vagy baleset történik. A kutatások alapján egyre világosabbá válik, hogy genetikai hátterünk finomhangolhatja, milyen betegségekre lehetünk hajlamosabbak. Ez nem determináció – sokkal inkább lehetőség arra, hogy tudatosabban figyeljünk magunkra.
Ha tudja a saját vércsoportját, érdemes megbeszélni a háziorvosával vagy egy szakorvossal, hogy ezek a tényezők milyen szerepet játszhatnak a saját egészségügyi stratégiájában. És ha nem tudja? Egy egyszerű laborvizsgálattal bármikor megtudhatja – akár ez is lehet az első lépés a személyre szabott megelőzés felé.
Véradás: miért fontos a vércsoport, és meddig tárolható a vér, amit adtunk?
Kövesse az Egészségkalauz cikkeit a Google Hírek-ben , a Facebook-on, az Instagramon vagy a X-en, Tiktok-on is!
